Alkotmánymódosítás - Bírálatok és aggodalmak

Az MTI információját a bizottság szóvivője is megerősítette. Pia Ahrenkilde Hansen elmondta, hogy a bizottság elnöke péntek reggel az Európa Tanács főtitkárával is egyeztetett, és ezt követően tájékoztatta a magyar miniszterelnököt aggodalmáról az alaptörvény tervezett módosításának a jogállamiság elvével való összeegyeztethetőségével kapcsolatosan.

A szóvivő közlése szerint Orbán Viktor kormányfő biztosította a bizottság elnökét, hogy Magyarország és kormánya elkötelezett az európai értékek és jogszabályok mellett.

Az MTI emellett úgy értesült, hogy José Manuel Barroso a telefonbeszélgetést követően egy levelet is küldött a miniszterelnöknek, amelyben megerősíti aggodalmait, és azt is kifejezi, hogy a tervezett alaptörvény-módosítás - úgy tűnik - olyan kérdéseket emelne alkotmányos szintre, amelyekkel kapcsolatban a bizottság korábban is megfogalmazott már aggályokat.

Az MTI úgy tudja, hogy a bizottság elnöke a levélben rámutat, hogy a módosítás nemcsak a jogállamisággal kapcsolatban vet fel aggályokat, hanem uniós jogot is sérthet. A politikai hirdetések közzétételének tervezett korlátozása például az európai parlamenti választásokat is érinti, és ezen a ponton ellentétes lehet az uniós joggal.

Egy neve elhallgatását kérő forrás szerint Barroso emellett az átmeneti rendelkezéseknek azt az alaptörvénybe emelendő részét is kifogásolja, amely kimondja: ha valamilyen bíróság, a többi között például az Európai Bíróság döntéséből fakadóan Magyarországnak pénzbüntetést kell fizetnie, és erre a költségvetésben nincs elegendő elkülönített forrás, akkor ennek fedezésére külön "hozzájárulást", a bizottság értelmezése szerint adót lehet kivetni.

A bizottság elnöke a forrás szerint levelében azt kéri Orbán Viktortól, hogy a magyar és uniós hatóságok vitassák meg és tisztázzák a tervezett alkotmánymódosítás tartalmát annak érdekében, hogy kiküszöböljék az uniós joggal való esetleges ütközéseket és a politikai következményeket, amelyekkel ezek járhatnak.

A kormánypártok február 8-án nyújtották be a parlamentnek alkotmánymódosító javaslatukat, amely az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az alaptörvénybe. Érvelésük szerint az Ab nem tartalmi véleményt mondott a szabályokról, hanem elfogadásuk módját kifogásolta.

A kormányoldal úgy döntött, hogy az előzetes választási regisztrációt - amelyet szintén alkotmányellenesnek talált az Ab - nem fogja tartalmazni alaptörvény, a kampánykorlátozások egy részét viszont igen.

A javaslat kimondaná, hogy az alaptörvény tavaly januári hatályba lépése előtt meghozott Ab-határozatok hatályukat vesztik, de ez nem érinti az ezek által kifejtett joghatásokat.

Ugyancsak az alkotmány része lehet a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említené az MSZP utódpárti felelősségét.

Az alaptörvénybe írnák, hogy törvény vagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja, hogy bárki közterületen éljen, illetve kimondanák, hogy a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.

Az előterjesztés az alkotmánynak a családdal kapcsolatos cikkelyét is kiegészítené, eszerint a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.

Nagy érdeklődés

Nagy érdeklődéssel figyeli Viviane Reding a magyar alaptörvény küszöbön álló módosítását - jelentette ki az Európai Bizottság alapjogokért felelős alelnöke pénteken az Európai Unió igazságügyi minisztereinek találkozóját követően.

A luxemburgi biztos azt is tudatta: tud arról, hogy az Európa Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland levélben fordult a magyar kormányhoz, amelyben hangot ad aggodalmainak, és azt kérte, hogy a Velencei Bizottság véleményt alkothasson a tervezett módosításról annak elfogadása előtt.

Reding érdekes felvetésnek nevezte Dánia, Németország, Hollandia és Finnország külügyminiszterének javaslatát, amelyben azt kérik, hogy az Európai Bizottság indítványozza a mostaninál hatékonyabb és gyorsabban alkalmazható mechanizmus kidolgozását az európai alapértékek védelme érdekében. A luxemburgi politikus arra is utalt, hogy ilyesmi már korábban is szóba került, amikor az Európai Parlamentben a magyar és a romániai igazságszolgáltatás helyzete volt napirenden.

