Feleségül vette Mátyás király a szépséges Aragóniai Beatrixot

A még csak 14 éves királyné, aki Podjebrád György cseh király leánya volt, 1464. február végén fiút szült Mátyásnak, de a gyermek nem sokáig élt. Néhány nappal később Katalin is elhunyt gyermekágyi lázban.

Akkoriban egy uralkodótól elvárták, hogy a csatákban személyesen is részt vegyen, ő irányítsa a hadsereget, így az ország stabilitása megkövetelte a törvényes örököst. Ezért a 19 évesen özveggyé vált Mátyásnak új feleség után kellett néznie. Egy hétköznapi ember számára ez nem jelentett volna különösebb gondot, de egy királyi házasságot komoly diplomáciai munka előzött meg, mert egy ilyen frigy nemcsak egy férfi és egy nő életének összekapcsolását jelentette, hanem országok közötti erős szövetséget is. Mivel a magyar király számára nehéz volt megtalálni a megfelelő személyt, így az újabb esküvőre 12 évet kellett várni.

Végre lett kiválasztott, Aragóniai Beatrix

Mátyás második házasságának elsődleges célja a trónöröklés biztosítása volt, ezért is esett a szép Beatrixra a választás, aki szépsége mellett nagyon intelligens és művelt hölgy volt. Mint az később kiderült, Beatrix nem szült gyermeket Mátyásnak, amit a magyar király sohasem bocsájtott meg neki. Aragóniai Beatrix, nápolyi királylány 1457-ben született, kitűnő neveltetésben részesült, Mátyás számára pedig egy itáliai szövetséges jól jött elképzelései megvalósításához. Beatrix szép, csinos hölgy volt, termékeny családból származott, ezért akkor még úgy tűnt, hogy személye minden szempontból megfelelő választás lesz. A magyar királyi udvarba érkező olaszok dicshimnuszokat zengtek Beatrix hercegnőről, de a magyar nemesség már nem volt ilyen elégedett az új arával, aki új szokásokat hozott magával egy más erkölcsi értékrendet valló országból. A magyar nemesség hűvös távolságtartása talán azzal is magyarázható, hogy az ország már egy jó ideje a török elleni háború lázában élt, az udvar már rég elfeledkezett arról, milyen is az, amikor királynéja is van az országnak. Egy királynő hiánya a különböző rendezvények és mulatságok hiányához is vezet, így a nyugat-európai udvarokban szokásos bálok, parádék Magyarországról már jó ideje eltűntek. Mint az később kiderült, a házasság diplomáciai szempontból nem jelentett nagy segítséget Magyarországnak. Beatrix apja, Ferdinánd király ugyanis veszélyeztetett trónon ült Nápolyban, így részéről Magyarország katonai megsegítése nem jöhetett szóba. Egyes pletykák szerint Beatrix a házasság előtt meglehetősen laza életet is élt, tehát nem szűzen ment férjhez. Egy királyi utódlás szempontjából ez nagyon fontos dolognak számított, nem mindegy, hogy ki a megszületett gyermek édesapja. Többen is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, de egyértelmű bizonyíték nincs arra, hogy Beatrix valaha is viszonyt folytatott volna a házassága előtt. Mindent egybevetve sem diplomáciailag, sem pedig utódlásilag nem volt szerencsés Beatrixot választani, bár ez 1476-ban még nem látszott.

A házasság megkötése

1476 szeptemberében Nápolyban képviselők útján megkötötték a házasságot, majd Aragóniai Beatrix kíséretével együtt elindult Magyarország felé, hogy találkozhasson férjével, Mátyással, hogy közösen megtarthassák a lakodalmat. Az új királynő Stájerországon keresztül érkezett meg Magyarországra 1476 decemberében, ahol a húsz legelőkelőbb magyar főúri hölgy várta, élükön Szilágyi Erzsébettel (Mátyás király anyja), hogy Székesfehérvárra kísérje.

A Mátyással való találkozást így örökítették meg a krónikások. A magyar király fél mérföldre a koronázó várostól fogadta 3000 lovasával leendő feleségét. A földön, ahol találkoztak, 13 vég (1 vég: 20 méter) hosszú kék posztót terítettek le, a király a posztócsík közepén találkozott Beatrixszal, aki térdre ereszkedett előtte, de Mátyás kézen fogva felemelte, majd az előkészített sátorba vezette. A vőlegény ajándékként egy arany koszorút nyújtott át menyasszonyának, amelynek közepén egy gyémántgyűrű feküdt. A püspökök által előadott rövid latin nyelvű szónoklatok után a királyné fehér, a király pedig barna lovon vonult be Fehérvárra. Ott a koronázó templomban misét hallgattak meg, majd másnap Beatrixot megkoronázták a Szent Koronával. Az esküvőre már 1476. december 22-én Budán került sor, a ma Mátyás-templomnak hívott Nagyboldog­asszony-templomban. A lakodalmat és a vele járó lakomát a várpalota lovagtermében rendezték meg, a menü 24 fogásból állt, és a magyar hagyományokhoz híven fentről lefelé haladva szolgáltak fel. Ez azt jelenti, hogy először a madarakból, majd a földi állatok és növényekből készült ételek kerültek sorra, közben a kor legjobb külföldi lantosai szórakoztatták a vendégeket.

