Országgyűlés - beutazási tilalom, ebola, családtámogatás

Krónika 1. rész

A vasárnapi megismételt választásokról, az oktatás finanszírozásáról, a berlini fal leomlásáról, a kitiltási ügyről és a devizahitelek forintosításáról is szó volt napirend előtt az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jobbik: hiteles, új erővel megállítható a kétharmados ámokfutás

Vona Gábor (Jobbik) pártja vasárnapi választási sikereire hívta fel a figyelmet. Úgy fogalmazott: széles összefogással, hiteles, új erővel megállítható a kétharmados ámokfutás, arrogancia.

A kitiltási ügyről szólva azt mondta: nem az a kérdés, Vida Ildikó NAV-elnöknek le kell-e mondania, hanem az, hogy a kormányból ki és mikor fog lemondani. A konfliktus nemzetközi vonatkozásairól szólva azt mondta, Oroszország és az Egyesült Államok Ukrajna területén háborút folytat, ezért fontos, hogy ne növekedjen Magyarországon a nemzetközi befolyás. Ez úgy akadályozható meg, ha tisztázzák a korrupciós vádat - szögezte le Vona Gábor.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára az ózdi és recski eredményekről szólva gratulált a megválasztott polgármestereknek és a Jobbiknak, hogy "megtalálta az MSZP rasszista szavazóit". Kifejtette: miközben a Fidesz növelte támogatottságát Ózdon, az MSZP-é csökkent.

Az adóhatóság elnökét ért bírálattal kapcsolatban feltette a kérdést: miért kell lemondania Vida Ildikónak? Erre egy ország várja a magyarázatot - tette hozzá. "Budapest nem Guantánamo" - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy először a vádat kellene megalkotni.

Az MSZP az oktatáspolitikát bírálta

Hiller István (MSZP) visszautasította a szocialista szavazókkal kapcsolatos állítást.

Az oktatásról szólva közölte: a kormány csak szűkíti az ahhoz való hozzáférés lehetőségét. Szerinte a kabinet célja, hogy kevesebb egyetemista legyen, mert úgy gondolják, hogy "akkor kevesebb embert látnak a József Nádor téren".

Közös érdeknek nevezte a jó szakképzési rendszer kialakítását, de szerinte azt nem a felsőoktatás szűkítésével kell elérni. Elhibázottnak nevezte az alapítványi iskoláknak szánt források csökkentésének ötletét és bírálta a kabinet társadalompolitikáját is.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint Hiller István valótlan vádakkal illette a kormányt.

Szólt kabinteje intézkedéseiről, így a diákhitel kamatának csökkentéséről és a tankönyvek ingyenessé tételéről.

Kijelentette: a felsőoktatás finanszírozásakor számos, szerinte a szocialisták hibás döntései miatt előállít kiadásokra kell költeni, ezek között említette a PPP-beruházásokat.

A KDNP a berlini fal leomlására emlékezett

Harrach Péter (KDNP) a berlini fal leomlásának 25. évfordulójára emlékezett. Felidézte az ahhoz vezető eseményeket, és szólt az előzmények magyar vonatkozásairól, a többi közt a Páneurópai piknikről.

Beszélt a többi közt Apor Vilmos boldoggá avatásáról, majd úgy összegzett: november 9-ében olyan események kapcsolódnak össze, amelyek a kommunizmus bukásának szimbólumává váltak.

Rétvári Bence úgy válaszolt: egyetlen fal sem maradhat örökké állva, amely elválaszt népeket és rab nemzeteket egymástól.

Ronald Reagan amerikai és Margaret Thatcher brit vezető, valamint II. János Pál pápa érdemeit is kiemelte a szocializmus bukásával kapcsolatban. Hogy ők egyszerre lehettek fontos pozícióban, megteremtette a németeknek és a magyaroknak is a teljes szabadság lehetőségét - fogalmazott, felelevenítve Antall József, Orbán Viktor, Lech Walesa vagy Václav Havel szerepét is.

LMP: a tudás alapú társadalom leépítése zajlik

Ikotity István (LMP) szerint újabb lendületet vett a munka alapú társadalom erőltetett felépítése, a tudás alapú társadalom rovására. Szólt a tankötelezettség korhatárának csökkentéséről, a közismereti tárgyak "minimalizálásáról", de bírálatként fogalmazta meg azt is, hogy több százmilliárd forintot vontak ki az oktatási rendszerből.