"Jelenleg legvégső lehetőségként csak a hetes cikkely áll rendelkezésünkre, amelyet én csak atombombának hívok" - jelentette ki Reding, utalva arra, hogy az uniós szerződés ilyen esetekben egyetlen szankciót ismer, azt, hogy az adott országot fosszák meg szavazati jogától, ami a döntéshozatalból való teljes kizárást jelenti. Ez olyan súlyos szankció, amelyhez az összes többi tagország beleegyezése kell, és amelyet még soha egyetlen tagállam ellen sem alkalmaztak.

Viviane Reding hozzátette: érdeklődéssel várja, milyen intézkedések kialakítására nyílhat lehetőség az uniós szerződés megváltoztatása során az olyan helyzetekre, mint amikor például Magyarországgal szemben a bírák nyugdíjazása miatt kötelezettségszegési eljárást indított a bizottság, amivel kapcsolatban az Európai Bíróság is Brüsszelnek adott igazat.  A biztos kijelentette: az ítéletet Magyarország egyelőre nem hajtotta végre maradéktalanul.

Egy név nélkül nyilatkozó bizottsági forrás megerősítette: múlt éjjel kapták meg a magyar hatóságoktól az erre vonatkozó törvénymódosító javaslat szövegét. A forrás azt is elmondta: ilyen mechanizmust csak az uniós szerződés megváltoztatásával lehet létrehozni, amit viszont uniós vezetők csak a következő európai parlamenti választásokat követően tartanak elképzelhetőnek.

"Orbán alkotmányos megszállottsága nyugtalanítja Európát"

A La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap pénteken a magyar alaptörvény tervezett módosításáról ír.

Az "Orbán alkotmányos megszállottsága nyugtalanítja Európát" című írásban Gilles Toussaint leírja, hogy  az Európai Parlament (EP) alapjogi bizottságában több EP-képviselő nyugtalanítónak nevezte a "nagyon konzervatív" Orbán Viktor kormánya által kidolgozott módosító javaslatot, mert az szerintük veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét és gyengíti az állampolgárok alapvető jogainak védelmét.

A cikk beszámol arról, hogy a módosítás több olyan vitatott rendelkezést is újra bevezetne, amelyeket az európai intézmények is bíráltak, az Alkotmánybíróság pedig megsemmisített. Megemlíti, hogy már negyedik alkalommal módosul az alkotmány, holott "alig több mint egy éve" hatályos.

Washington aggódik

Az Egyesült Államok osztja az Európa Tanács aggodalmát az előterjesztett magyar alkotmánymódosítással kapcsolatban - szögezte le a Washingtonban helyi idő szerint csütörtök délután kiadott közleményében Victoria Nuland amerikai külügyi szóvivő.

"Ezek a módosítások közelebbi vizsgálatot és a tudatosabb megfontolást érdemelnek, mert veszélyeztethetik az intézményi függetlenséget, valamint a fékeket és az egyensúlyokat, amelyek a demokratikus kormányzást fémjelzik" - hangzott a washingtoni közlemény.

"Az Egyesült Államok arra ösztönzi Magyarország kormányát és parlamentjét, biztosítsa, hogy az alkotmánymódosítások mérlegelésének folyamata tiszteletben tartsa a jogállamiságot és a bírósági felülvizsgálatot, nyitott legyen az egész magyar társadalom más érintettjeinek nézeteire, valamint hogy továbbra is fogékony legyen az Európa Tanács Velencei Bizottságának szakértelmére" - állt az amerikai külügyminisztérium szóvivője által kiadott kommünikében.

Félreértések és hiányos információk

Nagyrészt hiányos információkon és félreértéseken alapul a magyar alaptörvény tervezett módosítása körül kialakult vita jelentős része - hangsúlyozza Martonyi János külügyminiszter uniós kollégáinak írt levelében, amelyet az MTI-hez  is eljuttatott.

Az angol nyelvű levélben Martonyi megállapítja: többen aggodalmuknak adtak hangot, hogy Magyarország saját korábbi, az Európa Tanácsnak tett vállalásait és az uniós jogot is megszegi az alaptörvény küszöbön álló módosításával, valamint, hogy a magyar kormány visszaél kétharmados többségével, és felülírja az Alkotmánybíróság (Ab) közelmúltbeli, neki nem tetsző ítéleteit, azzal, hogy az alaptörvénybe olyan rendelkezéseket emel be, amelyeket a taláros testület korábban megsemmisített.

"Ennek éppen az ellenkezője igaz" - írja Martonyi János.

A külügyminiszter levelében leszögezi, akárcsak a múltban, Magyarország továbbra is nyitott a tényekkel és észérvekkel alátámasztott bírálatokra, és éppen egy nagy és régóta esedékes alkotmányos reform eredményeit igyekszik konszolidálni.

