Ne felejtsünk el játszani, ez az öregedés ellenszere

S ezzel a gondolattal fogadta a száztíz vendéget a közösség vezetője, Németh Lajosné Éva is, aki tíz éve vezeti az 1988 óta működő klubot. A Kulcsról és Daruszentmiklósról, Bölcskéről, Madocsáról és Soltról érkezett és a helyi nyugdíjasokat köszöntötte a város és a képviselő-testület nevében Dunaföldvár polgármestere, Horváth Zsolt. Vidám üdvözlőjében nem hagyta szó nélkül, hogy a tájház kapujában pálinkával fogadták a vendégeket. Ez az a generáció, amely még ismerte az aratópálinkát, sok mindent tapasztalt már, s értékelni tudja a közösséget, a vidámságot, a jó beszélgetéseket. Öröm látni aktív idős embereket, akik ilyenkor elfeledkeznek, hogy esetleg valami fáj – mondta.

A nap során bizonyították is a résztvevők, hogy a hetedik X közelében is szívesen játszanak, táncolnak, nótáznak. A földváriak egy csoportja – a jelenlévők elismerő tapsával követve – boszorkánytáncot járt. Csak úgy suhogtak a söprűnyelek! A madocsaiak népdalokkal, a soltiak nótával, a bölcskeiek tréfás jelenettel álltak társaik elé. Nagy sikert aratott a kulcsi Vidám Emberek Közössége szellemes jelmezben bemutatott igényes tánckoreográfiája.

No és játszottak... A Levendula Alapfokú Művészeti Iskola vezetőjétől, Molnárné Miklán Jolántól a szervezők kaptak néhány népi ügyességi játékot. Így repült patkó és fűzfakarika, igyekeztek egyensúlyozni mérlegen és sítalpszerű eszközön. Mindent kipróbáltak, s persze nem maradt el a biztatás, a nevetéssel kísért szurkolás. Ha sikerült megoldani a feladatot, megérdemelt volt a taps. Meglepetésvendégként Szávolovics Gabriella, a Dankó Rádió kétszeres Aranykoszorús énekese szórakoztatta őket, az alkalomhoz illő dalokkal, slágerekkel és nótákkal. A zenét a dunaszentgyörgyi Hauszt János szolgáltatta. Az ízletes ebédet Szőke Zoltán és munkatársai tálalták a találkozó részvevői elé. A szervezők köszönik a támogatók tombolafelajánlásait is, hiszen így mindenki – a földvári klubtagok által varrt tűpárnákon kívül – még ajándékkal térhetett haza.

Aki egy óra körül bekukkantott a tájház udvarára, a terített asztalok mellett jókedvű hölgyeket és urakat látott, akik a finom ebéd után táncra is perdültek. Mert ha szól a zene, akkor mozdul a láb, akárhány évesek is vagyunk.

Közben a klubok következő alkalmairól is szó esett: a kulcsiak által szervezett II. Duna menti nemzetközi találkozóról, vagy a daruszentmiklósiak nyugdíjas olimpiájáról. Akkor ismét találkoznak. Ők ugyanis mindannyian olyan emberek, akik nem az éveket tartják számon, hanem az élményeket.