Gimnazisták helyett szakmunkásokat akar látni a Fidesz vezetője, több kétkezi munkást akarnak, miközben "a milliós tandíjakkal külföldi elitegyetemeken tanuló gyerekeiket látogatják meg". Hozzátette: bár most megkímélik az alapítványi iskolákat, ettől még az oktatáspolitika nem javul.

Rétvári Bence úgy felelt: amit a képviselő kritikával illetett, arra mind többet költ a jövő évi büdzsé az ideinél. Ezek közé sorolta a középfokú és a felsőfokú oktatást egyaránt, utóbbira - mondta - 7 milliárd forinttal jut több forrás.     Még idén négyezer új óvodai férőhely jön létre, és az iskolákat fenntartó Klik 50 milliárd forinttal több forrást kap - ismertette.

Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. november 10-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Fidesz: Vida Ildikó nem hallott konkrétumokat

Rogán Antal (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy Vida Ildikó hétfőn találkozót kért az amerikai ügyvivőtől, hogy megtudja, miért vádolják korrupcióval, ám konkrétumokat nem közöltek vele. A frakcióvezető kijelentette, az amerikai ügyvivő "a szavahihetetlenség problémájába keveredett". Úgy ítélte meg: azért nem mondanak konkrétumokat, mert nincsenek ilyenek.

Rogán Antal hangsúlyozta: itt az ideje, hogy az Egyesült Államok olyan nagykövetet küldjön Magyarországra, aki kellő súllyal és megalapozottsággal képviseli országa érdekeit.

A bankok elszámoltatásáról, a devizahitelek forintosításáról szólva történelmi súlyúnak nevezte az Országgyűlés döntéseit.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára azt mondta: jövőre, ha az egyén is úgy akarja, megszűnik a devizahitel Magyarországon. Ezt nemzetgazdasági érdeknek nevezte.

Emlékeztetett a Kúria azon döntésére, amely szerint a hitelt felvevőnek kell az árfolyamrés kockázatát viselnie, hozzátéve: ettől is megóvja a forintosítás az ügyfelet.

Krónika 2. rész

Napirend elfogadása

Az Országgyűlés a napirend elfogadása során megszavazta, hogy házszabálytól eltéréssel tárgyalják az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosítását, amelynek általános vitáját kedden, zárószavazását pedig a jövő héten tarthatja a parlament.

Azt is jóváhagyták, hogy sürgősséggel tárgyalja a Ház az önkormányzati tárgyú törvények módosítását, amelynek általános vitáját így már hétfő este lefolytathatják a képviselők.

Interpellációk

MSZP: mikor mentik fel a NAV elnökét?

Tóth Bertalan (MSZP) arról kérdezte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) képviselőjét, hogy Varga Mihály miniszter mikor tesz javaslatot az Egyesült Államok által beutazási tilalommal sújtott Vida Ildikónak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének felmentésére. Tóth Bertalan hozzátette, Vida Ildikó azt is "beismerte, hogy 2011-2012-ben közel ezermilliárd forint nem folyt be a költségvetésbe az áfacsalások nyomán".

Meddig irányítják a NAV-ot korrupciós vádakkal illetett emberek? - tette fel a kérdést a szocialista képviselő.

Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazott: nem tisztességes eljárás bizonyítékok, konkrét korrupciós vádak ismerete nélkül meghurcolni valakit, márpedig a beutazási tilalom ügyében az amerikai hatóság eljárása nem volt nyilvános. Kiemelte, hogy Vida Ildikó hivatalos ügyben beléphet az Egyesült Államokba.

Tóth Bertalan nem fogadta el a választ, a Ház azonban 113 igen szavazattal, 44 nem ellenében igen.

A Jobbik az ebola elleni óvintézkedésekről kérdezte a kormányt

Sneider Tamás (Jobbik) azt kérdezte a kormánytól, képes-e az ebola rohamos terjedésével járó egészségügyi krízishelyzet kezelésére.

A jobbikos politikus interpellációjában elfogadhatatlannak nevezte, hogy a betegséggel kapcsolatos magyar stratégia azon alapszik, hogy "mit kellene csinálnunk abban az esetben, ha az már az ajtóban kopogtat". A vírus elterjedését valós veszélynek tartja, majd kiemelte, hogy komoly veszélyt jelentenek az illegális bevándorlók. Tervezi-e a kormány, hogy állandó szűrést vezet be a kiemelt veszélyességi pontokon? - kérdezte.

Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt mondta: Magyarországra nézve az ebola továbbra is nagyon alacsony kockázatot jelent szerencsére. Hangsúlyozta: a magyar hatóságok felkészültek arra az eshetőségre, ha egy Magyarországra tartó ember korábban elkapta a fertőzést, és betegen érkezne ide.

Sneider Tamás a választ nem fogadta el, de a Ház azonban - 111 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett - jóváhagyta azt.

LMP: valami nem stimmel a NAV háza táján

Sallai R. Benedek (LMP) interpellációjában azt mondta: Magyarországon jelenleg az a látszat, hogy az ellenőrző hatóságok nem üldözik elég hatékonyan a korrupt csalókat és a velük összejátszó hivatalnokokat.

Egyre többen hívják fel a figyelmet arra - folytatta -, hogy valami nem stimmel a NAV háza táján, hiszen míg a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) "sarcolja" az adóhatóság, addig Horváth András volt adóhatósági dolgozó arról beszélt, hogy a NAV szemet huny nagy cégek adócsalásai felett. Most pedig már az Egyesült Államok részéről is történtek olyan lépések, amelyek felvetik a magyar adóhatóság érintettségét a korrupcióban - mondta az LMP-s politikus.

Válaszában Tállai András NGM-államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány éppen a magyar kkv-knak kedvező adórendszert alakított ki. A beutazási tilalomra utalva azt is mondta, hogy "a NAV elnökének ügye (...) nem hivatalos ügy, hanem egy magánszemélynek a kitiltási ügye". A kormány igenis küzd, mégpedig eredményesen, a korrupció ellen - jelentette ki.

Sallai R. Benedek nem fogadta el a választ, de a parlament igen: 109 igen szavazattal, 41 nem ellenében.

A Fidesz a családok támogatásáról érdeklődött

Selmeczi Gabriella (Fidesz) arról kérdezte a kormány képviselőjét, hogy milyen családtámogatási intézkedések várhatók a jövőben.

Felidézte, hogy az adórendszer átalakításának köszönhetően 2013-ban csaknem 185 milliárd forinttal több jövedelem maradt mintegy 950 ezer családnál. Megjegyezte, az idei évtől már a társadalombiztosítási járulékból is levonható az adókedvezmény. Fontos intézkedés volt a gyed extra is - tette hozzá.

Rétvári Bence Emmi-államtitkár reagálásában kifejtette: a 2015-ös költségvetési törvényjavaslatban jóval több forrást biztosítanak családtámogatásra, mint korábban. A tervezett intézkedések között említette a friss házasok adókedvezményét, a második gyermek utáni családi adókedvezmény megemelését, valamint a családok otthonteremtési kedvezményét, azaz a szocpol kiterjesztését.

A választ Selmeczi Gabriella elfogadta.

Krónika 3. rész (interpellációk)

A középfokú oktatás költségvetési támogatása, az uniós tagság és a Klebelsberg képzési ösztöndíj témája is szerepelt az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.


MSZP: kevesebb jut a középfokú oktatásra

Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a számok nem hazudnak, és a költségvetési javaslat alapján 24 százalékkal csökken a középfokú oktatásra jutó összeg. Az oktatás csak akkor működik tovább, ha gimnáziumokat zárnak be, az osztálylétszámokat csökkentik és pedagógusokat tömegével bocsátanak el. A diákokat "bepasszírozzák" egy olyan szakképzésbe amivel tovább butítanak, kimondva, hazánkban nincs mindenkinek egyforma joga a tudáshoz. Ez a tudásválság költségvetése lesz - fogalmazott, s azt kérdezte:  tényleg meg akarnak szavazni egy olyan költségvetést, amellyel több százezer gyerektől és családjától veszik el a felemelkedés esélyét?
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára cáfolta, hogy csökken a költségvetésben a középfokú oktatásra fordítható összeg. Kifejtette: idén 196, jövőre 209 milliárd forintot fordítanak e célra. Matematikai rejtélynek nevezte, hogy ha 13 milliárddal többet költenek, hogyan dekódolják úgy, hogy 24 százalékos a csökkenés. Azok hazudnak, akik felszólalnak az MSZP nevében és ezeket a hazugságokat állítják - mondta, és kijelentette: a szakképzés megerősítésével senkit nem akarnak a gimnáziumi képzéstől eltántorítani. Nincs más helyzet a felsőoktatásban sem, itt 7 milliárddal, 143 milliárd forintra nő a keret, és óriási forrásbővülésre számítanak a társasági adókedvezmény változásaiból - mondta.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 115 igen és 45 nem szavazattal jóváhagyta azt.

