Tájékoztatás a dunaújvárosi római katolikus közösség nagyböjti időszaki programjairól, miserendjéről

Nemcsak kenyérrel él az ember…

Hamvazószerdával megkezdődik a nagyböjt:

Ebben az évben a római katolikus naptár szerint március 2. napjára esik hamvazószerda, amely a nagyböjt kezdete. A nagyböjti idő célja a húsvét ünneplésének előkészítése. Ez az időszak hamvazószerdától a húsvétvasárnapot megelőző nagycsütörtök estéjéig tart.

Hamvazószerdán és az azt követő hétvégi szentmiséken a pap hamuval jelöli meg a hívők homlokát bűnbánatuk jeleként, és a vidám „farsangi” időszak lezárásaként: „hamvazkodjál, hívő lélek, mert porba tér ez az élet, akármennyit örvendeznél, ne feledd, hogy porból lettél!” Ez a hamvazkodási szokás az őskeresztény hagyományból ered, amelyben a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre.

A nagyböjt sajátos jellemzői és gyakorlatai:

„Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, mely Istentől származik” hangzik az ének – Jézus evangéliumi szavai után – a városi római katolikus főtemplomban nagyböjt első hétvégéjén (március 5-én és 6-án). Egyetlen mondatba tömöríti ez a nagyböjt lényegét: a nagyböjt a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.

A nagyböjt sajátos jellemzői és gyakorlatai közé tartozik: a böjt és a lemondás, amely elsősorban, de nem kizárólag ételböjtöt jelent; az irgalmasság az adakozásban és a megbocsátásban; az imádság.

Mindezek hozzásegíthetik a hívőket a nagyböjti lelkület kialakításához, melynek jellemzői: a magukba szállás, a bűnbánat, az életük jobbítására való szándék.

Ennek megfelelően a szent negyven nap megkülönböztetett idő a liturgiában: a miseruhák színe a komolyságot, elmélyülést, bűnbánatot jelző viola; a templomok díszítése visszafogottabb; az orgona hangszer legfeljebb az énekek alátámasztására szolgál.

A nagyböjt első szakaszában kulcsfogalom a bűnbánat, míg a nagyböjt vége felé a liturgia egyre inkább a szenvedő Krisztus alakját láttatja.

A nagyböjti szentmisék időpontjai Dunaújvárosban:

-          A nagyböjti hétvégék szentmiséit a hívők és az érdeklődők szombatonként este 18:00 órakor és vasárnaponként délelőtt 9:00-kor a nagytemplomban látogathatják.

-          A nagyböjti időszak alatt a hívők péntekenként este 17:00 órai kezdettel a nagytemplomban keresztúti ájtatosságon vehetnek részt, amelyen – templomon belüli körmenet keretében – felidézik Krisztus üdvösséghozó szenvedésének egyes mozzanatait (stációit).

-          Március 19-én „Szent József, a boldogságos Szűz Mária jegyese” főünnepén (szombaton) 17:00 órakor a Krisztus Király templomban férfiak számára lesz elmélkedés és rózsafűzér imádság, melyen csak férfiak vehetnek részt. Az ez követő esti 18:00 órai szentmise keretében kerül sor az édesapák megáldására. A szentmise után a plébános atya kötetlen beszélgetésre várja az édesapákat az altemplomi közösségi terembe.

-          „Gyümölcsoltó Boldogasszony” főünnepe, azaz Jézus születésének hírüladása március 25-én (pénteken) van, minden évben 9 hónappal megelőzve a karácsonyt.

-          Március 27-én, a vasárnapi szentmisében szolgáltatja ki a dunaújvárosi római katolikus plébánia a betegek szentségét a jelentkezőknek, akik a feltételeknek megfelelnek. Jelentkezni március 20-ig lehet a római katolikus templomban a szentmisék után, a sekrestyében leadandó jelentkezési lappal.

A nagyböjtöt követő nagyhét rendjéről – amely virágvasárnaptól (Jézus Krisztus Jeruzsálembe történő bevonulásának és szenvedésének vasárnapja) nagycsütörtökön (az utolsó vacsora emlékmiséje), nagypénteken (Krisztus szenvedésének és kereszthalálának napja) és nagyszombaton (Krisztus feltámadásának ünnepe) át húsvétvasárnapig tart – egy későbbi újságcikkben számol be a Dunaújvárosi Római Katolikus Plébánia. A nagyhetet az ugyancsak több héten át tartó húsvéti időszak követi, melynek központi eleme Krisztus feltámadásának ünneplése.