2017.04.27. 13:55
Így gyűjtöget a magyar: hova lett a VHS és a discman?
Mi lett a nem is olyan rég még divatos VHS magnóval, vagy a 2000-es évek egyik legmenőbb innovációjával, a discmannel, és hasonlóan népszerű társaival?
A médiafogyasztási szokásainkat vizsgáló kutatásából a többi között arra is fény derül, hogy a lakosság felénél még van otthon kazettás magnó, de walkmanünket is féltve őrizzük.
Lassan felnő egy teljes generáció úgy, hogy alig tartott a kezében CD-t, de retrónak számít már a DVD is, a kazettás magnóról, a lemezekről és a videókazettákról nem is beszélve. A közelmúltban a Jófogás feltérképezte, mi a helyzet a magyar háztartásokban, mi számít már hasztalannak, és mi az, amit még mindig fellelhetünk vagy esetleg használunk is a 10-15 évvel ezelőtt fénykorukat élő kincsekből. Az audiovizuális tartalmak fejlődésével és gyors terjedésével sok eszköz feleslegessé vált, ám úgy tűnik, ezek csak lassan tűnnek el az otthonokból.
A felmérésben részt vevő aktív internetezők bő tízezres bázisából csupán 16 százaléka jelezte, hogy a fenti eszközök egyikével sem rendelkezik. Ugyanakkor a retró eszközök elérhetősége és használatuk intenzitása között jelentős különbségek figyelhetők meg, ráadásul ezek nincsenek egyenes arányban egymással.
Audió eszközök közül a háztartások 45 százalékban található meg a Hi-Fi, 40 százaléknál van MP3 lejátszó, videó eszközök közül pedig a DVD lejátszó (65 százalék) a leggyakoribb, napjainkban is megtalálható berendezés. A megkérdezettek válaszából úgy tűnik, a mára old schoolnak nyilvánított használati tárgyak még mindig harcolnak a köztudatban maradásért, hiszen a Hi-Fi-vel rendelkezők közel kétharmada használja is azt hetente legalább egyszer, az MP3 pedig a birtokosok 44 százalékánál kerül elő ugyanilyen gyakorisággal.
VHS lejátszó és kazettás magnó a háztartások negyedében bújik meg, ám a tulajdonosok fele már nem használja azokat. Mára szinte feledésbe merültek a hordozható kazetták és CD lejátszók is, amelyek csupán a lakosság tizedénél találhatók meg.
Manapság is szívesen gyűjtünk, csak máshogy.
A válaszadók a digitális tartalmakat jellemzően a szabad felhasználóélmény okán kedvelik, hiszen ezeket bárhol és bármikor elérhetik, a különböző képi- és hanganyagok között pedig könnyedén válogathatnak.
Digitális zenei gyűjteményt a megkérdezettek 30 százaléka, filmet/sorozatot/videót negyedük, videójátékot pedig bő 10 százalékuk birtokol. De az audiovizuális kedvencek mellett még mindig hangsúlyos szerepet tölt be a fizikai könyvgyűjtemény, hiszen az olvasók közel fele tudatosan építi könyvtárát. A tízezres minta 80 százaléka a hagyományos könyvek mellett voksolt, szemben azok digitalizált változatával.
A Z generáció tagjai a legnagyobb audiovizuális gyűjtők, esetükben a digitális formában való felhalmozás lényegesen preferáltabb, mint a hagyományos. Ugyanakkor fizikai könyveket még ők is sokkal nagyobb arányban gyűjtenek, ami azt is előrevetíti, hogy a klasszikus könyvpiac még hosszú ideig élni és virágozni fog.