A Jobbik a házelnök uniós tagságra vonatkozó kijelentéséről

Szilágyi György (Jobbik) szerint az uniós tagság a magyar emberek és vállalkozások szempontjából aránytalanul sok negatív következménnyel jár. Megerősítette, a Jobbik nem azonnali kilépésről beszél, hanem a feltételek újratárgyalásáról. Hozzátette: az USA mintájára kialakítani kívánt európai egyesült államokat nem, de a nemzetek Európáját támogatják. Az ellenzéki képviselő szerint üdítő élmény volt hallani Kövér László házelnök szavait, arról, hogy ha ez az unió jövője, érdemes lenne elgondolkodni azon, hogyan lehet ebből szépen lassan, de kihátrálni. Egyetértenek-e a kijelentéssel, hogy bizonyos körülmények között ki kell lépni, s ha igen, mely körülmények között? Készen áll-e az unión kívüli életre vonatkozó stratégia? - sorolta kérdéseit.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: a végrehajtó hatalom képviselője nem veheti a bátorságot, hogy a törvényhozó hatalom parlamenti vezetőjének szavait kommentálja. Ezt országgyűlési képviselőként sem tenné és a Fidesz választott tisztségviselőjeként sem lenne bölcs dolog - mondta, s szó szerint idézte Kövér László mondatait. Emlékeztetett: a NATO-s és az uniós csatlakozásról két népszavazás döntött, és a népakarat kötelez, hogy jó szövetségesek legyenek. Az ország érdekei ezt alá is támasztják. Kiemelte: nem nélkülözhetők azok a felzárkóztató források, támogatások, amelyek érkeznek, s ha kivonnák a korábbi és jövőbeni forrásokat, volna miért aggódnia minden parlamenti képviselőnek.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 114 igen, 32 nem és 5 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

KDNP: mikorra várható a Klebelsberg ösztöndíj-pályázatok elbírálása?

Hoffmann Rózsa (KDNP) a Klebelsberg képzési ösztöndíjról szólva kiemelte: a változások egyik sikeres eleme az ösztöndíj, amelynek célja a hiánytanári szakok betöltése. Értékelése szerint az ösztöndíj hozzájárult a tanári pályára jelentkezők számának növekedéséhez, és helyeselte az új pályázat meghirdetését. A bírálati szempontok egyszerűsödtek, a természettudományos szakok nagyobb hangsúlyt kaptak, és a második félév végén megvizsgálják az ösztöndíjat elnyertek eredményét. Javasolta, fontolják meg, határon túli és egyházi iskolákban dolgozókra ki lehet-e terjeszteni a juttatást. Azt kérdezte: hány pályázat érkezett, hogy halad az elbírálás, mikorra várható döntés és szerződéskötés?
Rétvári Bence kiemelte: az ösztöndíjjal nagyon fontos problémát igyekeznek orvosolni, nemcsak arra kellett törekedni, hogy az életpálya bevezetésével a bér nőjön, hanem bizonyos hiányterületeken további ösztönzőre volt szükség.
Közlése szerint míg 2013-14-ben 1336-ból 1301, idén 1947-ből 1618 diákot vettek fel pedagógus képzésre. Idén a tavalyi 529-el szemben 570 kérelem érkezett az ösztöndíjra. A pályázatokat elbírálásra jövő héten terjesztik a miniszter elé, és kiderül heteken belül, hányan nyerték el a 25, 50, 75 ezer forintos juttatást. A nyerteseket várhatóan december elején értesítik. A képviselő a választ elfogadta.