A külügyminiszter kifejti, hogy az Ab megvizsgálta az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, és tavaly decemberi ítéletében azok közül többet megsemmisített, arra hivatkozva, hogy nem átmenetiek, ezért nem az átmeneti rendelkezések között van a helyük. Martonyi János arra is kitér, hogy az alkotmányellenesnek minősített választási regisztráció kivételével az Ab formai és nem tartalmi kifogásokat emelt a rendelkezésekkel szemben,  a választási regisztráció pedig nem is szerepel azok között a rendelkezések között, amelyeket most alkotmányos szintre terveznek emelni.     "Az alaptörvény módosításának célja tehát éppen az, hogy érvényt szerezzen az Alkotmánybíróság említett döntésének" - érvel levelében Martonyi János.

A külügyminiszter reagál arra a bírálatra is, hogy a javaslat szűkítené az Ab jogköreit - értelmezése szerint ez sem felel meg a valóságnak. A tervezett módosítás kifejezetten lehetővé tenné az Ab számára az alaptörvénynek és jövőbeni módosításainak formai vizsgálatát, amit a taláros testület az elmúlt két évtizedben is következetesen megtett - írja.  A tervezett módosítás lényegében a jelenlegi gyakorlatot kodifikálja, emellett számos olyan elvet is az alaptörvénybe foglal, amelyet az Ab eddig is következetesen alkalmazott, mint például az, hogy a testület csak a jogszabályok kifogásolt részeit vizsgálhatja. A külügyminiszter levelében aláhúzza, hogy az Ab továbbra sem vizsgálhatja tartalmi szempontból az alaptörvény előírásait.

Bírálatok érték a korábbi és a jelenlegi alkotmány alapján hozott döntések elhatárolását egymástól - idézi fel Martonyi János, kiemelve, hogy a módosítás a korábbi döntések joghatásait nem semmisíti meg, azok továbbra is érvényben maradnak. Az Alkotmánybíróság pedig a külügyminiszter szerint a jövőben "szabadon választhatna, figyelembe veszi-e korábbi döntéseit, hivatkozik rájuk, vagy figyelmen kívül hagyja őket" - fogalmaz Martonyi János. A levélben a külügyminiszter azt is leírja, hogy a módosítás bővítené azoknak a körét, akik egy-egy jogszabály alkotmányos felülvizsgálatát kérhetik az Ab-tól.

Az egyházak elismerésével kapcsolatosan a külügyminiszter kijelenti: a vezérelvek változatlanok. Magyarországon a vallásgyakorlást és a hitéletet törvény nem korlátozza, mindazonáltal egyházakat az állam a törvényhozás döntése alapján csak bizonyos feltételek teljesülése mellett ismer el. A módosítás értelmében annak vizsgálata is kérhető lesz az Ab-tól, hogy a parlament döntése megfelel-e a jogállamiság elveinek - említi meg.

A hajléktalanság büntethetőségének lehetővé tételével kapcsolatban a külügyminiszter felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország alaptörvényének hatályba lépésével került az alkotmányos rendelkezések közé, hogy "Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit" biztosítsa. A módosítás a külügyminiszter szerint kötelezővé teszi az állam és az önkormányzatok számára az együttműködést, hogy minden fedél nélkül élőnek szállást tudjanak ajánlani. Másrészt lehetővé teszi, hogy a parlament vagy az önkormányzatok közegészségügyi, közbiztonsági okokból korlátozásokat vezethessenek be a közterület-használatot illetően. Ez a módosítás a külügyminiszter meglátása szerint nem jelenti a hajléktalanság kriminalizálását. Martonyi János arról is említést tesz, hogy ha bevezetnek is ilyen korlátozást, az nem párosulhat büntetőjogi szankciókkal, csak pénzbüntetéssel.

A felsőoktatásban állami finanszírozással végzők hazai munkavállalása előírásának alaptörvényben rögzített lehetőségével kapcsolatban Martonyi János megjegyzi, hogy azt nem szabad úgy értelmezni, hogy az állam korlátozza a felsőoktatáshoz való hozzáférés lehetőségét. Egyértelmű, hogy egyensúlyt kell teremteni a kötelezettségek és jogok között - írja. Úgy véli, hogy az államnak lehetőséget kell teremteni arra, hogy előírhassa: ha egy hallgató képzését teljes mértékben állja, akkor elvárhatja, hogy befektetése, az ország érdekében, megtérüljön.

"Határozottan tiszteletben tartjuk a munkaerő áramlásának szabadságát" - szögezi le a külügyminiszter, aki ismerteti, hogy az intézkedés arányosságának biztosítása érdekében egyeztetés folyik az Európai Bizottsággal.

Végül Martonyi János kijelenti, hogy a magyar kormány eddig is bizonyította: kész együttműködni az európai intézményekkel, több esetben változtatott is vitatott jogszabályokon, most sincs ok arra, hogy bárki kétségbe vonja Magyarország elkötelezettségét az uniós jog iránt, a kormány pedig továbbra is nyitott a párbeszédre.