Hagyományos fogások – ezek kerülnek az asztalra húsvétkor

A tavasz kezdetét már a történelem előtti időkben is megünnepelték az emberek. A zsidó vallás ezen időszakban ünnepli az egyiptomi fogságból való szabadulást, a pészahot, a keresztények pedig Krisztus feltámadását, a húsvétot. Ezekben az ünnepekben közös motívum a megújulás, az „újjászületés” szimbóluma, amelyek kiegészültek még a termékenységgel kapcsolatos pogány népszokásokkal is. 

A húsvét ünnepe a keresztények számára negyvennapos böjt után következik be. Ami ugyan már jócskán szelídült az évszázadok során, de hivatalosan péntekenként a felnőtt katolikus hívők még ma sem fogyaszthatnak hústartalmú ételt. 
A fenti pogány és zsidó-keresztény vallási szokásokban gyökereznek a hazai tradicionális húsvéti étkek: a tojás, a sonka, a torma, a kalács, illetve – szinte már csak ilyenkor fogyasztva – a bárány. 
A tojás a következőket tartalmazza: energia: 68 kcal/db; fehérje: 5,4 g (magas biológiai értékű); zsír: 4,8 g; koleszterin: 180 mg. Tartalmaz még: folsavat, A-, B- és D-vitamint, cinket és vasat. 
 

A húsvéti tojás 
A tojás az élet, a termékenység szimbóluma, így nem véletlen, hogy a keresztények között Krisztus feltámadásának a jelképévé is vált. (Ezért ajándékozunk egymásnak tojást.) Ráadásul ennek az alapanyagnak felhasználási módja is rendkívül sokrétű, hiszen magában is számtalan módon süthetjük, főzhetjük, sőt díszíthetjük vele az ünnepi hidegtálat is. 

A húsvéti sonka 
A húsvéti sonka tartalmaz: energia: 370 kcal/ 100 g; zsír: 33 g/100 g; fehérje: 17 g/100 g; koleszterin: 108 mg/100 g. 
Maga a „húsvét” szó is a negyvennapos böjt végét jelzi: mostantól szabad a hús fogyasztása. A világon mindenütt a gazdák erre az ünnepre tették el a téli disznóvágás „legértékesebb” részét, a sonkát, amit persze, a kor technológiája szerint csak füstölve lehetett addig eltartani. Nálunk ezt megfőzve, friss zöldségekkel, zöldhagymával, retekkel fogyasztották némi reszelt torma társaságában, mellé kissé édeskés, de mindig töltetlen húsvéti kalácsot ettek. Régebben, faluhelyen elővették ilyenkor még a tavaly­ról eltett almát és körtét is. 

Ma már gyakran szendvics­re, hidegtálra is felteszik a sonkát. De lehet belőle villásreggelit, illetve főételt is csinálni különféle tekercsek vagy sültek formájában. Ilyenkor célszerű a sózással vigyázni, mert a füstölt áru már amúgy is sós! 
A déli országokban a húsvéti sonka paradicsompürével, ketchuppal, fűszerolajjal, aszalt déligyümölcsökkel, hagymával kerül az asztalra. Pármában viszont sárgadinnyével szeretik. A lengyelek hideg babsalátát esznek hozzá, a Skandináv országokban meg a hagymás krumplisalátával a legnépszerűbb. 

Húsvéti bárány 
A bárányhús energia- és táp­anyagértéke a sovány sertéshússal egyenértékű. A húsvéti bárány fogalma ma már nem annyira közismert. (Ez is zsidó-keresztény szimbólum egyébként.) Nagyon fiatal bárányt választottak erre a célra. Ezeknek az állatoknak a húsa ugyanis kevésbe jellegzetes ízű, mint az öreg állatoké, ráadásul nagyon ízletesen készíthető el. 
Ma már azonban nem számít szentségtörésnek más húsfélék, így a nyúl, a szárnyas, vagy a hal felszolgálása sem a húsvéti asztalra. 
 

A húsvéti saláták 
A hagyományos húsvéti ünnepi asztalok részévé váltak a különböző saláták is, amelyeket általában kenyérrel vagy péksüteménnyel kínálnak. Itt érdemesebb a magvas, vagy a teljes kiőrlésű pékárut választani. A majonézes salátákról viszont nem árt tudni, hogy magas a zsír- és az energiatartalma. Ennek ellensúlyozására szoktak a hidegtálakra egyébként friss zöldségféléket, retket, újhagymát, salátát is elhelyezni, illetve vegyes, majonézes öntet nélküli zöldségsalátákat is készíteni. 

Húsvéti desszertek 
Hagyományos tradicionális húsvéti desszert a bejgli. Ez szinte sehol sem hiányzik az ünnepi asztalról. Hogy aztán e mellett a vendégek még mit kapnak desszertnek, annak csak a háziasszonyok fantáziája szabhat határt. Érdemes a vajkrémes, illetve zsíros tésztájú desszerteket kiváltani gyümölcs-, joghurt-, illetve pudingalapú édességekkel, mert az kevésbé terheli a locsolók gyomrát, hiszen nekik ilyenkor bizony minden háznál helyt kell állniuk. 
Jó, ha van a húsvéti asztalon egy gyümölcstál is, hogy a notórius „nassolók” inkább ebből, és ne a magas szénhidráttartalmú süteményekből „nyerjenek kielégülést”. 

Húsvét a vendéglőben 
A nagy ünnepeket az emberek többsége általában szereti családi körben, otthon eltölteni. A közös étkezések csak erősítik az összetartozás érzetét. Húsvétkor hagyománytiszteletből, netán kényelemből, praktikusságból a legtöbb családi asztalon csak a tradicionális étkekkel találkozhatunk. Aki viszont ilyenkor étterembe megy, az inkább különlegességre vágyik. Ebbe, húsvét idején is bőven belefér a hagyományos ételek újra gondolása, finom megcsavarása. 
Néhány bevált hagyományos, húsvéti receptet a recept­neked.hu és a mindmegette.hu oldalain itt lehet találni (https://bit.ly/Recept­nekedHúsvét, https://bit.ly/MindmegetteHúsvét). 
Akiket pedig az újdonságok, az újragondolt ételek érdekelnek, azok a konyhanyelven.hu (https://bit.ly/KonyhanyelvenHúsvét), illetve sonkavariációk tekintetében a nosalty.hu (https://bit.ly/NosaltyHúsvét) a tojásételek között pedig a Stylemagazin.hu megjelölt lapjain tájékozódhat: (https://bit.ly/StylemagazinHúsvét). 

(Forrás: konyhanyelven.hu; nosalty.hu; mindmegette.hu; receptneked.hu, stylemagazin.hu)