Húsvét

2023.04.07. 07:01

Népi hagyományokkal, a templomban vagy pihenéssel, családi körben töltött ünnep

A keresztény emberek legnagyobb ünnepe a húsvét. Van, aki a népi hagyományok szerint tartja, más családi körben sonkával, tojással, és van, aki templomban, misén, körmeneten vagy istentiszteleten emlékezik meg Jézus Krisztus feltámadásáról.

Török Tímea

A tojásfestés hagyományát máig őrzik még nagyon sok családban

Fotó: MW-archív

A gasztronómia őrzi a vallási ünnep legtöbb elemét, például a termékenységet szimbolizáló főtt tojást. Főtt tojást azért eszünk, mert azt jelképezi, ahogyan feltámadt Jézus a halálból, és így tartósították a tojást a szűkös napokra. A húsvéti kalácssütés szokása akkor alakult ki, amikor a böjt alatt tilos volt még a tej és a tojás fogyasztása is. Így amikor a tilalom véget ért, ezekkel az alapanyagokkal avatták ünnepivé a kenyeret, és lett belőle kalács. A böjti időszak után – függetlenül a vallási tartalomtól – húsvétkor mindannyian vágyunk a gazdagon terített asztalra. Ez az ünnep alkalmas arra is, hogy a tágabb családdal is találkozhassunk, akikkel a hétköznapokban nincs időnk vagy lehetőségünk. 

Nem biztos, hogy mindenki tisztában van azzal, milyen spirituális tartalmat hordoz ez a nagyböjttel kezdődő, húsvéthétfővel befejeződő, több héten át tartó ünnepkör. A húsvét előtti vasárnap neve virágvasárnap, ekkor vonult be Jézus Jeruzsálembe. Nagycsütörtök az utolsó vacsora napja, nagypéntek a keresztre feszítés napja, nagyszombat az örömünnep kezdete. Ezeket követi húsvétvasárnap, a kereszténység legnagyobb ünnepe, Krisztus feltámadása. Húsvéthétfővel zárul, amelynek bár vallási hagyománya nincs, de e naphoz köthető a különösen hazánkban népszerű locsolkodás. 

Régi hagyomány a locsolkodás. Vannak családok, ahol ma is csokitojással és ajándékkal várják a locsolókat. A legkisebbeknek kedves elfoglaltság a tojásvadászat, amikor a szabadban elrejtett meglepetéseknek örülhetnek a gyerekek. A nagyobb fiúk általában az édesapjukkal mennek locsolókörútra, van, aki kölnivel, van, aki vízzel öntözi meg a lányokat. Erre a kislányok a tojásfestés szép hagyományával készülnek. 

Felmerülhet a kérdés, miért éppen a nyúl az ünnep szimbóluma? A szakértők szerint több magyarázat is létezik. Egyesek szerint már az ókorban is a termékenység jelképe volt ez a kedves, félénk, csinos bundát viselő kisállat. Mivel sok utódot hozott a világra, így a tavaszt és a megújulást is neki tulajdonították. Az ősi Egyiptomban úgy tartották, hogy a menny­országot a főnixmadár irányítja, ami nyúl képében született újjá. A szász ősöktől fennmaradt legenda szerint Ostra, a tavasz istennője egy megfagyott kismadarat élesztett fel, de nyuszi alakjában. Ismeretes egy germán legenda, e szerint a nyúl magára haragította az alvilág istennőjét, aki ezért nagy fülű, nevetséges, négylábú állattá változtatta. Ez magyarázza, hogy a húsvéti nyúl ugrál, mint egy madár, és tojást tojik. A nyelvészek szerint valószínű, hogy a tojást tojó nyúl hagyománya egy tévedés következménye. Hiszen a német nyelvben könnyen összetéveszthető a gyöngytyúk (hasel) és a nyúl elnevezése (hase). A német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek tojásaikkal együtt. 

Az egykori vallási ünnep tartalma mára eltolódott a kellemes kikapcsolódás irányába. Így sokan ma már nem várják a locsolókat otthon, vagy nem vesznek részt egyházi szertartásokon sem, hanem kihasználva a munkaszüneti napokat, minivakációjukon pihennek inkább különböző wellnesshotelekben.  

 

HORVÁTH LÁSZLÓ: – Családi körben, a hagyományokat ápolva töltöm az ünnepeket. Fiatalon minden évben locsolkodni is eljártam húsvéthétfőn. Manapság azonban már csak a lányaimhoz érkező locsolók fogadásában veszek részt. Mivel három kislányom van, ezért nálunk nagy készülődés előzi meg ezt a napot, és sok vendéget fogadunk ilyenkor. 
 

 

KAISERNÉ GÖDÖNY ERZSÉBET: – Én ebben az évben Majosházára és Dömsödre utazom. Pihenéssel és horgászattal fogom tölteni a hosszú hétvégét. Sőt, idén rendhagyó módon nem a szokásos sonkát, kolbászt, tojást teszem az ünnepi asztalra, hanem kocsonyát fogok készíteni. Mert a szeretteimnek nagy kedvence, és ez lesz az én húsvéti ajándékom. 

 

PANDA KRISZTIÁN: – Az egészségügyben dolgozom, és én munkával töltöm az ünnepeket most húsvétkor is. Ugyanis a nagypéntektől egészen kedd reggelig tartó időszakban ügyeletes leszek. Az évek hosszú sora alatt már hozzászoktam ehhez. De az ünnepek alatt azért még mindig nagyon hiányoznak a gyerekeim, amikor nem tudunk együtt lenni. 

 


 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában