Családi vállalkozássá nőtte ki magát a tetoválási szenvedély

Varga Zsolt tetoválóművész már sokéves múlttal rendelkezik, az utóbbi időben pedig már családjával együtt fogadja a varratni vágyó vendégeket a saját üzemeltetésű rácalmási Mozaik Tattoo-ban. Stúdiójukban vártak minket is, ahol apával és fiával, Varga Zsolttal és ifjabb Varga Zsolttal beszélgettünk a szakmáról, a tetoválás jövőjéről és még sok minden másról. 

– Hogyan kezdődött ez az egész? 
– Édesapám vezetett be engem a tetoválás világába, hiszen már hosszú évek óta űzi ezt a hivatást. Az ő szenvedélyének eredményeként indult ez az egész, amelyből ma már a család számos tagja kiveszi részét. A húgom és jómagam is örököltük a kézügyességet, emellett mindketten művészeti iskolába jártunk, így nem is volt kérdés, hogy mi is belevágunk. 2019-ben költöztünk be az előző stúdiónkba, amit szép lassan kinőttünk, majd 2022 elején jelenlegi helyünkön folytattuk tovább, ezt a helyet pedig már direkt úgy alakítottuk ki, hogy több tetováló is elférjen. 

– A tavalyi év mindenki számára eléggé bizonytalan volt. Ezt hogyan élték meg? 
– Az előző év mindenki számára instabil volt, nem lehetett tudni mit hoz a holnap, így talán ez a bizonytalanság is közrejátszhatott abban, hogy mégsem csökkent a tetoválás iránti igény. A folyamatosan változó gazdasági helyzet miatt azonban rájöttünk, hogy több lábon kell állnunk. Már évek óta rendszeresen járunk egy komoly ausztriai stúdióba tetoválni, ami nem csak „B” tervként állja meg a helyét, de tapasztalatszerzésként, fejlődési lehetőségként is tekinthetünk rá. A tetoválóknál gyakori, hogy egymáshoz járnak besegíteni, az ausztriai munkáinkból pedig sokat tanulunk. Felismertük azt is, hogy a hazai felszerelésekhez képest kint mennyivel modernebb technikát alkalmaznak, és azóta itthon is előszeretettel dolgozunk az ilyesféle felszereléstechnikával. 

– Meséljen kicsit a vendégkörről – kik keresik meg önöket? 
– Mi inkább szájról szájra terjedően ismert stúdió vagyunk, így a kuncsaftkör igazán vegyes. Sok, már tetovált vendégünk családtagja, barátai, ismerősei látogatnak el hozzánk, de természetesen számos új vendég is akad, akik közül idősebbek és fiatalabbak egyaránt megfordulnak nálunk. Hozzám inkább a fiatalabbak jönnek, de tetováltam már hatvanéves nagymamát is. Ezenkívül több visszatérő vendégünk is van, viszont ez mindig bővül új emberekkel. Szerencsére azt is elmondhatjuk, hogy az évek alatt kialakult nálunk egy olyan vendégkör, amellyel nagyon szeretünk dolgozni, szívesen készítünk nekik tetoválásokat. Ez azért fontos, mivel az kifejezetten rá tudja nyomni a bélyegét a munkafolyamatra, hogy milyen hangulatban telik az a több óra, amit tetoválás során együtt töltünk a vendéggel. 

– Mik a legnépszerűbb tetoválási stílusok mostanában? 
– Ez inkább egyéni ízléstől függ, azonban az aktuális trendek is befolyásolják az igényeket. A fiatalabbak körében mostanában az úgynevezett patchwork tetoválás a divat, ami azt jelenti, hogy sok-sok apró tetkót varratnak egymás mellé, egy bizonyos bőrfelületre. Egy jó ideig az egybefüggő tetoválás volt a trendi, de az utóbbi időben azt vettem észre az interneten is és más stúdióknál is, hogy az „összefüggéstelen”, kisebb-nagyobb tetoválások varratása most a gyakori. Az idősebbek pedig inkább úgy vannak vele, hogy ha már tetováltatnak, akkor egy terebélyesebb, méretesebb alkotást csináltatnak. 

– Még mindig divat a színes tetoválás? 
– Nálunk inkább a fekete-fehér a kelendőbb. Mostanában visszaesett a színes tetoválás iránti kereslet, ami részben annak is tulajdonítható, hogy nemrég európai szinten több színes festéket visszahívtak. Volt pár hónapunk, amikor nem is készítettünk színes munkát. Emellett sokan rájöttek arra is, hogy azok jobban kifakulnak a napon, hiszen egyes színek könnyebben halványodnak, mint a többi. Természetesen ettől még mindig szívesen varratnak színes tetkókat, csak nem olyan sokan, mint régebben – ezek egyébként időigényesebbek is. 

