Befogadásukban nincs kockázat, hiszen az állatoktól nem fertőződhetünk meg

Hogy ne kelljen ilyen gondolatokkal játszanunk, hogy megnyugodhassunk a házi kedvencek dolgában, jó hírrel szolgálhatunk. Létrejött az Egyesített Vészhelyzeti Állatvédelmi Rendszer (EVÁR), amely pontosan e feladatra vállalkozott.

Tudnunk kell: ezekben a nehéz időkben gondolnunk kell azokra is, akik nem is tudják, mi történik, de egyik napról a másikra minden megváltozhat számukra: az állatokra. Az EVÁR-hoz már 37 állatvédő szervezet csatlakozott és folyamatosan jelentkeznek újak.

Jelenleg tájékoztató fázisban működik a weboldal, ahol a gazdik naprakész tájékoztatást és tanácsokat kaphatnak arról, hogyan viselkedjenek felelősségteljesen a válsághelyzetben, és milyen előrelátó intézkedéseket hozzanak meg arra az esetre, ha baj történne (például ha a gazdi kórházba vagy karanténba kerül, és ezért nem tudja ellátni kedvencét).

Az EVÁR a tájékoztatás mellett információs e-mail-címet is indított, ahol a gazdik feltehetik kérdéseiket, amelyekre szakemberek válaszolnak. Ezt követően egyeztetéseket kezdeményeznek a hatóságokkal, hogy miként tudnak részt venni a csatlakozott szervezetek a magukra maradt állatok segítésében, ami azért szükséges, mert ki kell alakítani a fertőzött lakásban maradt állatokra vonatkozó protokollt – ami eddig mindenki számára járatlan út.

Amennyiben sikerül a pozitív együttműködés, egy olyan segélykérő rendszer áll munkába, ahol a lakosság tudja az állatvédő szervezetek segítségét kérni vészhelyzet esetén. Fontos megjegyezni, hogy ezekben a nehéz időkben minden állatvédő kritikusan túlterhelt, így a kapacitásuk erejéig tudnak majd segítséget nyújtani. Mindehhez természetesen segítők, önkéntesek és adományok is kellenek, mert e napokban a segítségnyújtásra is nagyobb szükség van.

Városunkban a FÁDA Felelős Állattartásért – bejegyzés alatt lévő – Alapítvány is gondol a kicsi jószágokra, ezért közösségi oldalán felteszi a kemény kérdéseket: „Ha esetleg megbetegszel, van aki vigyáz a háziállatodra? Vállalnál plusz egy kutyát, cicát, ha a gazdija megbetegszik, és nem tud neki senki segíteni? Az sem ciki, ha nemet mondasz. Fogjunk össze! Legyen a segítség kölcsönös!”

A legfontosabb teendő, ha egyedül élünk, hogy tudassuk környezetünkkel, hogy kisállatot tartunk. Elég, ha a lépcsőházba nyíló bejárati ajtóra kis matricát ragasztunk, vagy kiírjuk egy papírra, hogy kutyus, cica gazdái vagyunk. A lakásban – de szem előtt, észrevehető helyen! – hagyjunk az állatunkról tájékoztatót a betegségeiről, a szokásairól, s az oltási könyvét, ha van. Persze, az lenne az ideális, ha még most, a járvány kezdetén gondoskodnánk kedvencünk jövőjéről, megbeszélve a rokonokkal, barátokkal, hova kerül majd Hunor, Igor, Izzy, Codi, Hope és a többi kicsi állat.

Felmerül a kérdés, hogy mi lesz a haszonállatokkal, ha a koronavírus miatt karanténba kerül a gazdájuk? A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ­(Nébih) arra a kérdésre, hogy mi lesz a haszonállatokkal gazdájuk megbetegedése esetén, azt a választ adta, hogy nincs speciális eljárási rend erre a helyzetre. A vonatkozó törvények alapján minden esetben a gazdának kell gondoskodnia az állatokról, így célszerű előre megállapodni a környékbeli állattartókkal, hogy segítsenek egymásnak – szerepel a ­Nébih ajánlásában.

Hasznos tehát, ha a vidéken élő szomszédok is megbeszélik, mi legyen a tyúkokkal, méhekkel, lovakkal, hogy azok biztonságban legyenek akkor is, ha gazdáik megbetegednek.