Nemzetközi alváskonferenciát tartottak az online térben

Tíz éve tarták világszerte és Magyarországon ezt a világnapot, amelyet G. Németh György c. egyetemi docens, a Magyar Alvás Szövetség elnöke koordinált Dr. Vida Zsuzsanna a szövetség orvos-szakmai társelnökével. Az Amerika Egyesült Államokból, Kanadából, Németországból, Svájcból, Franciaországból és afrikai területekről is voltak bejelentkezések. Tekintélyes szakemberek előadásait hallhattuk. Tizennyolc előadást tekinthettünk meg a négyórás online konferencia alatt, melyből most szemezgettünk.

Pandémia és az alvás kapcsolata

Az alvástudomány, a szomnológia rohamos fejlődésen ment keresztül. A vizsgálati technika fejlődése lehetővé tette azt, hogy a szakemberek egyre jobban belelátnak az alvás közbeni folyamatokba. Különösen fontossá vált ez a kérdés a pandémia idején, hiszen a helyzettel jövő stressz, a home office mind fokozzák az alvászavarokat. Egyre több ember jelenik meg a szomnológiai rendeléseken, egyre kevesebbet alszanak, fáradtabbak és kimerültek az emberek.

Az első előadásban a koronavírus és az alvás közötti kapcsolatról volt szó. A Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis Egészségkutató Intézet még a koronavírus járvány magyarországi megjelenése előtt indítottak reprezentatív felmérést a magyar lakosság alvás mutatóiról, majd ezt megismételték a járvány alatt is. Kertész Balázs, az intézet vezetője, Kun Eszter kutatási igazgató és Balázs Judit tartották meg az előadást. Balázs Judit szakdolgozatot ír a témában, összehasonlítva a pandémia előtti és alatti kutatási eredményeket, amelyet most hallhattunk először. A két felmérésben szinte ugyanazok a kérdések szerepeltek, de az újabb kiegészült néhány covid-speciális kérdéssel is. Az adatok alapján látható volt, hogy a válaszadók egy része találkozott már a környezetében a betegséggel, vagy könnyebb lefolyású, vagy súlyosabb esetekkel.

Alvásminőség a tavalyi évhez viszonyítva

A válaszadók közel felénél nem történt változás az alvásukat tekintve, de 18 százalék előbb feküdt le, míg 26 százalék később az előző évhez képest. 22 százalék korábban, 24 százalék később kel fel. A felmérésben részt vevők 23 százaléka kevesebbet alszik, 13 százalék pedig többet. A megváltozott alvási szokások okai a megváltozott munkahelyhez kapcsolódhatnak. A fertőzés miatt a válaszadók 68 százalékánál nem történt érdemi változás a munkakörülményeiben, de 17 százalék részben, vagy teljesen otthonról dolgozott, 8 százalék kevesebbet dolgozott. Tizenhárom konkrét kérdésben vizsgálták az alvásminőséget, és mindösszesen három esetében történt szignifikáns változás. Tíz százalékkal nőtt azok köre, akiknél a fizikai teljesítőképességük csökkent. A tavalyi évhez képest változást mutat a rémálommal küzdők értéke is. Többen kénytelenek éjszakázni családi, munka, vagy egyéb okokból. A demográfiai adatváltozásokat nézve a nők és az idősek alvásminősége rosszabb lett. A kipihent ébredés megfelelő fokmérője lehet az alvásnak. A felmérésben résztvevők közel 20 százaléka fáradtnak, kialvatlannak érzi magát ébredéskor. A szubjektív és objektív kereszteloszlásos kérdéseknél az alvásminőséget tekintve 9 százalékot tett ki azoknak a megkérdezetteknek az aránya, akik úgy gondolják, hogy jól alszanak, de a válaszaikból kiderül, hogy valójában súlyos alvászavarral küzdenek. Ők azok, akik nem is tudják, hogy milyen az, ha kipihenten ébred valaki. Az átlagos alvásidőt tekintve nem történt lényegi változás. Akár a hétköznapot, akár a hétvégét vizsgálva, az derült ki, hogy a kívánatos nyolc óra helyett 7 – 7,5 órát alszunk csak. 9 százaléknál az alvásidő nem éjszakára esik.

Alvásminőség romlásának okai

Dr. Vida Zsuzsanna elmondta, hogy egyre több páciens jelentkezik nála, akik átestek már a koronavírus fertőzésen és azóta alvászavarral küzdenek. Ez nem csak a fertőzés járulékos hatása, hanem a fertőzés tünete is.

