Sukoró-ügy - Kúria: érvénytelen a telekcsere-szerződés

A Kúria eltérő indoklással, de hatályában fenntartotta a magyar állam által Joav Blum magyar-izraeli befektető ellen indított polgári perben hozott jogerős ítéletet, elutasítva az ellene az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelmet.

A Velencei-tó partjára tervezett King’s City elnevezésű turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést a Gyurcsány-kormány időszakában, 2008. július 30-án kötötte meg a magyar állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. - a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jóváhagyásával - az alperessel. Ennek értelmében a befektető tulajdonába adta a Sukoró külterületén található, szerződésben megjelölt ingatlanait több mint egymilliárd forint értékben. Ugyanakkor a magyar-izraeli befektető az állam tulajdonába adta Albertirsa külterületén két, Pilis külterületén pedig egy ingatlanát csaknem 800 millió forint értékben, továbbá kötelezettséget vállalt a több mint negyedmilliárdos értékkülönbözet megfizetésére.

A felek rögzítették, hogy a szerződés megkötése különösen azért áll a felperes érdekében, mert a csereszerződés alapján tulajdonába kerülő valamennyi ingatlant közvetlenül érinti az M4-es autópálya fejlesztése.

Oszkó Péter, a szocialista Bajnai-kormány pénzügyminisztere azonban feltűnően aránytalan előny kikötése és tévedés miatt polgári perben támadta meg a csereszerződést, hivatkozott a szerződés jogszabályba ütközésére, színlelt jellegére, és kérte érvénytelenségének kimondását, valamint az eredeti állapot helyreállítását.

Az első fokon eljáró Fejér Megyei Bíróság tavaly decemberi ítéletében megállapította a csereszerződés érvénytelenségét, amit idén júniusban a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla eltérő indoklással, de jogerőre emelt.

A tábla szerint a felek által leplezni kívánt cél az volt, hogy a felperes nyilvános versenyeztetés nélkül juttassa az alperes tulajdonába a sukorói ingatlanokat. A felek csak látszólag tettek eleget a jogszabályban meghatározott követelményeknek, az elcserélt ingatlanok között több mint egymilliárd forintos értékkülönbözet állt fenn.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve új eljárás elrendelését vagy a kereset elutasítását. A befektető többek között hivatkozott arra, hogy a csereszerződés az alperes elállása folytán megszűnt, ezért az ügyben érdemi döntés nem lett volna hozható, továbbá, hogy a csereszerződés nem volt sem jogszabályba ütköző, sem jogszabály megkerülésével kötött ügylet.

Kedden kihirdetett felülvizsgálati döntésében a Kúria elutasította az alperes kérelmét, és a korábbi ítéletekkel egyezően kimondta, hogy a vitatott szerződés érvénytelen és semmis.

A szóbeli indoklás a korábbi döntésektől eltérőn arra helyezte a hangsúlyt, hogy a szerződés azért érvénytelen, mert jogszabályba ütköző. A felperes ugyanis állami tulajdonú, részben termőföldeket is magába foglaló ingatlant akart a befektető tulajdonába adni, ezt pedig értékesítés esetén pályáztatni kell az állami vagyonról, valamint a nemzeti földalapról szóló törvény szerint.

A Kúria öttagú tanácsának elnöke indoklásában kitért arra is, hogy a "vonalas infrastruktúrára" - az M4-es autópálya építésére - és a közérdekű beruházásra hivatkozás sem helyes, hiszen az elcserélt 180 hektáros földterület mindössze 5-6 százalékát, 10 hektár érintett az útépítés.

Ez a csere nem volt ésszerű, hiszen semmi akadálya nem volt annak, hogy az állam a szükséges földterületet kisajátítással szerezze meg - szögezte le a Kúria tanácselnöke.

A legfelső bírói fórum ezek után már nem vizsgálta az eljárás során korábban megállapított érvénytelenségi okokat, például a jelentős értékaránytalanság, valamint a felek színlelt vagy valós szándékainak kérdését.

Az ügyben több másik polgári per és büntetőeljárás is folyamatban van.

A büntetőeljárást még parlamenten kívüli pártként az LMP kezdeményezte azzal, hogy feljelentést tett hivatali visszaélés miatt Gyurcsány Ferenc ellen, aki a szerződés megkötésekor miniszterelnök volt, és egyik utolsó intézkedésével kiemelt beruházássá nyilvánította a King's City projektet.

A volt szocialista kormányfőt a 2009 tavaszán indult büntetőeljárásban 2011 őszén meggyanúsították, ám 2012 nyarán megszüntették ellene az eljárást az ügyészség nyomozók, másik öt személy ellen azonban vádat emeltek. Gyurcsány mindvégig tagadta bűnösségét.