Ha robogó, jogsi, sisak kell, ha kerékpár, akkor pedig nem kell

Ezzel kapcsolatban a következő kérdések merülnek fel: Milyen közlekedési szabályok vonatkoznak az elektromos kerékpárokra, milyen feltétellel lehet ezeket vezetni? Milyen paraméterek megléte esetén számít az elektromos jármű segédmotoros kerékpárnak, köznyelven robogónak, és az ezzel való közlekedésnek mik a feltételei? Egy közúti ellenőrzés során mit vizsgál a járőr egy elektromos kerékpáron, robogón, mi alapján dönti el, melyik kategóriába tartozik? A rendőrség tapasztalatai szerint mik a leggyakoribb félreértések? Hogyan szankcionálják az ezzel kapcsolatos szabálysértéseket, milyen bírságra számíthat az elkövető? A lakosságot félrevezető kereskedő ellen felléphet-e a rendőrség, ha igen, mire számíthat? A kérdésekben Sebestyén Mária rend­őr őrnagy, a Fejér Megyei Rend­őr-főkapitányság szóvivője adott útmutatót.

A közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet (KRESZ) a kerékpár fogalmát a következőképpen határozza meg 2010 óta: „olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.” Ebből a megfogalmazásból megállapítható, hogy a motorral felszerelt jármű nem lehet alkalmas a beépített motorral való önálló közlekedésre, a közlekedésben meg kell valósulnia az emberi erővel való hajtásnak.

Az elektromos kerékpár esetében már látszólag nem ilyen egyszerű a helyzet.

A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló KöHÉM rendeletben olvasható, hogy a nemzeti jogszabályba beépítették az „A rendelet a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet” rendelkezéseit, amely nem tartalmaz egyedi előírásokat, azt a nemzeti jogalkotóra bízta.

A KöHÉM rendelet megfogalmazza azokat a kivételeket, amelyekre nem kell alkalmazni az előírásait. Ez a függelék az összes két- vagy háromkerekű, iker- vagy bármilyen más kerékelrendezésű gépjármű típusjóváhagyására vonatkozik, amely közúti közlekedésre készült, valamint az ilyen járművek alkatrészeire és önálló műszaki egységeire. A KöHÉM rendelet fogalmazza meg az elektromos kerékpár fogalmát, annyi eltéréssel a KRESZ-hez képest, hogy nem 300 W, hanem 250 W teljesítményt határoz meg.

E szerint tehát az elektromos meghajtással rendelkező kerékpárnak a következő feltételeknek kell egyidejűleg(!) megfelelni: pedálos rásegítéssel rendelkezik, mindemellett külső, folyamatos 0,25 kW névleges teljesítményű elektromos motorral rendelkezik, amelynek teljesítményleadása fokozatosan csökken és megszűnik, amint a jármű eléri a 25 km/h sebességet, vagy előbb, ha a kerékpáros abbahagyja a pedál hajtását. Amennyiben valamely feltétel nem teljesül, a jármű nem sorolható a kerékpár járműkategóriájába, így az elektromos motorral szerelt jármű, amely pedálos rásegítés nélkül is képes haladni nem lehet kerékpár.

A KöHÉM rendelet értelmében megállapítható, hogy az a jármű felel meg a kétkerekű segédmotoros kerékpár (L1e kategória) feltételeinek, amelynek a tervezett sebessége nem nagyobb, mint 45 km/h és a motor teljesítménye nem nagyobb 4 kW-nál. Ezeket a járműveket a további alcsoportokra kell osztani: segédmotoros kerékpárokra, azaz kétkerekű járművekre vagy háromkerekű járművekre (L2e kategória), legfeljebb 45 km/h tervezési sebességgel és a következő jellemzőkkel: „kétkerekű típus esetében, amelynél a motor: hengerűrtartalma legfeljebb 50 cm3 belsőégésű motor esetében, vagy legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye legfeljebb 4 kW elektromos motor esetében.”

A KRESZ is nevesíti a segédmotor-kerékpárok fogalmát, amely a következő: „Segédmotoros kerékpár: a külön jogszabályban L1e járműkategóriába sorolt kétkerekű, L2e járműkategóriába sorolt háromkerekű jármű, továbbá az L6e járműkategóriába sorolt quad és mopedautó.” Tekintettel arra, hogy az elektromos robogók típusjóváhagyását a gyártónak kell kezdeményezni, így ennek elmulasztása esetén sem a forgalmazót, sem a jóhiszemű vásárlót nem terheli felelősség. Ez a megállapítás kizárólag a típusjóváhagyásra vonatkozik, és nem a járművel való közúti közlekedésre!

A KRESZ így rendelkezik: „Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani.”

Ennek értelmében a jogszabályi előírásoknak meg nem felelő járművel a közúti forgalomban való részvétel a járművezető felelőssége!

Az elektromos kerékpárt, (ami kerékpárnak minősül) ugyanúgy el kell látni mindazzal a kötelező felszereléssel, amit a jogszabály előír a kerékpárok esetében. A kerékpárok kötelező felszereléseit ugyancsak KöHÉM rendelet szabályozza. Az egyik személyi feltétele pedig az, hogy a kerékpáros a biztonságos vezetésre/közlekedésre képes állapotban legyen.

„A közúti ellenőrzések során a járőröknél fontos a kellő és folyamatos tájékozottság, hogy milyen típusú járművek kerülnek forgalomba és azok milyen műszaki paraméterekkel rendelkeznek, ezáltal milyen jogszabályi követelmények vonatkoznak azokra. Célszerű azonban magunknál tartani azt a műszaki adatokat tartalmazó iratot, amit a gyártó állít ki.

A leggyakoribb probléma, vagy félreértés ezen a területen a jogszabály kellő ismeretének hiánya. Jó páran úgy közlekednek, hogy nincsenek tisztában azzal, mi lenne valójában szükséges az általuk használt jármű közúti közlekedésben történő részvételéhez.

Az alkalmazandó szankció minden esetben más és más, ez mindig attól függ, hogy az illető cselekedete milyen jogszabályba ütköző tényállást merít ki.

Ha a kereskedő cselekedete jogszabályba ütköző, akkor a hatóság fel tud lépni vele szemben. Azonban fel szeretnénk hívni arra a figyelmet, hogy a jog nem tudása nem mentesít a felelősség alól, tehát mindenféleképpen érdemes tájékozódni, mielőtt a kiszemelt közlekedési eszközünket megvásároljuk.”