Merénylet II. János Pál pápa ellen a római Szent Péter téren

Kelet-Európa bolsevik igáját nyögő népeinek óriási erőt adott, amikor pápaként először látogatott el lengyelországi szülőföldjére, és ott a többszázezres tömeg előtt, a szovjet szuronyok árnyékában bátran kijelentette: „Ne féljetek, mert én veletek vagyok!”

Szálka volt a nagyhatalmak szemében

Karol Wojtyla volt az, aki a kommunizmus koporsójába az első szöget beverte. Szálka volt a moszkvai hatalom szemében, így csak idő kérdése volt, hogy mikor próbálják kiiktatni a katolikus egyházfőt.

Mehmet Ali Agca 1981. május 13-án a Szent Péter téren sikertelen kísérletet tett II. János Pál meggyilkolására, miközben a pápa a szokásos heti audienciáját tartotta. A Római Katolikus Egyház első embere több golyót kapott, és súlyos vérveszteséget szenvedett. Ali Agcát a rendfenntartók azonnal elfogták, majd az olasz bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte.

Ali Agca vallomása szerint itt három bűntársával találkozott, egy törökkel és két bolgárral, a műveletet Zilo Vassilev az olaszországi bolgár katonai attasé irányította. Azt állította, hogy egy Bulgáriában élő török maffiózó, Bekir Çelenk bízta meg a merénylettel. A terv az volt, hogy a merénylet után egy kis robbanást idéznek elő, majd a kialakult pánik következtében ők észrevétlenül a bolgár követségre menekülnek. Május 13-án végül csak Ali Agca hajtotta végre a merényletet, egy 9 milliméteres Browning pisztolyból az audienciát tartó egyházfőre négy lövést adott le, amelyek közül kettő a tömegben lévő személyeket, kettő pedig II. János Pál testét találta el, súlyos belső sérüléseket okozva ezzel a pápának. II. János Pált azonnal kórházba vitték, az olasz hatóságok pedig rögtön átfésülték a helyszínt bizonyítékért. Agca bűn- és merénylőtársa – egyébként ő volt a tartalék fegyveres –, Oral Çelik pánikba esett és elmenekült a helyszínről anélkül, hogy tüzet nyitott volna, vagy felrobbantotta volna a bombáját.

A körülmények mind a mai napig tisztázatlanok

A II. János Pál pápa elleni 1981-es merénylet körülményei, okai a mai napig tisztázatlanok. Az egyházfő azonban mindvégig biztos volt abban, hogy Agca nem saját akaratából gyilkolt, hanem egy mögötte álló sötét szervezet bábja volt. A merénylet után a pápa megbocsájtott Agcának, sőt felszólította híveit, hogy imádkozzanak érte. Ez a gesztus is II. János Pál hatalmas személyiségét és egyéniségét bizonyította. A pápa már 1983-ban felkereste börtönében Ali Agcát, ahol a merénylő állítólag a találkozás végén megcsókolta a pápa gyűrűjét. Később összebarátkoztak és 2005. február elején, amikor a pápa már nagyon beteg volt, Ali Agca levélben kívánt jobbulást neki.

Vajon ki lehetett a megrendelő?

Az esetet kutatók szerint a bolgár titkosszolgálat, illetve a Szovjetunió állt a merénylet mögött, mivel tartottak a pápával szoros kapcsolatban álló lengyel Szolidaritás mozgalomtól.

Az olasz parlamentben időközben felállított bizottsági vizsgálat az akkori szovjet pártfőtitkár, Leonyid Brezsnyev, valamint a bolgár és a kelet-német titkosszolgálatok együttes felelősségét állapította meg a pápa elleni merényletben.

Később, amikor II. János Pál 2002-ben Bulgáriába látogatott, nyilvánosan kijelentette, hogy a balkáni országnak nem volt köze az ellene elkövetett merénylethez. Az 1981-es eset után, a bolgár kapcsolat vizsgálata folyamán perbe fogták Szergej Antonovot, a Balkan bolgár légitársaság római kirendeltségének akkori vezetőjét, akit azonban az olasz bíróság bizonyíték hiányában fölmentett.

