A Kisfaludy gőzös a nemzeti függetlenség egyik szimbóluma

Dunaújváros – Teljesen véletlenül kötöttünk ki a hajón, hiszen előtte a Jókai sétahajóval szemezgettünk, amely a Balatonfüred–Tihany-útvonalon egy remek borkóstolóval kecsegtetett. Mivel sok idő volt még az indulásig, sétáltunk a mólón, és felfedeztük a Kisfaludyt. Első látásra szerelem lett, és nem is merülhetett fel más választás, mint egy kis hajókázás a Kisfaludyval. Itt talán érdemes egy keveset a Kisfaludy gőzös múltjával ismerkedni.

Előre kell bocsátani, a Kisfaludy nem egyszerű gőzös, hanem egy, a Balatonon közlekedő múzeum. Elsőként jöjjön egy kis visszaemlékezés azokról a dolgokról, amelyeket olvasni lehet utazás közben a hajón, és visszaemlékezni azokra az információkra, amelyeket a hajó legénységétől kaptunk. Csapjunk a közepébe! „A Balaton első gőzhajójának, a Kisfaludynak a vízre bocsátása igen jelentős mérföldkő volt a magyar hajózás történetében. Megjelenése szimbolikus jelentőségű, nemzeti függetlenségünk kivívásának küszöbén a haladó erők összefogását, az önálló gazdasági élet kicsírázását jelentette. Története szorosan összefügg a magyar szabadságharc ügyével, amelyben maga a hajó is szerepet kapott. A szabadságharc után 1852-ben indult a rendszeres gőzhajójárat a Balatonon. A Kisfaludy jelentette az újat, a haladást, jelentette a győzelmet a maradiság felett. Annak ellenére, hogy a balatoni gőzhajózás bölcsőjénél olyan nagy egyéniségek álltak, mint Kossuth Lajos és Széchenyi István, a hozzáfűzött reményeket nem váltotta valóra. A szabadságért folyó élet-halál küzdelem és az azt követő Habsburg politikai és gazdasági elnyomás nem kedvezett a magyar hajózás ügyének. Kossuth és Széchenyi gondolata azonban nem veszett el” – olvasható a hajómúzeumban.

Ennyit a magyarságtudatról, de nézzük, mit tudott a Kisfaludy?

A Kisfaludy gőzhajó háromszáz utas szállítására volt alkalmas, első osztályú termét Széchenyi felesége, Seiler Crescence osztrák grófnő ízlése szerint alakították ki fehér és arany belső burkolattal, mahagónioszlopokkal, tükrökkel díszítve. A hajón ebédlő, könyvtár, parkettás padló, párnázott ülések, fűthető szobák szolgálták az utazók kényelmét.

Az utasok a hajón három osztályon utazhattak, csak két osztály volt helyileg, a harmadik osztály csak a jegyre vonatkozott, amelyet jobbágyok, őrmesteren aluli egyenruhás katonák, vándorkönyvvel ellátott mesterlegények válthattak. Ők a szobákba nem mehettek le, csak a második fedélzeten tartózkodhattak.

A Kisfaludy gőzhajó viteldíjai a következők voltak: Keszthelyről Kenesére első osztályon két forint volt a hajójegy, ugyanez az út a második osztályon 1 forint 20 krajcárba, a harmadik osztályon 40 krajcárba került. Az utasok 30 font súlyig bérmentesen vihettek csomagot. A kutyák a második hely jegyével megkötve utazhattak a hajón.

A Kisfaludy gőzös működésének negyven éve alatt kilenc kapitány teljesített szolgálatot. Az első magyar kapitánya Molnár Gábor volt 1850 és 1851 között, az utolsó pedig Keménnyffy Dezső 1887-ben.

De hogyan is épült fel a Kisfaludy? 1846. szeptember 21-én indult meg a balatoni gőzhajózás, amikor a balatonfüredi kikötőből kifutott első útjára a Kisfaludy lapátkerekes gőzhajó, amelyet 1887-ben vontak ki a forgalomból.

A balatoni gőzhajózás eszméjét elsőként Hertelendy Károly Zala vármegyei alispán vetette fel 1837-ben, a balatonfüredi fürdő panaszkönyvébe írt feljegyzésében. Az angolból lett magyar földbirtokos, John Paget, azaz Paget János 1839-ben hazai tapasztalatairól írt, angol nyelvű könyvében azt fejtegette, hogy a Balaton hatalmas víztükre kihasználatlan lehetőség. A közvélemény figyelmét Kossuth Lajos 1842 júliusában, balatonfüredi nyaralása során írott, a Pesti Hírlap hasábjain megjelent fürdőlevele irányította a kérdésre, amelyet saját jól felfogott érdekükből a part menti birtokosok is szorgalmaztak. 1844-ben egy osztrák vállalkozó akart monopóliumot szerezni a balatoni gőzhajózásra, ezért Hertelendy és az ügyet felkaroló Széchenyi István gróf, „a legnagyobb magyar” belekezdett a hazai gőzhajózási társaság szervezésébe. A Balaton Gőzhajózási Társaság 1845. december 27-én Pesten tartotta meg előkészítő ülését, az alapszabály tervezetének elkészítésével – miután a Hertelendy által fogalmazott változatot nem fogadták el – Kossuthot bízták meg. Széchenyi 1846. április 2-án jelentette meg Balatoni gőzhajózás című röpiratát, amely hangsúlyozta a gőzhajózás jelentőségét, kapcsolatát az idegenforgalommal, vízszabályozással, halászattal, iparosodással, munkahelyek teremtésével, és említést tett a Balaton–Duna-csatornáról is. Néhány nappal később, 1846. április 5-én Széchenyi elnökletével megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság, 60 ezer forintos alaptőkével. Ennyit a kezdetekről.

Nézzük meg azt is, hogyan működik napjainkban a Kisfaludy

2012-ben született meg az ötlet, miszerint újra kell építeni a Kisfaludyt. Az eredeti tervek jelentős része megsemmisült a II. világháború alatt, így néhány merőben eltérő rajz és egy fénykép segítette az építőket. A korhű hatás érdekében a lapátkerék-meghajtás elengedhetetlen feltétel volt a tervezés során, ma azonban ezeket nem gőzgépek, hanem háromfázisú aszinkron villanymotorok hajtják.

2013-ban Szegeden megkezdődött a hajó újjáépítése, majd 2014-ben Siófokra szállították a gőzhajó elkészült darabjait. A részegységek összeszerelése, bizonyos gépészeti munkák és az immáron kész hajótest festése a balatonkiliti sólyapályán történt.

2014. július 27-én végül vízre bocsátották a már úszóképes, de még nem kész hajót, és Alsóörsön folytatták a gépészeti, villanyszerelési és belsőépítészeti munkákat.

Az újjászületett Kisfaludy első alkalommal 2015. július 6-án délután öt órakor futott ki utasokkal a fedélzetén a balatonfüredi kikötőből.

(Forrás: hajozas.hu, kisfaludygozos.hu)