– Mitől függ egy-egy munka időtartama? 
– Első körben a tetoválás méretétől. Egy egész karos munka például több alkalmat is igénybe vehet, de persze az is közrejátszik, hogy mennyire bírja a vendég a tetoválási folyamatot. Valaki kevésbé bírja a fájdalmat, stresszesebb, jobban rágörcsöl, ilyenkor pedig sűrűbben tartunk szüneteket. Sokszor azt veszem észre egyébként, hogy a lányok jobban bírják ezt az idegesítőnek mondható fájdalmat, de természetesen ez emberfüggő – akinek alacsonyabb a fájdalomküszöbe, az kevésbé bírja az ilyet. Amíg valakit a sírás kerülget, addig mások még akár élvezik is a folyamatot. 

– Az biztos, hogy egyes helyeken nem lehet túl kellemes érzés. Melyek a kifejezetten fájdalmas pontok? 
– Vannak olyan területek, amelyek varrásánál sokan felszisszennek: a borda környékén, könyöknél, hajlatoknál, térdnél elég kellemetlen érzés. Főként azok a helyek problémásak, ahol vékonyabb, puhább a bőr. A kar és a láb többi területén, valamint a mellkason és a háton kevésbé fájdalmas, sok helyen egyáltalán nem fáj, és mellesleg ezekre a helyekre tetováltatnak a legtöbben. 

– Előfordult már, hogy valaki rosszul lett? 
– Persze, volt már egy-két rosszullét, de semmi komoly. Tapasztalatom szerint a rosszullétek kilencven százaléka még a tetoválás megkezdése előtt történik, hiszen az emberek érthetően izgulnak, amikor tű alá fekszenek. Mi minden alkalommal próbálunk a vendégeknek megfelelő körülményeket teremteni: folyadékpótlás, szellőztetés, megfelelő zene. Fontos, hogy a vendég nyugodt legyen, és addig el sem kezdjük a tetoválást, amíg nem látszik rajta, hogy készen áll. 

– Mi a tetováltatás alsó-felső korhatára? 
– A törvény szerint 16 és 18 év közötti vendégnek kizárólag szülői engedéllyel lehet tetoválást csináltatni. Ezt nagyon szigorúan szűrjük, odafigyelünk rá. E kor fölött a határ már csak a csillagos ég. Előfordult már olyan eset, amikor több generáció látogatott el a stúdióba: lány, anya és nagymama. Természetesen egy bizonyos kor felett a bőr már megereszkedik, ráncosabb, ekkor a lehetőségek limitáltak – egy idősödő bőrre például nem igazán lehet portrét csinálni. 

– A tetoválóművész-szakma egyre népszerűbb. Mi ennek az oka? Mi kell ahhoz, hogy valaki jó tetováló legyen? 
– Ma már nem csak tetováltatni, de tetoválónak lenni is divat lett. Nagyon népszerű, sokan ezt a karriert választják. Ez a hivatás széles spektrumú kompetenciát igényel. A kézügyesség persze elengedhetetlen, de nem csak ez kell ahhoz, hogy valaki jó legyen a szakmában: a kitartás és a fejlődni akarás is lényeges összetevő, hiszen egy tetováló sosem lesz teljesen kész, mindig tanulhat valami újat. Az igényesség pedig kötelező. Muszáj minőségi, biztonságos eszközökkel dolgozni, ugyanis profi tetoválást csak úgy lehet készíteni, ha közben profi eszközöket használnak. 

– Mik a tervek az elkövetkezendő évekre? 
– Leginkább a fejlődés, fejlesztés. Korábban Németországban nyitottunk egy stúdiót, amit sajnos a koronavírus megölt, hiszen 12 hónapból nyolcat zárva kellett tartanunk, így nem volt lehetséges a fenntartása. Ezután csináltuk meg ezt a nagyobb stúdiót itt, Rácalmáson. Nemrég költöztünk erre a helyre, és most azon munkálkodunk, hogy bővítsük, szeretnénk, hogy teljes legyen. 

– Mit tudnának mondani a tetoválás jövőjéről? 
– Az elmúlt években egy hatalmas szemléletváltás következett be a tetoválásokkal kapcsolatban, sokkal elfogadottabb lett. Nagy jövője van, és ez látszik is, hiszen évente durván hetven százalékkal nő a kereslet. Ma már ballagásra nem nyakláncot kérnek, hanem tetoválást. Napjainkban szinte már mindenki bakancslistáján szerepel az, hogy tetkója legyen, rendőrök, felszolgálók és óvónők is varratnak. Ezt pozitívnak tartom, hiszen szerintem ez egy nagyon jó önkifejezési módszer.