A határokon átívelő fejlődésért

A kétnapos rendezvényen megjelent Varga Mihály pénzügyminiszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese is.

Két alapban összesen 5550 milliárd

A rendezvény első előadója, Varga Mihály pénzügyminiszter a nyilvánosság számára a 15 órakor kezdődött sajtótájékoztatón foglalta össze mondandóját. Előadásában két nagy témakört érintett. Az első a vállalkozások védelmét, az idén tavasszal elindított gazdaságvédelmi akciótervet részletezte. Amely – összegzett Varga – beváltotta a hozzá fűzött reményeket: 1,2 millió ember munkahelyét óvta meg. A 2021-es költségvetés – amelynek két nagy alapja a 2550 milliárdos gazdaságvédelmi, valamint a 3000 milliárdos egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap – ezt a pályát viszi tovább. A legfontosabb cél, hogy az ország visszatérjen a pandémia előtti növekedési pályához és foglalkoztatottsági szinthez.

Ugyanakkor, és a pénzügyminiszter itt tért rá a másik témakörre, az önkormányzatok gazdasági visszaépülésének is minél gyorsabban meg kell történnie. E célt a 2021-es költségvetésben két eszköz szolgálja. Az egyik a már futó Modern Városok Program, a másik pedig a települési operatív programok köre. Utóbbinál cél, hogy az ország kész legyen az újabb, 2021–27 közötti ciklus sikeres megindítására. A pénzügyminiszter ezért Magyarország elemi érdekének nevezte, hogy a hét végi uniós költségvetési tárgyalások eredményesek legyenek.

A helyzet jobb,mmint várható lett volna

Az MJVSZ közgyűlésén 16 órától Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tartott előadást, aki a járvány valamint a gazdaságvédelem aktuális kérdéseiről beszélt.

Mondandóját a nyilvánosság számára a 17 órától kezdődő sajtótájékoztatón foglalta össze. Itt elhangzott, az elmúlt 4 hónap számait tekintve, az adatokból pozitívabb kép rajzolódik ki, mint azt néhány hónappal ezelőtt gondolni lehetett volna.

A reálgazdaság folyamatai minden jel szerint újraindultak. Idén júniusban az országban többen dolgoztak, mint januárban, de annál is többen, mint tavaly márciusban. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság elkezdett újra magasabb fokozatokba kapcsolni.

Reptérre, magyar!

– Érdemes magunkat időről időre arra emlékeztetni, hogy ha hazánk szíve Budapest, akkor a magyar gazdaság gerincoszlopát a vidéki nagy települések, a megyei jogú városok hálózata adja – indította pénteki sajtótájékoztatóját Magyar Levente. A miniszterhelyettesi feladatokat ellátó külügyi államtitkár a közgyűlés előtt előzőleg a középtávú gazdasági fejlesztés és beruházásösztönzési lehetőségeket ismertette. Elárulta, kért néhány dolgot a városvezetőktől. Egyrészt azt, hogy készítsenek repülőtér-fejlesztési terveket. A gazdaságfejlesztés ehhez hasonló, további feltételeinek biztosítása az alap ahhoz, hogy az évi 1000-1500 milliárd forintnyi fejlesztési forrásból az egyes települések minél nagyobb mértékben részesedhessenek. De az is fontos, hogy a megnyíló forrásokat professzionális helyi fogadókészség várja.

A miniszter második kérése így profi befektetői csapat felállítása volt az MJVSZ tagvárosaihoz. Harmadrészt, Trianon 100. évfordulója alkalmából, a határon átnyúló közlekedés fejlesztésére hívott fel a miniszterhelyettes. Kiemelte, Szeged és Szabadka, Debrecen és Nagyvárad újra megvalósítandó összeköttetéseit. – A határ menti megyei jogú városok a mai napig nagy mértékben el vannak vágva a külvilágtól. Ezen szeretnénk javítani – összegzett, bizakodva a városok és a kormányzat eddigi sikeres együttműködésének folytatásában.

Hogy legyen tartásunk

Az MJVSZ kétnapos, 11 napirendi pontot megtárgyaló közgyűlésének utolsó sajtótájékoztatóján Szita Károly elnök, a csütörtöki, fajsúlyos témák harmadikjára utalva szóba hozta a klímavédelem kérdését is. Megemlítette, Áder János kezdeményezésére az MJVSZ 2018-ban csatlakozott a világ legnagyobb klímavédelmi egyezményéhez, az Under2-hoz. Az ezzel járó vállalásoknak megfelelően, a megyei jogú városok 2022-ig összesen 100 milliárdot költenek olyan klímavédelmi beruházásokra, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentik a hazai GDP-t közel felét megtermelő térségekben.

A magyar gazdaság gerincoszlopát a vidéki nagy települések hálózata adja

– A mi esetünkben a legfontosabb már nem az új nagybefektetők érkezése volt, hanem a meglévők megerősítése és újabb helyi beruházásokra való ösztönzése – mondta el a sajtóhoz intézett zárszavában Cser-Palkovics András. A polgármester házigazdaként is fogalmazva elismerően szólt arról az újnak nevezhető, gyorsan és egyszerűen igényelhető, sikeres támogatási formáról, amely a középvállalatok fejlődésének adott ösztönzést az utóbbi időkben. Örömmel nyugtázta, hogy van kormányzati szándék ennek folytatására. – Ismét kiderült: ezt a 23 várost sok minden köti össze – mondta végül Székesfehérvár polgármestere, aki a miniszterhelyettes szavaira visszautalva nyilatkozatát azzal zárta: – Ez a gerincoszlop szeretne tovább erősödni. De egyet ígérhetek: mindig egyenes marad.