Szentjeink emlékére

Kezdjük azzal, kiből is lehet szent vagy boldog? A boldoggá avatás és a szentté avatás annak az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunyt Isten színe látására jutott: hősies fokban gyakorolta az erényeket (hitvalló), vagy pedig életét áldozva tett tanúságot Krisztusba vetett hitéről (vértanú). A boldoggá avatás gyakorlatilag a szentté avatást megelőző lépés, vagyis magának a szentté avatási eljárásnak kötelező, közbeeső mozzanata. A kettő közötti különbség abban áll, hogy a boldoggá avatás során az egyház megengedi az illető tiszteletét egy adott közösség számára (egyházmegye, szerzetesrend), a szentté avatás során pedig az egész egyház számára elrendeli hivatalos tiszteletét.

A boldoggá avatás után jöhet a szentté avatás – emléknapjuk van most

A szentté avatási eljárás a jelenlegi szabályok szerint a következő főbb lépésekből áll: egyházmegyei eljárási szakasz és a szentszéki eljárási szakasz. A boldogokat a kanonizációt (a szentek sorába való felvételének folyamata) követően nevezhetjük szenteknek, miután a pápa elrendelte a szentek névjegyzékébe történő felvételüket. A szentté avatási vizsgálatot csak a jelölt halálát követő öt év elmúltával indíthatja el az adott helyen egyházkormányzati illetékességgel rendelkező főpásztor. E szabály alól kizárólag a pápa adhat felmentést. Az eljárás elindításának szigorú feltétele: a jelölt életszentségéről vagy vértanúságáról való meggyőződés az őt személyesen vagy hírből ismerő hívek minél szélesebb körében.

És akkor most nézzük a magyarországi, illetve a magyar származású szenteket, természetesen nem mindegyiket, hiszen hosszú a lista.

Szent István király (967/969/975–1038) a magyar szentek sorában a kezdetektől fogva az első helyen áll. Apostoli szent királyunk teremtette meg Magyarországot mint szuverén, független államot, s ő vezette be a magyarságot a keresztény népek közösségébe, kijelölve országának helyét és útját is egyszerre a keresztény Európában. Kultusza már I. András alatt nagy volt, így már ő elrendelte a szent királlyal kapcsolatos dolgok összegyűjtését. Szent László avatta szentté 1083-ban fiával, Imrével, Gellért püspökkel és Zoerard-András, Benedek remetékkel együtt.

Szent László (1046–1095) Szent István mellett a magyar uralkodói eszmény egyik legtökéletesebb kifejezője, a kereszténység következetes védelmezője és terjesztője, aki a legkeményebb csatában is tudott nemes lelkű lenni, s akiről egyszerre mondták, hogy „lovagkirály”, és hogy „szent”. Atyjának, I. Béla királynak a vitézségét, anyjának, a lengyel Richezának pedig a vallásos lelkületét köszönhette, amelyek állandó tulajdonságai maradtak élete végéig. Sűrű háborúzásai okán is a legtöbb csoda a hadakozó királyt kísérte: az üldöző ellenség elől menekülve a szikla meghasad előtte, éhező katonái táplálására szarvasbikák jelennek meg, imájára víz fakad a sziklából, ellensége elé dobott pénzei kővé változnak.

Az egyik legérdekesebb történet Árpád-házi Szent Kingáé (1224–1292), aki Szent IV. Béla királyunk leánya, Lengyelországban lett tizenöt évesen lengyel királyné, Boleszláv krakkói herceg hitveseként, miután férjét királlyá választották. A királyi pár örökös tisztasági fogadalmat fogadott (úgynevezett józsefi házasságot) Kinga hatására és kifejezett kérésére. Szent Kinga nagy mértékben hozzájárult az ország gyarapításához. Például hozományát, 40 ezer aranymárkát a tatárok elleni védelemre szánta. Életét az imaélet elmélyítése, illetve a folyamatos alamizsnálkodás és betegápolás kísérte végig. 1292-ben halt meg békességben. 1690-ben boldoggá avatták, majd 1999-ben II. János Pál pápa szentté avatta. Ő Lengyelország és Litvánia védőszentje.

Kevesen gondolnák, hogy Skóciai Szent Margit (1047–1093) is magyar volt. Ő a ma Horvátországhoz tartozó Reskán született, édesanyja Árpád-házi Ágota. Skóciában ,,Véreskezű’’ Malcolm uralkodott ebben az időben, aki kegyetlen irtóhadjáratot folytatott atyja gyilkosa, Macbeth hívei ellen. Malcolm megkérte Margit kezét, amire anyja biztatására igent mondott. Margit királyné megváltoztatta az udvar durva szokásait. Ő hívatta össze a skót egyház zsinatát, ahol a teológiai kérdésekhez is hozzászólt. Sok templomot és kolostort emeltetett, s nevéhez fűzik az irtóhadjárat befejezésének tényét is. Szent Margit minden angol királynő anyja is lett azáltal, hogy leánya, Matild Hódító Vilmos fiához, I. Henrikhez ment feleségül. Halála után szinte azonnal szentként kezdték el tisztelni, ünnepélyes szentté avatása 1261-ben történt.

Portugáli Szent Erzsébet (1277–1336) II. András dédunokája. Férje, Dénes portugál király gyakori kicsapongásait Erzsébet alázatos szívvel tűrte, s folyamatosan imádkozott a férje megtéréséért, sőt odáig is elment jóságában, hogy a király törvénytelen gyermekeit is szeretettel nevelte. Özvegyként Erzsébet szétosztotta vagyonát a szegények és a kolostorok között, s ő maga pedig belépett a ferences harmadrendiek közé. ­VIII. Orbán pápa 1626-ban avatta szentté.

Szenté avatták a magyar történelem olyan neves személyiségeit is, mint Kapisztrán János (1386–1456), Szent Asztrik (?–1036/1039/1040), Szent Gellért (kb. 980–1046). Összesen huszonhárom szentünk van.

(Forrás: ujkor.hu, magyarkurir.hu, mindszentyalapitvany.hu, crnlg.hu.)