Egy kép a múltból – Édesapám Zsigulija

Dunaújváros - Az első. Alsóörs 1981. Apukám ezerkettes Zsiguliját kis Szmena 8M gépemmel fotóztam le Alsóörsön a Törökház mellett. 
Napjainkban természetes, hogy szinte minden családban van egy vagy több autó, de ez nem volt mindig így. A 70-es évek elején kétszázezer, 1980-ban egymillió személygépkocsi volt hazánkban. 

Apukám még a hatvanas évek végén fizetett be egy Moszkvicsra, hogy néhány évvel később átvehesse a Merkur (Merkur Személygépkocsi-értékesítő Vállalat) valamelyik telephelyén. Fizetéskor kapott egy sorszámot és várt, várt, várt. A szüleim nagy szerencséjére megjelent a Fiat 124-es szovjet változata VAZ 2101, az „Ezerkettes Zsiguli”. Akinek volt érvényes sorszáma Moszkvicsra, átírathatta Zsigulira. Az átiratkozás nem volt egyszerű, a napilapokban megjelent, hogy mikor és hol lehet. A szüleim szerint hatalmas sort kellett végig állni, de megérte. Így lett az első autójuk 1971-ben a képen látható fehér Zsiguli, amely a 956. hazánkban forgalomba hozott példány volt. Szinte beleszülettem, mert hároméves voltam, amikor a fehér olasz-szovjet csoda a családunkba érkezett. 

Apukám elmondása szerint az első néhány esztendőben, amikor zsigások találkoztak az utakon, villantással köszöntötték egymást. Sok kedves emlék fűz ehhez az autóhoz, amely sohasem hagyta cserben a családot. Vele voltunk először külföldön (Csehszlovákiában és Lengyelországban), vele utaztunk először nyugatra 1982-ben, és rajta tanított meg apukám autót vezetni. A fűtött garázsban tartott Zsigulit általában a hétvégenként használták a szüleim. Alsóörsre szinte magától is el tudott volna menni, mert hetente, kéthetente tette meg oda és vissza az utat Dunaújvárosból. A jó műszaki állapotáról apukám szakértelme gondoskodott, mert szinte mindent meg tudott rajta javítani. Tizennégy éves voltam, amikor hét év várakozás után megkapták a szüleim második autójukat. Eredetileg egy kereklámpás 1300-as (VAZ 21011) Ladára fizettek be, de 1985-ben már egy VAZ 2105-ös „Kocka Ladát” vehettek át a Merkur csepeli telephelyén. Az utód harminchét évesen is üzemképes, és időnként még fel-feltűnik a város utcáin.