Amerikába jöttem, mesterségem címere – úszó

Sok évvel ezelőtt, médiamunkási pályám első éveiben volt szerencsém (tudósítóként) részt venni az ország egyik legnagyobb múltra visszatekintő, az utánpótlás számára megtartott úszóviadalán. Bizonyára sokan kitalálták, hogy a dunaújvárosi Arany Üst névre keresztelt versenyről beszélek.

A Dunaferr SE akkori (és jelenlegi) szakosztályvezetője, Bene Vera ajánlotta figyelmembe a szárnyait bontogató Dort Bencét, mint a jövő bajnokát. Bár a dunaújvárosi fiatalból nem lett az új Darnyi Tamás, nincs oka szégyenkezni, elvégre most kapott ösztöndíjat az egyik atlantai egyetemen, ezzel pedig mindenképpen arany betűkkel írják a nevét a Dunaferr SE évkönyvébe, ugyanis ő lett a klub első amerikai ösztöndíjas úszója.

„Csak vízbe ne fulladjon”

– ezzel a mondattal indult el Dort Bence úszókarriere. Bence családjával Kisapostagon, a Duna mentén lakik, kezdetben pedig a labdarúgás foglalkoztatta. Szülei unszolására, illetve a fenti mondat miatt kezdett el az úszással foglalkozni. Egészen negyedikes koráig párhuzamosan űzte mindkét sportágat, végül azonban a víz „nyert”.

„Korán megszerettem a sportot, a mozgást, emiatt is jöttem a Vasvári Pál Általános Iskolába, ahol sporttagozatos lettem. Akkor még fociztam és úsztam is párhuzamosan. Később azonban dönteni kellett, én pedig az úszást választottam. Sorrendben Gyenese Ágnes, Kovács József, majd Szabó Gergő lettek az edzőim. Egész pályafutásomat itt, a Dunaferr SE-nél töltöttem.”

Miért éppen Amerika?

Bence ígéretesnek induló karrierje javarészt a sérülések miatt nem tudott itthon kiteljesedni, az utóbbi három évben ugyanis ezekből rengeteg volt. Ennek hozadékaként kiesett a válogatottból is. Az átlagember ilyenkor feladná, ő azonban folyamatosan kereste a lehetőségeket, hogy újra felépítse önmagát. Ráadásul, több kortársa is részt vett már olyan, vagy hasonló programban, mint amiben most Bence is. Így találta meg az „amerikai álmot”.

„Felvettem a kapcsolatot egy olyan magyar céggel, amely segít kijutni a hazai sportolóknak az USA-ba. Ők pedig kiküldtek rólam egy bemutatkozó e-mailt az egyetemeknek. Első körben akik érdekesnek találtak, felvették velem a kapcsolatot skype-on és különböző platformokon. Így indult az egész.”

Az amerikai felvételihez két alapvető vizsgát kell teljesíteni, az ezeken a vizsgákon elért eredménnyel kapcsolatban pedig minden egyetemnek más és más az elvárása. Bence ez alapján a Georgia állambeli Life University-re nyert felvételt.

„Szeptember 26-án megyek ki és a következő négy évben ott tanulok majd. Nyáron két hónapra, télen pedig két hétre tudok majd hazajönni. Biztosan más lesz majd. Azt tudom, hogy rugalmasabbak az iskola és a sport közötti kapcsolatot illetően. Az úszást illetően rövidebb, de intenzívebb edzések várnak majd rám, ráadásul minden hétvégén egyetemek közti verseny van.”

A sportszakmai indokok mellett más egyéb is vonzotta a huszonegy éves úszót. Bence szeretne világot látni, ennél pedig keresve sem találhatott volna jobb lehetőséget az USA-nál. Ráadásul nem is lesz egyedül, hiszen egy magyar lány is tanul azon az egyetemen, amelyre most őt is felvették.

„A családom eleinte nagyon megrökönyödött azon, hogy én most Amerikában leszek, de a kezdeti sokk után természetesen támogattak mindenben. Olyannyira, hogy az öcsém is szeretne kijönni a későbbiekben. Ami pedig a csapattársaimat és a barátaimat illeti, azt látom rajtuk, hogy motiváltak, és támogatnak mindenben.”

Megbízható, szorgalmas

Bence, társai szerint is, szorgalmas úszó és megbízható ember. Ezt a véleményt osztja edzője Szabó Gergő is (aki bár nem régóta dolgozik együtt az úszóval): ha valaki ő megérdemli a lehetőséget, hogy a tengeren túl is bizonyítson.

„Igazság szerint Bencével nem régóta dolgozom együtt, de egészen kicsi kora óta ismerem őt. Csak pozitívan tudok nyilatkozni róla, ugyanis nagyon megbízható és szorgalmas. Az biztos, hogy ez egy hatalmas lehetőség számára, de abban is biztos vagyok, hogy ha valaki, akkor biztosan megérdemli az amerikai lehetőséget.”

A szakember elmondása szerint kiutazásáig Bence mindenképpen a csapattal készül, illetve ha a szünetekben hazalátogat, akkor is a Dunaferr SE-nél folytatja a munkát. Mint mondta, nagy büszkeség ez a városnak és az egyesületnek egyaránt, hiszen a fiatalok előtt ott a példa, hogy kitartó munkával el lehet jutni akár a tengeren túlra is.

Good Luck, Bence!