A biztonságos internethasználatról

- Mára az internet annyira elterjedt, hogy kivétel nélkül szinte mindenki használja. Híreket olvasunk, tanulunk, ügyeket intézünk, barátainkkal tartjuk a kapcsolatot és szórakozunk. Mi ezzel a baj? Nem biztonságos az internet?

- Mondok egy példát. A Facebookot 13 éves kortól lehet legálisan használni, de hamar megtanulták a gyerekek, hogy egy kis hazugsággal idősebbek is lehetnek, amikor regisztrálnak a közösségi oldalra. Így lesz a 8-9 éves kislányból 13 éves kiskamasz. Addig nincs nagy baj, amíg az osztálytársaival tartja a kapcsolatot, vagy azokkal, akiket személyesen is ismer. Menő dolog, ha valakinek több száz, vagy több ezer ismerőse van. Ezért bejelöl és elfogad ismerősnek olyat is, akit nem is ismer. Aki akár lehet egy ferde hajlamú felnőtt is, aki egy fiúnak adja ki magát. Ugye nem kell ezt ragozni?

- A gyermekek tényleg veszélyeztetett helyzetben vannak. A felnőttek jó esetben nem jelölnek vissza bárkit.

- Tételezzük fel, hogy egy büszke szülő szeretné megmutatni ország világnak a nemrég született gyermekét. A kisgyermek mosolyog, hason csúszik, alszik, vagy fürdik. Vajon belegondol a szülő posztoláskor abba, hogy a fürdős fotót valaki feltöltheti egy pedofil oldalra? Így lesz az ártatlan, kedves családi fotóból kéjes vágyak, akár gyermekpornográfia tárgya.

- Az interneten lazábbak vagyunk?

- Nem is olyan régen még mindenki védte a személyes adatait. A közösségi oldalakon önként adjuk mindenki tudtára ezeket. Jól kitalált rendszer ez. Amikor posztolunk és kapjuk rá a lájkokat, ezt jó érzést kelt bennünk. Ezt egyfajta jutalomként értelmezzük, ami további használatra sarkall, kitolva ezzel a személyes terünk határait. Nem csak lazák, de néhányan felelőtlenek is. A sok-sok információ, kép, amit megosztunk magunkról visszaélésekre, sőt bűncselekményekre is okot adhat. Egy szelfi az autónknál, a lakásban, képet adhat az anyagi helyzetünkről, vagyontárgyainkról. Mikor bejelentjük ország világnak, hogy hamarosan indulunk nyaralni, majd onnan is küldjük a képeket, bele sem gondolunk, hogy bűnözőket tájékoztathatunk arról, hogy nem vagyunk otthon és üres a lakás. A hétköznapi életben nem hoznánk tudtára ezt senkinek, csak egy szűk körnek.

- Az interneten mintha szabadabban is formálnánk véleményt…

- Akik nem érzik a valóság részének a virtuális világot, azok a véleményüket markánsabban fogalmazzák meg, hiszen nem kell a beszélgetőtársaink szemébe nézni. Ez egyfajta anonimitást ad, ami mögé be lehet bújni. A virtuális térben leírt szavak viszont ugyan olyan hatást váltanak ki az olvasóból, mint a hagyományos beszélgetésnél. Egy csoportban leírt mondatok, lehetnek akár hitelrontók, sértegetők, becsületsértők, vagy akár zaklatók is. Ezek pedig már bűntetőjogi felelőséggel is járhatnak.

- Az idősebbek is interneteznek. Rájuk milyen internetes veszélyek leselkednek?

- A gyerekek mellett a legkiszolgáltatottabb, legveszélyeztetebb korosztály az idősek az áldozattáválás szempontjából. Ők még jobban bíznak az emberekben. Nincs meg bennük az a bizalmatlanság, ami elengedhetetlen az internetes közegben. Sokan tényként kezelnek híreket, lájkvadász oldalak szenzációhajhász bejegyzéseit. A jó értelembe vett naivitásuk miatt könnyebben elfogadnak ismerősnek ismeretleneket. Előfordulhat, hogy esetleg nem is értik, hogy mit csinálnak, amikor rákattintanak egy gombra, vagy felugró ablakra. Egy ártó szándékú ember, könnyen a bizalmába férkőzhet az idős embernek. Megtörtént esetek alkalmával hosszabb időn át tartó levelezés után sok idős ember vált már áldozatává szélhámosoknak, és a segítőszándékuktól vezérelve utaltak át pénzt a „bajba jutott ismerősnek” segítségül. Ezután már nem tudták többet elérni az „ismerőst”. Ne ismerkedjünk idegenekkel, az interneten se! Kezdjünk gyanakodni, ha például tört magyarsággal írt üzenetet kapunk valakitől, akitől korábban soha nem kaptunk semmi hasonlót.

- Az ismerőseim között vannak olyan emberek, akiknek feltörték a Facebook fiókjukat, majd ezzel visszaéltek.

- Használjunk erős jelszavakat, amelyet időközönként cseréljünk is le. Nyolc karakter, amiben van szám, betű és speciális karakter elegendő lehet a biztonsághoz. Ne használjunk hozzánk köthető adatokat. Sokan a születésük dátumát, becenevüket, kisállatuk nevét használják jelszóként. Az úgynevezett kéttényezős hitelesítés pedig további biztonságot nyújt. Például a jelszó mellett meg kell adnunk a telefonunkra érkező sms kódját.

- Sok jelszót kell megjegyeznem, Facebook, email, számítógéphez a belépés, telefonkód stb. Kizárt, hogy meg tudjam jegyezni a bonyolult jelszavakat, amit állandóan változtatok.

- Ezért érdemes jelszókezelő programot használni. Ezzel új jelszavakat is tudunk létrehozni és az összes fiókunk jelszavát biztonságosan tárolja. Így csak egy jelszót kell megjegyeznünk, a programét.

- A beszélgetésünkből látható, hogy mindenki számára veszélyeket rejthet az internet, pedig még csak a közösségi médiát érintettük. Milyen tanácsokkal tud szolgálni azoknak, akik ki szeretnék kerülni ezeket a csapdákat?

- Viselkedjünk úgy a virtuális térben, mint a hétköznapi életben. A gyermekeinket megtanítjuk, hogy idegennel ne álljanak szóba. Mi is tegyünk így. Legyen bennünk egy egészséges kételkedés az internetes tartalmakat illetően. Használjunk erős jelszavakat és ne kattintsunk bármire, ami előjön a képernyőn. Gyakran ilyenkor települ vírus a gépünkre, amit gyakran nem is veszünk észre. Ilyenkor idegenek is használhatják a számítógépünket és olyan információkhoz juthatnak, amit nem szeretnénk, hogy a kezükbe jusson.