Kaszás Richárd már a 2020-as világbajnokságra készül

2019.10.26. 15:30

Még csak most fog érettségizni, de már világversenyeken teljesít

Történelmi kutatásokból tudhatjuk, hogy őseink életmódjához éppúgy hozzátartozott a lovaglás, mint az íjászat. Természetesen az évszázadok alatt sokat változott, több szakágról beszélhetünk már, és a tárgyi feltételek is sokkal ideálisabbak. A magyar íjász­sportág több olyan magyar versenyzővel büszkélkedhet, akik maradandót alkottak. A Paksi Celőke Íjász Sport­egyesület versenyzője, Kaszás Richárd fiatal kora ellenére már a nemzetközi mezőnyben is a dobogóra állhatott, munkáját édesapja – aki egyben egyik edzője is – segíti.

Varga Zsófi

A kezdetek

– Korábban lőttem már íjjal nyaralások alkalmával, aztán egy osztálytársamnál próbáltam ki kicsit komolyabban, és akkor már tudtam, hogy íjászattal szeretnék foglalkozni. Apukám munkatársa, Lakatos István, aki többszörös országos, világ- és Európa-bajnok, indított el a pályán, ő volt az első edzőm. Ahogy jöttek az egyre jobb eredmények, otthon, Bölcskén alapítottunk egy egyesületet. Gyulán 2016-ban volt történelmi íjász-világbajnokság, ahol második helyezést értem el. Úgy indultam neki, ha már az első hatban benne leszek, akkor elégedetten zárom a versenyt.

Kaszás Richárd összpontosítást, kitartást, fegyelmet, szorgalmat tanult ettől a sporttól
Fotó: Laczkó Izabella/Dunaújvárosi Hírlap

Irány a Celőke!

– Technikában és eszközben fejlődni szerettünk volna, majd egy megkeresést követően csatlakoztunk a Paksi Celőke Íjász Sportegyesülethez. Később már hárman segítették, hogy megszerezzem az Európa-bajnoki címet, édesapám mellett Makai János és Makai Róbert dolgozik velem. 2018-ban kevés megmérettetésen vettem részt az előző évhez képest, váltottam egy íjkategóriát is, addig történelmi íjjal lőttem. Az oka egyszerű, láttam versenyeken különleges és szép fémíjakat, és szerettem volna kipróbálni őket. Előbb olimpiai íjat szerettem volna, ez annyiban más, mint a jelenlegi, hogy az olimpiai íjról levesszük az irányzékot, hosszú stabilizátorokat. Az idei évben Szlovákiába utaztunk egy 3 dimenziós vadász Európa-bajnokságra, ami azért volt érdekes, mert igaz, hogy van nemzetközi eredményem, de nem voltam még Magyarországon kívül másik országban versenyezni. Szép helyen voltunk, nagyon jó élmény volt, értékes tapasztalatokkal gazdagodtam.

A célokról

– Jelenleg a teremszezonra készülünk az időjárás miatt, most az országos bajnokság versenyei következnek, illetve Szekszárdon lesz majd jövő augusztusban a világbajnokság. Egyaránt szeretem a teremben és a szabadtéren szervezett versenyeket. Teremben korlátozottak a lehetőségek, kisebbek a távok, és a célok is mások a szabadtéri versenyekhez képest. Új kategóriában indulok, az 50 méteres szabadszemes lövésben, izgalmas kihívást jelent számomra. Jövőre fogok érettségizni, ha meg tudom oldani, iskola után még kimegyek lőni. Nem mindig sikerül ezt megvalósítani, de a céljaim érdekében minél jobban össze kell egyeztetnem az iskolát az íjászattal. Összpontosítást, kitartást, fegyelmet és szorgalmat tanultam ettől a sporttól, ezek segítenek abban, hogy elérjem céljaimat, és nem csak a versenyeken tudom kamatoztatni ezeket a képességeket.

***

Kaszás Richárd után édesapja, Kaszás Ferenc büszkén mesélt fia teljesítményéről és az egyesület mindennapjairól.

Melyik szakágat válasszam?

– Több szakágból lehet választani, létezik történelmi, háromdimenziós és pályaíjász szakág. Beszélhetünk még terepíjászatról, amely a pálya- és a háromdimenziós íjászat keveréke. A futásíjászat is létező kategória, a téli olimpiák sífutására hasonlít: futni kell, majd megállni és meglőni a kitett célokat. Az egyik legprominensebb szakág a lovas íjászat, amelyet Kassai Lajos neve fémjelez, ez teljesen más világ, eltérő szellemi felkészültség szükséges hozzá. Ebben a kategóriában másképpen kezdik el felépíteni az íjászt.

