Energiatakarékos élet – olcsóbb, fenntarthatóbb

Kereken húsz éve annak, hogy a nemzetközi energiatakarékossági világnapot Magyarországon is tartják, elsősorban a média és a zöldszervezetek hívják fel a figyelmet a környezettudatosság és a fenntartható fejlődés fontosságára.

Tóth Alexandra

Fenntartható látkép – napelemrendszerek és szélerőmű-park szolgáltat energiát

Fotó: pixabay

A túlnépesedés és a túlfogyasztás hozományaként a föld megújuló energiakészletei folyamatosan apadnak. Ezért fontos a minél hatékonyabb energiafelhasználás és a pazarlás elkerülésére.

A nem megújuló energiaforrások körébe tartozó fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) a növényi és állati maradványokból keletkező, megkövült energiahordozók, amelyek a levegőtől elzárt bomlástermékként jönnek létre évmilliók alatt. Szakemberek becslései szerint ezek a készletek a földi igények tükrében mindössze csupán további száz évre elegendőek.

Megújuló energiaforrások viszont szinte korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésünkre. Ilyennek tekintjük azokat az energiahordozókat, amelyek hasznosításuk során nem csökkennek tartósan, a későbbiekben ugyanolyan módon nyerhető belőlük energia, és használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel.

Fenntartható látkép – napelemrendszerek és szélerőmű-park szolgáltat energiát
Fotó: pixabay

Bár számos megújuló energiahordozó mellett pró és kontra érvek egyaránt sorakoznak (a szélerőművek, bár károsanyag-kibocsátás nélkül termelnek energiát, a madarakat megzavarhatják), egyes források már bevett módszernek számítanak mind az ipar területén, mind a magyar háztartásokban. Egy átlagos magyar családi házhoz telepített napelemrendszer 4-8 év alatt téríti meg a befektetett összeget, onnantól gyakorlatilag csak pénzt takarít meg a tulajdonosnak, mindamellett, hogy nem hagy maga után ökológiai lábnyomot. Bár Magyarország halad a megújuló energiaforrások tudatos használata terén (az MVM Zöld Generáció Kft. hét projekt kapcsán országosan már 110 naperőművet hozott létre, amelyek mintegy 50 ezer háztartás éves villamosenergia-szükségletét fedezik), európai szinten még a fejlődő országok között van ebben a tekintetben. A KSH adatai szerint 2017-ben 7,6 százalék volt a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részesedése itthon, amíg az Eurostat listavezetője, Svédország 50 százalék felett teljesít.

Az atom is fenntartható energia
A Paks II projekt a század legnagyobb hazai beruházása, ami nemcsak Paksot és térségét lendíti fel, hanem a hazai 40 százalékos beszállítói arány révén az egész gazdaságot. Ezt Kovács Pál, a Miniszterelnökség Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkára mondta a Dunaújvárosi Egyetem idei diplomaátadó ünnepségén. A szintén DUE szervezésében, tavaly novemberben tartott karbonmentes energiával foglalkozó programsorozaton az államtitkár Paks II kapcsán azt is kiemelte, a karbonmentes energia környezetvédelmi és energetikai szempontból is fontos. Dr. Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója azzal egészítette ezt ki, azon országokban, ahol a nukleáris energiára támaszkodnak, jóval alacsonyabb a szén-dioxid-kibocsátás.