2023.03.10. 11:30
Egy pillantás Dunavecsére a folyó másik partjáról
Mint azt megírtuk, a Dunavecse-Öreg-hegy elnevezést kapta az az újonnan feltárt régészeti lelőhely, amelyet a Schneider Electric okosgyárának építését megelőző régészeti kutatás során találtak a beruházás helyszínén a szakemberek. A munkálatok alatt összesen 202 objektumot dokumentáltak a régészek, ezek mindegyike egy őskori és egy római kori település maradványaihoz kapcsolódott.
Intercisában a Római Birodalom kőből épült katonai tábora tornyosult a Duna magas partján Fotó: Intercisa Múzeum
Az irigy szarmaták hordái több alkalommal betörtek a virágzó Pannoniába
A fontos és ritka régészeti lelőhely kapcsán megkérdeztük az Intercisa Múzeum régészét, dr. Keszi Tamást, hogy a Dunán innen is jellemzőek az ott találtak.
A dunavecsei újkőkori településsel egy időben már a mai Dunaújvárosi járás területén is éltek földművelő közösségek. A növénytermesztés és állattenyésztés módszerét déli telepesektől tanulták el, akik végső soron a Közel-Keletről vándoroltak be a Kárpát-medence déli peremére. Nem csak az életmódjuk volt hasonló a Duna két oldalán élő embereknek, de az edényeiket is hasonlóan, bekarcolt vonalakkal díszítették. A fantáziadús régészek ezért az alföldi csoportot az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának nevezték el, a dunántúlit pedig a dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának. A dunántúli csoport a következő évszázadokban európai karriert futott be: innen kiindulva terjedt el a földművelés és a kerámiaművesség ismerete Közép- és Nyugat-Európa nagy részén.
Amikor a Duna túlsó oldalán a szorgalmas szarmata fazekasok gyártották jellegzetes szürke edényeiket földbe mélyített viskóik szomszédságában, nálunk, Intercisában a Római Birodalom kőből épült katonai tábora tornyosult a Duna magas partján, hogy szemmel tartsa a megbízhatatlan barbárokat. Az irigy szarmaták hordái ugyanis több alkalommal betörtek a virágzó Pannoniába, hogy a számukra elérhetetlen gazdagságnak legalább egy töredékét megszerezzék. Az időről időre fellángoló harcok szüneteiben rómaiak és barbárok békésen kereskedtek egymással, amit az intercisai rév könnyített meg.
A két nép utódaira végül ugyanaz a sors várt: a Kárpát-medencét egyesítő avarok hódították meg őket a VI. században, amikor a régi harcokat már bizonyára békévé oldotta az emlékezet – tájékoztatta lapunkat dr. Keszi Tamás régész.
A kezdetekről
Intercisa néven ismert a római korban, erről hatalmas tárgyi leletanyag maradt fenn, amelyek arról árulkodnak, hogy az itt létesült római katonai tábor a hozzá kapcsolódó polgárvárossal jelentős szerepet játszott a Római Birodalom Pannonia provinciabeli keleti határának, limesének a barbár támadások elleni védelmében. A honfoglaló magyarok a X. század elején telepedtek meg a térségben. A későbbi korból származó ásatások tárták fel a Dunaújváros elődjének tekinthető, már az Árpád-korban is létező, máig fennálló Pentelét – írja a Wikipedia. DH