Fejben is ott kell lenni

– Az edzés érzetek keresése, tehát, mit érzek akkor, amikor használom az íjat, hogyan húzódnak az izmaim, hogyan rezdül a szempillám. Versenyhelyzetben ezeket az érzéseket kell reprodukálni, ha ugyanúgy érzek, mint amikor jó eredményt értem el, akkor meg tudom ismételni. Nagyon hosszú folyamat, mire valaki el tud jutni egy jó szintre. A technikai feltételek mellett egyéb szempontoknak is meg kell felelni. Mentális sportágról van szó, annak ellenére, hogy fizikális kivetülése is van. Ez a sport körülbelül 80 százalékban mentális hátterű. Egy pályaversenyen nagyjából 70 alkalommal kell lőni, elengedhetetlen, hogy fejben ott legyen az ember. Ha valaki elkezdi ezt a sportot, és heti két-három edzést be tud iktatni az idejébe, akkor egy év múlva bátran belevághat a versenyekbe, és eredményeket tud elérni. Elindulhat egy szabadtéri versenyen is, és nem fogja a vakvilágba szétlőni a nyílvesszőket, fog találni célt, idővel pedig egyre jobb helyezéseket érhet el.

Technikai háttér

– Az íjkészítők nemcsak arra figyelnek, hogy jó legyen az eszköz, hanem a szemnek tetszetős is legyen. Többen kérdezték már tőlem, hogy mit ajánlok, milyen íjat vegyen. Mindig azt válaszolom, hogy azt, amelyik tetszik, ez a legegyszerűbb válasz. Amelyik tetszik, azzal szívesebben gyakorol vagy versenyez. A lőtérhez tartozik egy műhely is. A saját eszközeinket egy bizonyos szintig el tudjuk készíteni, tehát ideget tudunk kötni, nyílvesszőt tudunk összerakni, csigás íjaknál a fonterőt külön be tudjuk állítani. Ez is a tanulás része, mert ezek nem egyszerű munkafolyamatok, és fontos, hogy megismerkedjenek vele a versenyzők. Itt is a gyakorlás a kulcsa mindennek, egy idő után rutinszerű mozdulatokkal végzik a feladatokat az egyesületi tagok. Ha körbenézünk, akkor habszivacs állatok tömkelegét láthatjuk, elsősorban hazai őshonos példányok sorakoznak, de dinoszauruszok is helyet kapnak az állatok között. A terep adottságai határozzák meg, hogy hova milyen állatot lehet kihelyezni és utána lőni rá. Annak kötött szabályai vannak, hogy adott állatra hány méterről lehet lőni, függ a méretétől és a célzónának a méretétől is.

Első lépések

– Ez az egyesület kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet, körülbelül 30-40 tagja van. A Makai testvérek az egyesület vezetői, a fiam, Ricsi, vagy akár említhetném magamat is, mindannyian a történelmi íjász szakágból érkeztünk. Szívesen fogadjuk a kezdő, íjászat iránt érdeklődő leendő versenyzőket is, nem kell rögtön saját íjjal csatlakozni, mert tudunk adni gyakorló eszközt az első időszakra, és a későbbiekben kell beszereznie sajátot. A kezdeti lépések egyszerűek, fel kell venni a kapcsolatot egy íjásszal, majd miután megbeszélték a részleteket, el kell kezdeni edzésekre járni. Az anyagi oldalát nézve, amíg az egyesület íját használja, addig kicsit borsosabbak az árak, aztán csökken ez az összeg, ahogy megvette a saját eszközöket. Elég csak megnézni az eredménylistát, és láthatjuk, hogy például ebből az egyesületből indult Kun Alíz, akinek jelenleg Magyarországon csigás íjban nem nagyon van ellenfele, ezért számtalan alkalommal a férfimezőnyben kénytelen indulni. Ha már a női versenyzők szóba kerültek, a Celőkénél több hölgy versenyez, nem kizárólag férfisportágról van szó. Az egyesület több rangos eredménnyel rendelkező versenyzővel büszkélkedhet: Makai János, Makai Róbert, Molnár Ferenc Midesz, Kelemen István, Binder Zoltán, Bóka László és Kiss Dóra is nálunk versenyez.

Ezek is érdekelhetik