Az intim testrészek takarásától a pestóig

Ki ne ismerné a bibliai történetet az ember első bűnéről. Amikor Ádám és Éva Isten tiltását figyelmen kívül hagyva, nem tudott ellenállni a kígyó csábításának, és evett a tudás fájának gyümölcséből, amiért aztán a Teremtő kiűzte őket az Édenkertből. A Biblia nem említi egyértelműen, hogy a titokzatos fán milyen fajtájú gyümölcs termett, de az köztudott, hogy miután észrevették meztelenségüket fügefalevelekkel takarták el intim testrészeiket. Ezért sokan a tiltott gyümölcsöt is fügeként azonosítják. Eme nagyszerű növény kulturális jelentősége tehát egyértelműen a bűnbe eső emberpár történetéhez vezethető vissza.

Néhány évtizede hazánkban ez a rendkívül finom és egészséges gyümölcs még egzotikus növénynek számított, amit az országnak csak kevés pontján lehetett tartós sikerrel nevelni. Éghajlatunk változásának következtében azonban, mára már nálunk is otthon érzi magát, így bárki ültethet és sikeresen termeszthet fügét a kertjében. 

A füge, amelynek nem csak a gyümölcse hasznos a szervezetnek és a testnek, már az ókorban is fontos része volt az étrendnek. Mivel a leszüretelt füge gyorsan romlásnak indul, nehezen tárolható és szállítható, a friss fügét a lehető leghamarabb együk meg, vagy dolgozzuk fel valamilyen formában. Magas rosttartalmú és cukorban gazdag gyümölcs, nyáron fogyaszthatjuk nyersen, de ősszel és télen igazi vitaminbomba lehet aszalva, de lekvárt és chutney-t is főzhetünk belőle, vagy akár salátába is keverhetjük. Jó hír azok számára, akik a gyümölcsöket leginkább folyékony állagban szeretik magukhoz venni, hogy a fügéből kiváló bor és likőr is készíthető. A fügében rejlő lehetőségek tárháza ugyanis szinte végtelen. Magas B-vitamin, kalcium-, vas-, magnézium-, mangán- és káliumtartalmának köszönhetően a koleszterinszintet és a vérnyomást is segít megfelelő szinten tartani. Mindemellett óvja az érfalakat, csökkenti az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát, és megszünteti a gyulladásokat. 

A fügefának nem csak a gyümölcsét, de a levelét is felhasználhatjuk. A fügefalevél-hadjárat a történelem egyik legnagyobb művészeti cenzúrája volt. Amikor Michelangelo 1504-ben bemutatta híres Dávid szobrát, az izmos, meztelen bibliai alak megbotránkoztatta a firenzeieket és a katolikus papokat, így nem sokkal később bronzból készült fügefalevéllel takarták el a szobor „illetlen részeit”. Hatvan évvel később, alig néhány hónappal Michelangelo halála előtt, a katolikus egyház rendeletet adott ki, miszerint tilos az emberalakokat a „vágy izgató testrészeivel ábrázolni”. Ezzel párhuzamosan keresztes hadjáratot indítottak a meztelen olasz szobrok ellen, álcázásukra pedig leggyakrabban a fügefalevél motívumot választották. A „Fügefalevél-hadjárat” néven elhíresült mozgalom a történelem egyik legnagyobb művészeti cenzúrája lett.

A gyümölcs fogyasztása számtalan olyan előnnyel bír, amelyek több szempontból is jótékonyan hatnak szervezetünkre. Szabályozza a a többi közt a vér glükózszintjét, de csökkenti a diabétesszel összefüggő gyulladásokat is. A benne található anyagok hatékonyak lehetnek a gyomorfekély kezelésében és a bélrendszeri rendellenességek elmulasztásában is. Salátába tépkedve vagy szendvicsbe téve könnyen emészthető kiegészítője lehet a mindennapi fogásoknak, megszárítva és leforrázva pedig teaként is fogyaszthatjuk. De készülhet belőle pesto vagy szörp is, ugyanis ezen formáiban is megőrzi a benne található hasznos tápanyagokat.

Ha kedvet kaptak hozzá, hogy kipróbálják az interneten „guglizva” számtalan kitűnő receptet találhatnak, amelyek segítségével ki-ki elkészítheti otthon a számára szimpatikus változatot. Nálunk idén narancsos fügelekvár fog készülni és a fügelevél-pestót is kipróbálom majd.