Fodor Gábor az Apollo gumigyárról

Fodor Gábor független országgyűlési képviselő az indiai Apollo Tyres cég gyöngyöshalászi gumigyárának felépítését firtatta. Utalt a hat éve a gyár megépítése elleni fideszes népszavazási kezdeményezésre, és azt mondta: mára a kormány lett a beruházás legnagyobb támogatója. Mi változott, miért gondolják, hogy a 28 milliárdos állami támogatás megtérül, és a környezeti károk hogyan kerülhetők el? - sorolta kérdéseit.
Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára azt mondta: 2008 óta hat év telt el, és a technológia amit a gyártás során alkalmazni kívánnak, jelentősen változott. Lényegesen modernebb üzem jön létre, és közel ezer embernek teremtenek munkalehetőséget egy olyan térségben, amely Magyarország fejlesztendő területei közé tartozik - hangoztatta. Jelezte: a környezetvédelmi szempontokat vizsgálni fogja az engedély megadásakor az illetékes hatóság.    
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 108 igen, 19 nem és 15 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Krónika 4. rész (azonnali kérdések)

Az Ökotárs Alapítványnál folytatott szeptemberi házkutatásról, a külügyminiszter százmilliós házáról, az amerikai kitiltási ügyről, a honvédek új életpályamodelljéről és a devizahitelek forintosításáról volt szó hétfőn az azonnali kérdések és válaszok órájában az Országgyűlésben.

MSZP: túlzó az Ökotárs elleni szeptemberi házkutatás

Bárándy Gergely (MSZP) emlékeztetett arra, hogy szeptemberben házkutatást tartottak az Ökotárs Alapítványnál, amikor 43 készenléti rendőr "szállta meg" az alapítvány székházát. Kifogásolta, hogy meg sem kísérelték bekérni az iratokat, és nem jelölték meg a házkutatás konkrét okát.
Az országos rendőrfőkapitányra hivatkozva azt mondta, hogy csak a kiszálló rendőrök napi díja 1,2 millió forint volt. Bárándy Gergely szerint az intézkedés félelemkeltő volt, azt fideszes politikusok is túlzónak minősítették. Az MSZP-s politikus a legfőbb problémának azt tartotta, hogy a házkutatás egy olyan folyamatnak a része, amely "a kormánykritikus civil szervezetek ellehetetlenítése érdekében folyik".
Pintér Sándor belügyminiszter válaszában cáfolta, hogy "megszállták" volna a területet, az erőszak legkisebb mértékét sem alkalmazták a rendőrök, akik alaposan felkészültek. Megjegyezte, hogy hat helyen volt házkutatás, abban részt vett könyvelő, gazdasági szakember, informatikus és "egyenruhások".
Véleménye szerint jól, határozottan és eredményes jártak el kollégái. Mint mondta, 500 millió forintos bűncselekményről van szó, amelynek esetében szerinte a képviselő is elvárná a lehető legjobb, legalaposabb vizsgálatot.

Jobbik: milyen idegen érdekek kiszolgálásából származhat Szijjártó Péter vagyona?

Novák Előd (Jobbik) azt mondta Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszternek, a Jobbik a nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli ülésnek összehívását kezdeményezte, hogy kivizsgálják a miniszter összekapcsolta-e keleti nyitás politikáját a keleti bankszámlanyitással. Hogy milyen idegen érdekek kiszolgálásából származhat a miniszter százmilliós nagyságrendű vagyongyarapodása, amelyet Szijjártó Péter a szülei vagyonával magyaráz - közölte, megjegyezve, hogy a cégadatok nem támasztják alá azt, hogy a miniszter szülei százmilliókat osztogatnak a gyermeküknek. Novák Előd azt is kérdezte, hogy Szijjártó Péter fenntartja-e még 2005-ös kezdeményezését, amikor a Gyurcsány-villa előtt a luxusúszómedencék megadóztatását követelte. A politikus felszólalása végén egy szélkakast adott át a miniszternek.
Szijjártó Péter miniszter válaszában leszögezte, hogy a vagyoni helyzetét kizárólag törvényes források alakították, és soha nem titkolta, hogy jómódú családból származik, sem azt, hogy a szülei a mai napig támogatják.
Elmondta, hogy a szülei hatvan százalékában tulajdonosai voltak egy vállalatnak, amelyet két lépcsőben eladtak egy nagy német vállaltnak, ebből százmilliós nagyságrendű bevétele származott a családnak, de konkrét összeget nem említett.

LMP: kapott-e a kormány információkat korrupciós ügyekről az amerikaiaktól?

Szél Bernadett (LMP) az amerikai kitiltási botrányról közölte, a kormány minimum nem beszél egyenesen, és "durcásan" azt mondta, nem kérdezik meg az érintetteket. Hozzátette: a kormány az Egyesült Államoktól várja az adatokat, a miniszterelnök viszont vasárnap arról nyilatkozott, hogy az összes adatot vizsgálják, amit az esettel kapcsolatban rendelkezésükre bocsátottak. Kapott-e a magyar kormány információkat az Amerikai Egyesült Államoktól bármilyen korrupciós kérdésben, amióta kormányon van? Támogatni fogják-e a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ügyeiben az LMP által kezdeményezett vizsgálóbizottság felállítását? Indít-e vizsgálatot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal? - sorolta kérdéseit.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy Horváth András volt NAV-munkatárs állításaival kapcsolatban - miszerint bizonyos NAV-vezetők próbáltak megakadályozni bizonyos NAV-vizsgálatokat - büntetőeljárás van folyamatban, tudomása szerint a nyomozati szakasz a lezáráshoz közeledik. Elmondta, ha lesz vizsgálóbizottság, akkor a kormány aláveti magát a törvényhozás döntésének, de a törvényhozási többség megteremtése a kezdeményező feladata.
Mint mondta, meg fogja vizsgáltatni, hogy az amerikai kormány tett-e jelzéseket korrupciós ügyekben a magyar kormánynak.

A Fidesz a honvéd életpályáról

Vas Imre (Fidesz) azt kérdezte, hogyan tervezi a Honvédelmi Minisztérium honvédek új életpályáját és illetményfejlesztését?
Hende Csaba honvédelmi miniszter megerősítette, hogy a kormány nemcsak kiteljesíti a katonai életpályamodellt, hanem számottevő illetményemeléssel meg is erősíti azt. Emlékeztetett arra, hogy 2015. július 1-jétől 2019-ig összesen ötven százalékkal emelik átlagosan a magyar katonák illetményét.
Mint mondta, az illetményemelésen túl az életpályamodellben kiszámítható és teljesítményalapú előmeneteli rendszer lesz. Hozzátette: új lakhatási támogatási rendszert is bevezetnek; 2016-tól tervezi a kormány, hogy szélesebb körű közszolgálati lakáshitelprogram bevezetését.

MSZP: a forintosítás a választók becsapása

Burány Sándor (MSZP) a devizahitelek forintosítását kifogásolta, azt a választók becsapásának tartja. Véleménye szerint egy átlagos devizahitelesnek a forintosítás vasárnap bejelentett árfolyama nem könnyíti, hanem növeli a terheit. Azt javasolta, hogy a 2010-es kormányváltás előtti árfolyamokon váltsák át a devizahiteleket.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kijelentette: 2016-ra bizonyosan nem lesz devizahitel Magyarországon. Azt vetette az ellenzéki képviselő szemére, hogy a devizahitelek elterjedését a szocialista kormányok ösztönözték.

Krónika 5. rész (azonnali kérdések)

A devizahitelek forintosításával, a földhaszonbérletekkel és az amerikai kitiltással is foglalkoztak a képviselők az azonnali kérdések második felében a parlament hétfői ülésén.

Jobbik: a bankok elszámoltatása lenne a végső cél

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felidézte, hogy a nyáron a kormányzat azt ígérte, kedvezményesen forintosítják a hiteleket. Most viszont olyan javaslattal álltak elő, amelyik szerint ezt lényegében a piaci árfolyam közelében teszik meg - közölte. Ezzel a kormányzat beismeri, hogy a bankok mondják "kottába", hogy mit tegyenek - tette hozzá.
Nem a devizahitelek végleges kivezetése lenne a végső cél, hanem a bankok elszámoltatása - jelentette ki.
Tállai András NGM-államtitkár válaszként azt mondta, a forintosítás mindenkinek az érdeke, a nemzetgazdaságé, a bankrendszeré és az ügyfeleké is. Azt sem lehet elvitatni a kormánytól, hogy jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy a devizahitelesek terhein könnyítsen - folytatta.
Hangsúlyozta, hogy a bankok elszámoltatása során közel ezermilliárd forint fog visszajutni a károsultak zsebébe.

LMP: mikor zárják ki az adóelkerülő cégeket az energiaszektorból?

Szél Bernadett (LMP) azt mondta, nem először szerepel a hírekben, hogy a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt., a kormány felhatalmazása alapján a svájci központú MET Holding AG közbeiktatásával vásárol földgázt. A hírek szerint a cég negyven százaléka a Mol kezében van, míg hatvan százaléka "tömény offshore" és orosz tulajdonú lehet - folytatta.
Milyen határidővel vállalják, hogy megszüntetik ezt a jelenséget és mikorra zárják ki az adóelkerülő cégeket a magyar energiaszektorból - kérdezte.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, nem kapta meg kérdést írásban, ezért a konkrét tranzakcióval vagy a céggel kapcsolatos kérdésekre csak egy, az MVM-nél végrehajtott vizsgálat után tud válaszolni. Irigylésre méltó a képviselő felkészültsége, "egyszer megoszthatná a magyar parlament nyilvánosságával, hogy ki az aki önt felkészíti ezekben az ügyekben, amelyek valahogy mindig visszaköszönnek az Amerikai Egyesült Államok sajtójában vagy visszaköszönnek a nyugat-európai sajtóban" - mondta.
A miniszter kijelentette, mindent elkövetnek azért, hogy az offshore cégeket kitiltsák a magyar adófizetői pénzek újraosztásából vagy az EU-s pénzek felhasználásából. Hangsúlyozta, hogy 46 ezer vállalkozást vizsgáltak át, amelyek közül több száz még mindig offshore tevékenységet folytatott, ezektől megvonják az ilyen típusú forrásokat.
Viszontválaszában Lázár János azt a kérdést is feltette, hogy ha egy offshore cégről van szó, akkor a képviselő honnan tudja, hogy az orosz hátterű. "Milyen titkosszolgálati információk állnak az ön rendelkezésére, ha megtenné, hogy ezt megosztja velünk valamikor" - szólította fel a képviselőt.

MSZP: a földhaszonbérleti rendszer a korrupció melegágya

Harangozó Gábor (MSZP) azt mondta, a kormányzatnak gyakorlatilag papírja van arról, hogy a földhaszonbérleti rendszerük a korrupció és a visszaélések melegágya, ugyanis a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vizsgálata és az ügyészség megállapításai "magyarra fordítva ezt jelentik". Miután a kormány lebukott a visszaélésekkel, továbbra is ezzel a pályázatnak álcázott módszerrel veszik el a földet a helyi gazdáktól, hogy tovább építsék klientúrájukat.
Februárban a miniszterelnök maga kezdeményezett Kehi-vizsgálatot a hortobágyi visszaélések miatt, és megígérte, hogy addig nem lesz szerződéskötés, amíg az le nem zárul. A vizsgálat viszont még mindig nem zárult le - jelentette ki Harangozó Gábor.
Lázár János azt mondta, hogy 2012-ben és 2013-ben 237 ezer hektárnyi termőföldet hirdettek meg a földpályázatokon, ezeket a pályázatokat lezárták, megkötötték a szerződéseket.
A Bükki Nemzeti Park esetében gyanúsítással illetve vádemeléssel végződő büntetőeljárás folyik, a Hortobágyi Nemzeti Parkban pedig a miniszterelnök Kehi-vizsgálatot rendelt el - emlékeztetett. A vizsgálat befejeződött és több hiányosságot is feltárt - tette hozzá. Emellett azt mondta, hogy az eredmények 95 százalékát senki nem kérdőjelezte meg, egyúttal felajánlotta, hogy a képviselő betekinthet a vizsgálat eredményébe.

Jobbik: korrekt vizsgálatra lenne szükség a kitiltási ügyben

Apáti István (Jobbik) arról beszélt, hogy az amerikai kitiltási ügyben egy mindenre kiterjedő korrekt vizsgálatra lenne szükség, de a "Fidesz által kifejtett politikai nyomás miatt" erre aligha van reális esély. Ki kellene vizsgálni, hogy történt-e "sarcolási kísérlet" NAV-vezetők vagy kormánytagok részéről - folytatta. Ki kellene vizsgálni, hogy megpróbálták-e egy amerikai étolajipari cég adózott nyereségének tíz százalékát egy Fidesz-közeli pártalapítvány felé "áramoltatni" - tette hozzá.
A NAV-ot vezető Vida Ildikó mióta tudja, hogy több társával együtt a kitiltottak között szerepel, erről honnan értesült és kik szerepelnek még a listán - kérdezett. Kormánytagok, miniszterek érintettek-e, illetve az adóhatóság vezetője kiket és mikor tájékoztatott a kitiltásról? - sorolta kérdéseit Apáti István.
Tállai András államtitkár azt mondta, hogy az áfacsalási ügyben zajlik egy 12 céget érintő vizsgálat, a megállapított adóhiány meghaladja a kétmilliárd forintot.
Vida Ildikóról nem derült ki, hogy magánemberként miért tiltották ki az Egyesült Államokból, pedig hétfőn bement az amerikai nagykövetségre, ahol kérte, hogy legalább a vádakat nevezzék meg, de ezt nem tették meg - közölte az államtitkár. Hangsúlyozta, hogy az ügyben nincsenek konkrétumok, így vizsgálatot sem lehetett indítani.

Krónika 6. rész (kérdések)

A képviselők egyebek mellett a korhatár előtti nyugdíjról, a gyógypedagógiai asszisztensek bérrendezéséről és a munkaügyi központokról kérdezték a kormányt hétfő délután a parlamentben.


MSZP: mi a szándék a korhatár előtti nyugdíjjal?

Az MSZP-s Szabó Sándor arról beszélt, hogy a korhatár előtti nyugdíjlehetőségek a szabályozás szerint csak év végéig állnak fenn változatlan feltételekkel, és ahogy adható a kedvezmény, úgy el is vehető. Azt kérdezte: miért nem tárgyalta még a parlament a kérdést, és mi a szándéka a kormányzatnak, amely értékelése szerint most csaknem 50 ezer embert tart bizonytalanságban?
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára felidézte a korhatár előtti nyugdíjlehetőségeket érintő eddigi változásokat, és kijelentette: az ellátás kiadásainak forrása a 2015-ös költségvetésben is biztosított. A megszerzett kedvezmény továbbra is érvényesíthető, emellett a bányászok számára extra kedvezményt terjesztettek elő.

A Jobbik a gyógypedagógiai asszisztensek bérrendezéséről kérdezett

Farkas Gergely (Jobbik) az mondta, az iskolákban alkalmazott gyógypedagógiai asszisztensekre nem alkalmazható a pedagógusi életpályamodell, a nevelők munkáját közvetlenül segítőktől pótlékokat vontak el, kimaradtak a béremelésből, s akár bruttó 20 százalékkal is csökkenhetett a fizetésük. Az ellenzéki politikus arról érdeklődött, hogy mikor rendezik az asszisztensek bérét.
Rétvári Bence államtitkár válaszában kiemelte, hogy az asszisztensek fontos munkát végeznek, és 2015. szeptember 1-jétől az előmeneteli rendszer a nevelési-oktatási intézményekben a munkát közvetlenül segítő pedagógus szakképzettséggel rendelkezők esetében is alkalmazandó. Szavai szerint számos pótlék kötelezően adandó nekik, szélesebb körben pedig a nemzetgazdaság teljesítőképessége alapján lehet béreket emelni.

LMP: bezárnak a munkaügyi központok?

Az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint a kormány megvágja a munkaügyi központok forrásait, és a költségvetés egyedüli haszonélvezője a közfoglalkoztatás. Mint mondta, ha megszűnik a segélyezés, az érintetteket pedig a közfoglalkoztatásba irányítják át, akkor négy év múlva nem működnek majd jelen formájukban a központok.
Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatáspolitikai államtitkára azt felelte: a kormány egyik legfontosabb feladatának tartja a foglalkoztatás bővítését, és elsősorban a versenyszférában tervezi. A forrásokat illetően nem egy költségvetési sort kell nézni - mondta, kifejtve: a kormány szándéka az uniós források minél nagyobb arányú bevonása, 700 milliárd forint jut képzésre, átképzésre, bértámogatásra. Hozzátette: a munkaügyi központok feladatköre nem szűnik meg.

Fidesz: mikorra várható a Miskolc és Kassa közötti autópálya?

A fideszes Hörcsik Richárd felidézte: a magyar és a szlovák külügyminiszter közösen jelentette be, hogy megépül a Miskolc és Kassa közötti autópálya, az M3-ast meghosszabbítják a határig. Erre a régió régóta vár, s mivel európai tranzitútról van szó, nemzetközi fontosságú a beruházás - mondta. A kormánypárti politikus az autópálya elkészülésének időpontjáról érdeklődött.
Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára arról számolt be, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós ciklusban 21 közút, két gyorsforgalmi út, két híd és egy teherkompkikötő épül. A Miskolc és Kassa közötti autópályát a kormány kiemelten kezeli, és négy ütemben valósítják meg. A megvalósíthatósági tanulmányok elkészültek, a beruházás az időjárás függvényében az év végén vagy jövő év elején elkezdődhet és 2015 végére fejeződhet be.