A finn világpolgár rajong a magyar kultúráért

Ari Kupsus Helsinkitől 130 kilométerre északra, Tamperében született. Élt Tallinban, Szentpéterváron, Malajziában és Szingapúrban is. Korábban stylistként is dolgozott: a köztársasági elnök és a kormány tagjai mellett orosz és észt újgazdagokat is öltöztetett - meséli. A több mint tíz éve Magyarországon élő finn galéristával, mecénással az iszkaszentgyörgyi Pappenheim-kastélyban beszélgettünk, ahol június végén Ari Kupsus már másodszor rendezett nemzetközi művésztelepet.

Hazánkba Varsóból érkezett. Eredetileg három napot akart eltölteni nálunk, de aztán amikor leszállt a vonatról a Keleti pályaudvaron, az épület szépsége negyedóra alatt rabul ejtette. Itt tartózkodása alatt több helyen  dolgozott, így például a világ egyik legnagyobb lakberendezési cégének a fővárosi üzletét is vezette. Három esztendeje lett - mint mondja - magánzó. Akkor nyitotta meg a Bródy Sándor utcában a galériáját, ahol - az antik bútorok alkotta enteriőrben - kortárs képzőművészeti alkotások függnek a falon. Imádja a környék palotáit, amelyeket a magyarok sem ismernek eléggé. Míg számos honfitársunk a fővárosról leginkább a tömegre, a kutyaürülékre, a benzinbűzre asszociál, ő a hulló vakolatú házakban is felfedezi régi szépségüket, amely olykor éppen a felújítás által illan el - mondja. Éppen ezért bizonnyal hiánypótlónak számítana az az album, melyet Ari Kupsus a pesti palotákról tervez megjelentetni.

A finn galérista, aki idén tavasszal lett Iszkaszentgyörgy díszpolgára, rajong a magyar kultúráért. Kiváló komolyzenei hangversenyek és kiállítások hallhatók, láthatók a fővárosban, a Művészetek Palotája koncerttermének akusztikája pedig egyedülállóan jó - állítja. Ari Kupsust csupán egy zavarja. Az, hogy minden Budapestre koncentrálódik. Ellentétben Finnországgal, ahol nyárra a kulturális események kitelepülnek vidékre.

S miként vetődött Iszkaszentgyörgyre? Ez Jari Vilén nagykövetnek köszönhető, aki kiderítette azt, ami még a helybeliek emlékezetében is elhomályosult. A Fehérvárral szomszédos község grófi kastélyában működött 1944-ben több hónapon át a skandináv ország nagykövetsége. A nagykövettel ezért látogattak le először a faluba, ahol azóta mindketten gyakran megfordulnak.

Hány nyelven beszél? - tudakolom a folyékony magyarsággal nyilatkozó Ari Kupsustól. Azt kellene inkább kérdeznem, hogy hány nyelven beszélt? - pontosít a galérista. Svédül az édesanyjától tanult meg, aki - finn létére - a 700 éves svéd uralom következményeként beszéli a nyelvet. Az iskolában ő volt a legjobb franciából, de - már említett külföldi tartózkodásainak köszönhetően - tudott lengyelül, oroszul és malájul is. Az angolt már meg sem említi. A magyar - az utóbbi kivételével - némileg elfeledtette vele a többit, de a svéd vagy az orosz tudása anyanyelvi környezetben ismét hamar aktivizálódna - mondja. Mind közül egyébként a magyar a legnehezebb nyelv - állítja Ari Kupsus -, némely szó kiejtése egyenesen horrorisztikus. A nyelvrokonság csupán a grammatikában segít, tekintve, hogy mindkét nyelv a szóvégéhez illeszti hozzá a toldalékokat.