Ez nem piskóta: ilyen finom a porcukorral szórt farsangi fánk

A fánk igen közkedvelt édesség. Csörögefánk, rózsafánk, képviselőfánk, pillefánk, csak néhány a legfinomabbak közül. 
Külön irodalma van a süteménynek. A fank.info weboldalon például azt írják, hogy a fánkra is igaz, hogy már az ókori rómaiak és görögök is ettek fánkszerűséget. Igaz, akkor még hosszúkás alakja volt, és sütés után mézzel ke­negették meg. A középkorban az arab szakácsok már élesztős tésztát sütöttek olajban, de még ekkor sem tettek bele cukrot, ám sütés után édes szirupba mártogatták, hogy azzal megszívja magát. A fánk az 1400-as évek óta népszerű Európában. Ekkor a nyers fánktésztát sós töltelékkel (gomba, hús és hasonlók) töltötték, és töltötten sütötték.  

Egy elmélet szerint Marie Antoinette királyné egy karneváli éjszakán ismerte meg a csemegét. A királyné egy udvari farsangi álarcosbálról megszökött, álöltözetében elvegyült a bálozó tömegben. Eközben megéhezett, s így egy utcai árustól vásárolt egy fánkot, s az igen ízlett neki. Ezért a kíséretében tartózkodó lovagnak meg kellett vásárolnia az egész kosárnyi fánkot. A karnevál elmúltával a fánksütő mestert a palotába rendeltette, s elmeséltette a fánk receptjét. Ettől kezdve vált a királyi lakomák kedvenc finomságává. 

Magyarországon a fánk a XIX. században terjedt el, és egyre több helyen lett szokássá, hogy a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangkor az asztalra kerüljön ez a nyalánkság. 
A farsangi hagyományokhoz tartozó farsangi fánk csábítóan finom édesség, élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklekvárral teszünk tökéletessé. A legismertebb farsangi fánk a szalagos, nevét a barna fánkon körbefutó, a fánk tökéletességét bizonyító fehér csíkról kapja. A farsangi szalagos fánk általában vizespohár nagyságú, aranybarna színű, gömbölyded. 

Mi Kaiserné Gödöny Erzsébetnél jártunk, hogy kóstoljunk egyet a híres süteményféleségből. 
– Az édesanyám gyerekkoromban rendszeresen sütött ilyen finomságot, és nem csak a farsangi időszakban. De úgy tudom, hogy régen a nagyböjt előtti időszakban a fánk a párkeresés egyik szimbóluma is volt. Mert a lányok egy-egy fánk ajándékba adásával jelezték a fiúknak szimpátiájukat. Én csak azóta sütök rendszeresen fánkot, amióta megrendezik Kulcson a kolbásztöltő versenyt. Pedig két fiammal, 5 unokával és már 5 dédunokával is dicsekedhetek. Ezért több ügyes háziasszonytól is elkértem a kipróbált ­receptjét, és végül ezekből alakítottam ki a sajátomat. Tapasztalatom szerint a szép szalagos fánknak több titka is van. Így az például, hogy nem fázhat meg, pontosan érdemes betartani a receptet. Miután kiszaggatjuk a pohárnyi átmérőjű fánkocskákat, még utána is érdemes keleszteni kicsit. Az is fontos, hogy a kiszaggatott fánkot elsőként a felső felével lefelé kell a bő zsiradékba helyezni, és lefedve kell sütni. De semmiképp nem szabad túlsüt­ni, mert akkor kiszárad. Az én farsangifánk-receptem 1 kilogramm lisztből, 1 élesztőből, fél liter tejből, 3-4 evőkanál cukorból, 3 tojássár­gájából, 10 dekagramm margarinból és egy csipet sóból áll. De a tojásfehérjét is felhasználom, a keményre felvert habot a végén hozzáadom a tésztához, mert szépen lazítja. A kelesztés és szaggatás után jöhet a sütés, majd porcukorral meghintve lekvárral tálalom.