Vada Gergely címzetes egyetemi docens, a Magyar Alvásszövetség alelnöke a vírus járulékos hatásainak adatait elemezte. Az előző évi adatokhoz képest az alvás 17 százalékkal romlott, a stresszérzetünk 5 százalékkal rosszabb, 11 százalékkal mozgunk kevesebbet, a vitalitás 9 százalékkal csökkent és a jólétünk 4 százalékkal esett vissza. Ezek az értékek miatt nagyobb részben érezzük magunkat fáradtnak, levertnek. A stressz fokozódó jelenléte miatt nem tudjuk az alvásunkkal megfelelő módon kezelni az élethelyzetünket. A szabadidőnkben pedig egyre kevésbé tudunk úgy kikapcsolódni, hogy feltöltődjünk. Egyre több olyan passzív napunk van, amikor a mozgás már nem fér bele az időnkbe. Ez pedig az alvásunk minőségére is hatással van. Tehát a mozgás és az alvás minősége között is van kapcsolat.

Koronaszomnia

Torontóból kapcsolódott a konferenciához Novák Márta MD, PhD, aki a pandémia idején előforduló alvászavarokról beszélt. Elmondta, hogy nem ismerjük még teljes egészében ezt a problémát, de már látható, hogy a betegség és az alvászavar között összefüggés van. A koronavíruson átesett betegek negyven százaléka tapasztalt alvászavart a fertőzés kapcsán. A betegség tünetei is előidézik az alvásproblémákat, de patofiziológiai, kórélettani okai is vannak. Végtagfájdalmak, légzéselégtelenség, köhögés, fejfájás, mind megzavarják az éjszakai pihenést. Megfigyelhető az alvászavarok súlyosbodása, a napi ritmus felborulása. De előfordul a magányosság érzése, a depresszió és a szorongás is. A betegek harmadánál hosszú távon jelentkezik a fáradtság is. A Covid-fertőzésben a leggyakoribb alvászavar az inszomnia. Ez elalvás, vagy az átalvás zavara, a korai kelés hosszú távú jelenléte depresszióhoz is vezethet. Egyéb alvászavarok tünetek is fennállhatnak, mint az apnoé, a rémálmok és a lábmozgás. Az alvászavarnál felléphetnek pszichés tényezők is, az aggodalom, a szorongás vagy a depresszió. A Covid és az alvásbetegségek között közös betegségtársulások állnak fenn. Ezek az elhízás, a kardiovaszkuláris, szív- és érrendszeri betegségek és a diabétesz. A Covid-fertőzéshez kapcsolódóan az egyéb alvászavarok száma, erőssége megnövekedhet.

Pandémia és a melantonin

Dr. Sándor Edit előadásában a cirkadián ritmus és a melatonin kapcsolatát elemezte. Ezek összefüggő fogalmak. A cirkadián ritmus napszaki ingadozást mutat, hormontermelődésre, sejtek megújulására, étkezésre és az alvásra is hatással van. Ez a ritmus nagyon érzékeny, felboríthatja a váltott munkarend, a mesterséges fény, de más időzónába történő utazás is. Hatással van rá a kimerítő fizikai, vagy lelki aktivitás is. A melatoninnak az alvás szabályozásán túl egyéb élettani szerepe is van, amely az utóbbi időben a Sars-Covid-19 vírusfertőzés kapcsán került előtérbe. A legújabb kutatások szerint a melatonin képes megakadályozni a vírus beépülését a szövetekbe, különösen a tüdőbe. 2020 januárjától vizsgálni kezdték ezt a jelenséget. Biztosnak látszik, hogy megfelelő melatonin termelődés kell ahhoz, hogy az immunrendszer arányos, célzott és hatékony választ adjon a Covid-19 fertőzésre. A megfelelő alvás és a koronavírus-fertőzés leküzdése közötti összefüggés kézenfekvőnek látszik. Még nagyobb horderejű a felfedezés, miszerint a tüdőben is jelenlévő melatonin képes befolyásolni a vírusfertőzés lefolyását. A melatonin ugyan nem segíti közvetlenül a vírushordozó védekező rendszerét, de növeli a toleranciáját a vírussal szemben.

A Magyar Alvás Szövetség 2021. évi nemzetközi konferenciájának előadásai megtekinthetők a szervezet Facebook oldalán.