Moszkva és Szófia a mai napig cáfolják, hogy bármi közük lett volna az akkori merénylethez. Ennek ellentmond az a tény, hogy Karol Wojtyla, a történelem első lengyel pápája közismerten antikommunista volt, és hazája akkori ellenzéki mozgalmát, a Szolidaritást is támogatta, így már a merénylet moszkvai szála egyáltalán nem elképzelhetetlen. A lengyel pápa ugyanis nagyon komoly ellenfél volt az akkori szocialista blokk ateizmusa számára.

Kegyelem után életfogytiglan

A kereszténység jubileumi esztendejében, a pápa közbenjárására, 2000-ben Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök kegyelmet adott Ali Agcának. A merénylőt akkor átszállították Törökországba, ahol ismét bebörtönözték, miután egy török bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a baloldali újságíró, Abdi Ipekci 1979-ben történt meggyilkolása miatt.

A török joggyakorlat értelmében az életfogytiglan 36 évi fogságot jelent. Az 1991-ben elrendelt törökországi amnesztia nyomán Agca ítéletének mértéke 25 évre zsugorodott. Ebből a 25 évből vonta le a bíróság azt a csaknem húsz esztendőt, amelyet Agca az olaszországi börtönben töltött.

Jó néhány esztendővel később 2010-ben, egy török bíróság úgy határozott, hogy feltételesen szabadlábra helyezi, mert Ali Agca ügyvédje szerint védence a börtönben tanúsított jó magaviseletével érdemelte ki, hogy feltételesen szabadlábra kerüljön.

Ali Agca, a török merénylő

Ali Agca, a belső törökországi Malatya tartományból származott, egy szegény család gyermekeként már fiatalon bűnözésre adta a fejét. Kezdetben bankrablásokban, bolti tolvajlásokban vett részt, majd belépett a szélsőjobboldali Szürke Farkasok nevű, kétes hírű szervezetbe, amely Törökországban számos robbantásért és merényletért volt felelős. Részt vett abban a merényletben, amelyben a Szürke Farkasok megölték Abdi Ipekci török újságírót Isztambul közeli otthonában. A gyilkosságot követően Agcát 1979 februárjában elfogták, ám már novemberben megszökött börtönéből, és Bulgáriába menekült, majd két éven keresztül hamis útlevéllel utazgatott a különböző mediterrán országokba. 1981. május 10-én érkezett vonattal Milánóból Rómába, hogy megölje a pápát.

Virágok a vatikáni síremléken

2014 decemberében Mehmet Ali Agca ellátogatott a római Szent Péter Bazilikába, ahol virágot helyezett el II. János Pál síremlékére. Akkor a Vatikán szóvivője elmondta, hogy a látogatás meglepetésként érte az egyházat, mert Agca az 1981-es merénylet óta először lépett a Vatikán területére. A meglepetés azonban mindössze néhány percig tartott és az Agca által hozott virágot, ahogy minden más látogató által hozott csokrot is, a bazilika dolgozói gyorsan eltávolították a sírról.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon másképpen alakult volna Európa és a világ sorsa, ha 1978 októberében nem egy lengyel bíborost ültetnek Szent Péter trónusára. Lehet, hogy a vörös terror árnyéka még ma is belepné kontinensünk e részét, ha nem lett volna egy II. János Pál pápa. A kelet-európai ember rengeteget köszönhet neki.

Áldott legyen az emléke!

Felhasznált irodalom:

Pánczél Hegedűs János: Kis Magyar Legendárium (magyar nyelven). katolikus.hu, 2007. március 21. [2008. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 10.)

Gergely Jenő (2005). „A „remény pápája” 4. szám, Kiadó: História folyóirat. [2014. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]

https://hu.wikipedia.org/wiki/Merénylet_II._János_Pál_pápa_ellen

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1981_majus_13_ali_agca_merenylete_ii_janos_papa_ellen/

https://mult-kor.hu/cikk.php?id=12128

https://ng.hu/kultura/2007/04/02/ii_janos_pal_halala/

http://oswaldg.web.elte.hu/Meghatarozoak/Janospal.html

https://www.kisalfold.hu/szorakozas/kiszabadult_ii_janos_pal_merenyloje_ali_agca/2136628/

https://www.magyarkurir.hu/hirek/viragot-vitt-szent-ii-janos-pal-sirjara-ali-agca