Sok bosszúságot okoznak

A jól ismert éti csiga alaptáplálékát zömmel a korhadó szerves anyagok teszik ki, csak jobb híján, alkalmanként kóstolja meg az élő, zöld növényeket. Viszont elpusztítja más csigák tojásait, egyszerre akár több százat is felfal.

Az igazi bosszúságot a kertben a spanyolnak nevezett, narancssárgás-barna színű csupasz csigák (Arion vulgaris) jelentik, amelyek megtermett élő példányaitól a nagyobb madarak is visszarettennek. Szerencsések vagyunk viszont, ha laknak a gyümölcsösünkben, veteményesünkben sünök, békák, lábatlan gyíkok, amelyek a vakonddal egyetemben nem utasítják vissza a spanyol csigát mint táplálékot.

A tapasztalat szerint a növények közül a páfrány, a paradicsom és a fekete ribiszke riasztja ezeket a csúszómászókat.

Állítólag az erősen aromás illatú fűszernövények nem tartoznak a kedvenceik közé

de ez sem szentírás, mert a csomboron, a kakukkfüvön ugyan nem él meg a nyálkás testű betolakodó, de a mellettük levő mentát és citromfüvet vígan legeli.

A spanyol csigák őshazájában, az Ibériai-félszigeten más módon védekeznek: apróra tört tojáshéjjal, fahamuval szórják körül a zöldségágyásokat. Az éles tojáshéj és a hamu maró hatása megöli a csigákat. Több országban a nagyobb veszélynek kitett növények köré száraz fűrészporból, kemény homokból, tört nádszálból, fenyőtűből készítenek elhárítósávokat.

A legdekoratívabb látvány a hófehér, éles díszkavicsos úttal körbevett veteményes. A csigakerítés pedig svájci találmány, horganyzott lemezből, a felső élét a csigatámadás irányába visszafordítva mi magunk is elkészíthetjük. Meglepően hatásos, a puhatestűek ugyanis nem tudnak az éleken átmászni. A kertészeti szaküzletben nálunk is kapható a profi csigakerítés, amely szintén hatásos védelem. Ez olyan műanyag szalagokból áll, amikbe két vékony huzalt vezetnek. Ezeket egy kisebb akkumulátor helyezi törpefeszültség alá, amikor hozzáérnek, alaposan megüti a csigákat, akárcsak a villanypásztor a teheneket.