Vándormadarak terjesztik a vírust

Lengyelország után Szlovákiában is megjelent a madárinfluenza – adta hírül múlt héten a szlovák sajtó. Mint az angol nyelvű Slovak Spectator részletezi: a H5N8-as vírustörzs egy altípusát mutatták ki a Nyitra kerületben található Üzbég településen, egy pár tucat szárnyast nevelő magángazdaság három elhullott jószágából.

Üzbégtől délre, légvonalban 80 km-re található Ács település, amelynek közelében, egy ötvenezres pulykatelepen, az elhullott állatokból január 12-én estére szintén kimutatták a kórokozót. Azonnal megkezdték az állomány leölését. Ezzel párhuzamosan a szakemberek a gazdaság körüli 3 km sugarú védőkörzetben és 10 km sugarú megfigyelési körzetben minden baromfitartó gazdaságot felkerestek, az országos főállatorvos pedig az ország teljes területén elrendelte a baromfik zártan tartását.

Ács Fejér megye északi csücskétől mindössze 30 kilométerre fekszik, így a hírről értesülve a Fejér megyei kormányhivatalhoz fordultunk további információért. Innen az országos főállatorvoshoz irányítottak bennünket, azt azonban megerősítették: a megye területén madárinfluenzás megbetegedést – kérdésünkig – nem észleltek. Időközben arról érkezett hír, hogy a H5N8 következő állomásaként, 300 kilométerre keletre, a román határnál, egy bő százezres állományú létavértesi kacsafarmon ütötte fel fejét a fertőzés.

Erről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma január 15-én, szerdán reggel tájékoztatta az MTI-t, adta hírül Hajdú-Bihar online hírportálja, a haon.hu.

Visszatérő törzs

A jelenlegi fertőzésekért a H5N8-as vírustörzs altípusai a felelősek. E vírustörzs a Nébih tájékoztatása szerint először 2014 elején, Ázsiában okozott járványt a baromfiállományokban, majd 2014 novemberében megjelent Európában is. Magyarországon utoljára 2016–2017-ben kellett megküzdeni vele. A most kimutatott altípus nagyon hasonló ahhoz, ami 2016-ban volt jelen hazánkban. Bár arra egyelőre nincsen adat, hogy a H5N8 emberre is veszélyes lehet, a vírusfertőzés a hazai gazdálkodóknak jelentős veszteségeket okozhat. Áttételesen pedig mindannyiunknak. A madárinfluenzát komolyan kell venni akkor is, ha nem épp az emberre is veszélyt jelentő H5N1-es típusa támad. Magyar belgyógyászok a magyar állatorvosi karral összefogva készítettek is egy hasznos tájékoztatót.

Ebből kiderül: a vadon élő madárfajok, különösen a vízimadarak a betegség tüneteitől mentesen is hordozhatják a vírust, amely e madaraknak főleg a bélcsatornájában szaporodik. A fertőzött hattyúk, kacsák és más vízimadarak a bélsarukkal fertőzik a vizeket – és az odajáró többi madarat. Az állatokból kijutott vírusok a természetes vizekben 1-2 hétig maradnak fertőzőképesek. A madárinfluenza esetében a lappangási idő rövid, általában 1–3 nap, a megbetegedett madarak bágyadtak, elesettek, alig mozognak, nem repülnek. A galambok többsége azonban nem érzékeny a madárinfluenzára – emeli ki a tájékoztató.

Zárni és zárni

A H5N8 vírusfertőzés terjedésének megakadályozásában nagyon fontos az állattartás általános járványvédelmi szabályainak betartása. Ezekről az országos főállatorvos 3/2017. számú határozata rendelkezik. Az első és legfontosabb a szárnyasállományok zárt tartása, az istállók betelepítése előtti alapos fertőtlenítés és a vadmadarak távol tartása. Mint a Nébih tájékoztatója is kihangsúlyozza: a hazánkban élő, illetve itt átvonuló vadmadárállomány erősen fertőzött magas patogenitású madárinfluenza-vírussal. Zártan tárolandó a takarmány is, amelyet úgy kell elhelyezni, hogy idegen fajú állat (se vadmadár, se rágcsáló) ne férjen hozzá. Még az ivóvizet is zárt rendszerből kell az állatokhoz eljuttatni, az etetést és itatást pedig fedett, oldalról is zárt helyen kell végezni. Elzárva, fóliával letakarva tárolandó az alom is. Mindezek mellett napi kötelező feladat a szárnyasokkal érintkező személyzet és munkagépek előírásos és dokumentált fertőtlenítése.

Elkaphatjuk-e?

A fentebb már idézett orvosi tájékoztató szerint általánosságban az a tapasztalat, hogy az állatok influenzavírusai közvetlenül nem ragadnak át az emberre. Az pedig teljes bizonyossággal kimondható, hogy a madárinfluenza vírusa emberről emberre nem képes átterjedni. Az influenzavírusok ellenálló képessége kicsi. A testváladékok beszáradása, a különböző fertőtlenítőszerek és a 60 Celsius-fok feletti hőmérséklet az influenzavírusokat hamar elpusztítja. A magyar konyhákban alkalmazott műveletek (főzés, párolás, sütés) az influenzavírusok elpusztításához biztosan elegendőek. Megnyugtató tudni: a galambok és vadon élő énekes madarak téli etetése nem növeli az emberi influenzás megbetegedések kialakulásának veszélyét.