A költségvetés kockázatai Kovács Árpád szemével

Nem újabb népmese született akkor, amikor Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke arról mesélt, vajon mi várható költségvetésen innen, s költségvetésen túl. Sokkal inkább a mai magyar valóságról, az idei költségvetés körüli bizonytalanságról, a kockázatokról beszélt.

- Sajátos helyzetben vagyok, hisz időről időre azt várják tőlem, hogy megosszam a Költségvetési Tanács véleményét a kormány által tervezett jövő évi költségvetésről. Így a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék véleményét is próbálom tükrözni. Az biztos, hogy ma sok a bizonytalanság. Mondhatnám, hogy költségvetésen innen és túl. Vagy épp fogalmazhatnék úgy, hogy az Óperenciás-tengeren is túl. S ha így tekintünk a költségvetés, s a hazánk körül kialakult helyzetre, akkor érdemes beszélni arról, hogy az Óperenciás-tenger nem is esik tőlünk olyan távol, az ausztriai Enns folyón túli terület az Ober-Enns, azaz Ennsen túli rész az, ami egykoron Arany János művében is felbukkant. Ha úgy tetszik, a költségvetés kérdésében is beszélhetnénk úgy, hogy Európán innen és túl.

- Szinte állandóan kritika éri hazánkat, például a költségvetés kockázatossága miatt is.

- Miközben ezek a viták, disputák zajlanak, azért a magyar költségvetés teljes egészében az európai elkötelezettség mentén születik meg. A retorikai fordulatok, viták a költségvetés alakulását segítik. Ez a költségvetés mindazokat a paramétereket figyelembe veszi és kielégíti, amelyeket az európai költségvetésnek tartalmaznia kell. Szerepel benne a hiánycél prognózis kérdése, növekedés lehetősége, de az inflációs hatások is. Az ország elkötelezettsége, nemzetközi szerződésekhez való kapcsolódásai tükröződnek ebben a költségvetésben. Tehát ez a költségvetés - első állításomra - nem deviáns, hanem egy rendkívül óvatosan, pragmatikusan megfogalmazott költségvetés. Amiben megtalálhatók a kritériumok, melyeket elvárnak tőlünk. A költségvetés a kritériumokat kielégítette. Az államadósságra vonatkozó európai szabályokat kérésemre a parlament az alkotmányba beillesztette. De látható, hogy az alapvető vita arról szól, átmeneti lesz-e a recesszió. S arról, vajon hol húzzák meg a fejlődő Európa határait.

- Ön úgy fogalmazott, hazánkat a válság épp útközben, egy átmeneti állapotban érte.

- A 2009-es recesszió óriási volt, azonban mielőtt ostoroznánk magunkat, érdemes rámutatni, hogy hazánk hihetetlen egyenlegjavulást ért el. Vannak megtakarításaink, a költségvetési hiány relatíve alacsony. Azonban nagyon sérülékenyek is vagyunk, a csődkockázati kitettség, az értékpapír piac változásai, s a forint árfolyamának negatív mozgása mindezt fokozza. Ráadásul ezek együttesen a pozitív tendenciák ellenére is az adósságállomány emelkedésével jártak. Összességében azt mondhatom, göröngyös pályán haladunk előre, de menni kell, ha életben akarunk maradni. S betartjuk azokat a kritériumokat, melyeket elvárnak tőlünk Európában, hisz uniós csatlakozásunkkal elfogadtuk ezeket.

- Mit hozhat számunkra a jövő év? Mit várhatunk a 2013-as évre tervezett költségvetéstől?

- 2013-ra óvatosságot javaslunk. A 2012-es évi költségvetés finanszírozásával kapcsolatos bizonytalanságot megszüntetné a világbanki megállapodás, ami nem világbanki megállapodás, ez egy négy szereplős játék, benne van az Európai Bizottság, az Európai Bank, az IMF és hazánk is. A négy szereplőnek kell egyet értenie. Itt a vita Magyarország esetében arról szól, hogy mi egy, a lengyelekéhez hasonló megállapodást szeretnénk kapni, ami egy technikai védőhálót jelent, s leviszi a világpiacon a csődkockázati felárakat, hozamokat. A tárgyalások pozitív irányba haladnak. Azonban az idén ki kell fizetnünk 4,5 milliárd dollárnyi pénzt, olyan 6 ezer milliárd forintot. Ez nem lehetséges hitelfelvétel és megállapodás nélkül. Reményeim szerint a költségvetés tartja a hiánycélt és sikeresek lesznek a tervezett forint kibocsátások, ez azzal is jár, hogy feléljük a korábban épp a tanács javaslatára képezett tartalékokat. Tehát finanszírozhatók a kifizetések. A költségvetés nem számolt az IMF megállapodás pénzeivel. Ami egy fontos és korrekt hozzáállás. A Költségvetési Tanács javaslataival együtt a hazánkra háruló terhek megfizetése még akkor is tartható, ha nincs világbanki hitel. A kormányzat minden plusz vasat beépített ebbe a költségvetésbe, amit kértünk. A gazdasági stabilitás érdekében vállalt intézkedések dinamizálási kockázatokat hoznak. Azt kell állítanom, nem sikerült megtalálni a harmóniát a stabilizálási és dinamizálási érdekek között egyelőre. De ha őszig megszületik az IMF megállapodás, s a szabályozási környezet sem lesz olyan bizonytalan, csökkenhet a csődkockázat, növekedhet a beruházási kedv is. Bár a stratégiai célok vitathatatlanok, a megvalósítás eszközei nem kedveznek a hosszú távú növekedésnek. A negatív hatásokat 2014-ben érezhetjük meg.

Életpálya

Kovács Árpádot 1966-ban felvették a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karára, 1971-ben kapott építőmérnöki diplomát, az Építészmérnöki Karra járt 1974 és 1976 között, szervező szakmérnöki képesítést szerzett. 1979-ben doktorált és 2001-ben szerezte meg PhD-fokozatát a BME-n.
1990-ben az Állami Számvevőszék főcsoportfőnöke, 1997-2009 között elnöke. 2004 és 2007 között a számvevőszékek világszervezetének, az INTOSAI kormányzótanácsának elnöke is volt. A Magyar Közgazdasági Társaság elnökségi tagja, 2008 óta elnöke. 2012. január 10-től a Költségvetési Tanács elnöke.