240 kilométert tettek meg

2019.08.18. 15:30

Kétkeréken a Balatonnál

A Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ) szervezésében tavaly még csak négy, idén már összesen hat helyszínen túrázhatnak diákcsoportok.

Varga Zsófi

A Széchenyi Gimnázium csapata elsőként vágott neki a kalandnak, hogy leküzdje a Veszprém-Keszthely távot, a túrán összesen 240 kilométert tekertek, ami nem kis teljesítmény.

„Először, de nem utoljára vettünk részt a Bringás Vándoron.” Kezdte beszámolóját Molnár Zoltánné, a gimnázium tanára. „A rajtnál tudtuk meg, hogy abszolút elsők vagyunk a Balaton-felvidéki túrán, így nyugodtan mondhatjuk, hogy mi voltunk a túra „tesztpilótái”. Kerékpárra Veszprémben ültünk és kétkeréken jutottunk el Keszthelyig. Bejártuk a Balaton-felvidék minden nevezetes pontját. Megismertük a tájegység földtörténetét, kultúráját, történelmét.”

Nemesvámoson töltötte a csapat az első két éjszakát. Innen mentek megnézni a rómaiak által épített villagazdaságot és halomsírt, majd Veszprémfajsz Kálvária-dombjának tetejéről először láthatták a Balatont. Eljutottak Almádiba is, ahol a vörös homokkőből készült épületeket csodálhatták meg. Itt található egy gőzmozdony, amely egykoron Alsóőrs-Veszprém között szállította az utasokat. A régi vasútvonal helyén ma kerékpárút halad, ezen mentek vissza Veszprémbe. Következő bázis Balatoncsicsón volt. Csicsóra menet betértek Nagyvázsonyba, ahol a pálos kolostorrom mellett a Kinizsi-várat is megnézték.

A túra során Mencshelyet is érintették, melynek szomszédságában található a Halom-hegyi Kossuth-kilátó, mely a Balaton-felvidék negyedik legmagasabb kilátója. 399 m magasságból csodás körpanoráma tárult a túra résztvevői elé. A kilátó nevét onnan kapta, hogy az 1848-as szabadságharc bukása után Mencshelyen rejtőztek Kossuth Lajos üldözött gyermekei és felesége. A kilátó közelében egy régi kemencét található, amit a legenda szerint egykor Kossuth kovácsa használt. A hegy tetején, a kilátó tövében helyi kőzetekből épített tűzhányómaketteket és bazaltból kirakott Balaton-térképet is a környék tanúhegyeivel.

A Széchenyi Gimnázium csapata a túrán összesen 240 kilométert tekert
Fotó: amatőr felvétel

Érdekesség, hogy a Csicsói-medencét Nivegy-völgynek is nevezik, a medence egyik települése, Szentantalfa régi neve alapján. Zánkára menet betértek Hegyestűre, ami egy tanúhegy a Balaton-felvidéken, a Káli-medence keleti peremén. A korábbi bazaltbányászat miatt elveszítette eredeti kúp formáját, azonban a nyersanyag-kitermelésnek köszönhetően feltárult belső szerkezete, s láthatóvá vált az egykori vulkáni kürtőben megrekedt, s a kihűlése során oszlopokká szilárdult bazalt. A Balaton-felvidék történelmi emlékei a mosóházak, mivel a Káli- medencét több száz évvel ezelőtt bő vízű patakok szelték keresztbe. Három, patakokban különösen gazdag településeken (Köveskál, Kővágóörs és Óbudavár) épült emlékként ezek megmaradtak.

A mosóház egyszerű kőépület volt, átfolyó vízzel, amelyen két palló volt keresztben és hosszában lefektetve. Egyiken a szennyest, a másikon a már tisztát tartották. Az itt élő asszonyok általában kedden, szerdán mostak. A ruhát még otthon szétválogatták mosás előtt, úgy vitték a mosóházba. (A mosószappan házilag készült. A disznóölésnél nyert zsiradékot, főleg bélzsírt, lúgkővel forralták, deszkaládákba tették, a levét lyukakon kicsorgatták, a megdermedt szappant felszeletelték.) A fehérneműt és az ágyneműt még otthon szappandarabokkal kifőzték, és öblíteni vitték a mosóházba. A mosásra szánt ruhaneműt volt, aki talicskán vagy kordén szállította, mások egy textilből varrt, kör alakú, kitömött hurkát tettek a fejükre, és azon vitték a mosnivalót. Még az is előfordulhatott, hogy férfiember segített a hurcolkodásban.

A túra útvonala a Káli-medencén is áthaladt, a „kál” szócska az ezen a területen letelepedő honfoglaló őseink, a Kál horka (főbíró, Árpád egyik vezére) nemzetségének nevére utal. Ezért találhatóak errefelé olyan településnevek, mint Köveskál, Szentbékkálla, Mindszentkálla. Szentbékkálla kőtengere jelentős geológiai kincsünk. A sziklák a Pannon-tengerből emelkedtek ki. Létrejötte a hajdani vulkanikus utóműködésnek köszönhető, amelyek hatására a feltörő hévizes források a Pannon-tenger lerakódott fehér homokját cementálták, így keletkezett a kemény kőzetanyag. A folyamatos erózió következtében alakultak ki a ma látható különleges kőformák.

Kékkúton megkóstolhatták a kékkúti forrás vizét, mely egykoron Theodora bizánci császárné kedvenc itala volt, így az üzletekbe Theodora néven kerül. A területen vulkáni kúpok déli lejtői hamar átmelegszenek, a közeli Bakony pedig megvéd az északról érkező szelektől, viharoktól. A hegyek bazaltja jó hőtartó képességével, míg a közeli Balaton nagy vízfelületével csökkenti a hőingadozást. Mindezen tényezők együtt speciális mediterrán mikroklímát alakítanak ki a medencében. Az országban itt kezdődik leghamarabb a tavasz és tart legtovább az ősz. A Káli–medence A Balaton előidézte mikroklíma miatt ideális hely szőlőtermesztésre. A vulkáni vörös talaj és a kő adja az itt termő bor zamatát.

A tábor utolsó szakasza a Tapolcai-medencében volt, két éjszakát töltöttek Nemesvitán. Megcsodálták a vulkánikus képződményeket és Szigliget várát. A Tapolcai-medence a Káli-medencétől nyugatra helyezkedik el, jellegzetes geológiai képződményei a híres tanúhegyei. Millió évekkel ezelőtt keletkezett geológiai törésvonalak mentén tört felszínre a bazaltláva. A tanúhegyek közel azonos magassága az egykori felszínt jelöli, melyen egykoron a bazaltláva szétfolyt és a vulkáni tufa szétszóródott. Az erózió következtében sajátos formájú tanúhegyek formálódtak ki. Ahol kis mennyiségű volt a felszínre törő láva ott kúp alakú, ahol pedig terjedelmesebb, ott csonkakúp alakú hegyek jöttek létre. Az utolsó napokat Keszthelyen töltöttük. A Festeticsek városában gyönyörködhettek a kastélyban és a vízparton található régi szállodaépületekben és hajóról is megcsodálhatták Keszthely városát.

A túráról videó is készült, íme:

 

Ezek is érdekelhetik