A budai udvarban új élet kezdődött

Az esküvői szertartás és a lakodalom után egymást érték a fogadások, táncmulatságok és lovagi tornák, az ünneplés egészen vízkeresztig (január 6.) tartott.

Beatrixszal Nápolyból egy egész kis udvar költözött Budára, hiszen udvarhölgyek és kiszolgáló személyzet hada követte a hercegnőt. Beatrix magával hozta a reneszánsz kultúrát is, így egy új élet kezdődött el a magyar királyi udvarban. Kétségtelen, hogy a királynő jelentős befolyást gyakorolt Mátyásra, aki teljesítette felesége szinte minden kívánságát. Beatrix kifinomultsága és művészetpártolása segített abban, hogy a kibontakozó magyarországi reneszánsz kultúra új lendületet kapjon.

A fennmaradt források szerint boldog házaséletet éltek

Felesége sugallatára Mátyás király új etikettet vezetett be, a főurak ezután csak előzetes bejelentés után járulhattak az uralkodó színe elé, ami kiváltotta azok nemtetszését. Magyarországon először a királyi udvarban Beatrix királynénak köszönhetően bevezették az evőeszközök használatát, addig mindenki közös tálból és kézzel evett.

Itáliából rengeteg építőmester, művész és tudós érkezett a budai várba, ennek köszönhetően Mátyás udvara lett az európai kultúra egyik meghatározó központja. Beatrix volt az első ismert magyarországi sakkozó nő, nagy valószínűséggel még Itáliában tanult meg sakkozni.

Intelligenciájával szellemileg is férje társa lett, azonban nem sikerült teherbe esnie. Ekkor erősödtek fel azok a pletykák, hogy ez azért van, mert Beatrix fiatal korában még apja udvarában meglehetősen szabados életet élt, de mint azt előbb is közöltük, erre kézzelfogható bizonyíték nincs. Mátyást elbűvölte fiatal és intelligens felesége, a fennmaradt források szerint pedig boldog házaséletet is éltek, Beatrix rendszeresen elkísérte a férjét a különböző hadjáratokra és külföldi tárgyalásokra.

Mátyás halála után

Kapcsolatukat ugyan beárnyékolta Mátyás házasságon kívül született, de törvényesített fia, Corvin János, aki 1473-ban született Edelpeck Borbála boroszlói osztrák polgárlánytól, aki a király ágyasa volt. A királynéi birtokok Mátyás anyjának, Szilágyi Erzsébet kezén maradtak, Beatrix azokat csak anyósa halála után kaphatta meg, akkor is csak részben, mert javai elsősorban Corvin Jánosra szálltak. Vélhetően ez is oka lehetett az anyósával és a mostohafiával való hűvösebb viszonynak. Miután Mátyás látta, hogy a Beatrix királynőtől nem születik trónörököse az országnak, ezért Corvin Jánost igyekezett elismertetni utódjaként, Beatrix pedig rendre azon volt, hogy ezt a tervet meghiúsítsa, és a saját öröklését biztosítsa, aminek az akkori viszonyok közepette nem volt sok realitása.

Beatrix életének nápolyi szakaszáról fennmaradt egy olasz nyelvű történet.

A gyűjteményben található Beatrixról szóló rövid életrajz a későbbi királyné korai és késői nápolyi éveiről szól, magyarországi tartózkodását csak szűkszavúan ecseteli. Ennek alapján Beatrix szerelemre lobbant egy Ramiro Villaracuta nevű ember iránt. A férfit végül Beatrix ágyában, lanthúrral megfojtva találták meg. A forrás szerint az esetre 1475-ben került sor, amikor Beatrix már Mátyás jegyese volt. Beatrix életrajzírója, Berzeviczy Albert megemlítette a forrást, ám nem adott neki hitelt. Maga az eredeti forrás is úgy nyilatkozik, hogy mást nem tudott a királyné léhaságairól megtudni.

Mátyás 1490. április 6-án halt meg Bécsben. Felröppentek olyan a hírek, hogy esetleg mérgezés áldozata lett, és mivel Beatrix királynét sokan gyűlölték, elterjedt az a vélemény, hogy hozzájárulhatott Mátyás halálához. Erre nincs semmilyen bizonyíték, még ha sokan tényként is kezelték ezt az ügyet, éppen az ellenkezője lenne logikus, hisz Beatrix minden hatalma Mátyástól származott, így elemi érdeke volt, hogy férje minél tovább éljen.

Mivel nem született Mátyástól gyermeke, a magyar uralkodó pedig Corvin Jánost jelölte ki örökösének, férje halála után, hogy maga számára megszerezhesse a hatalmat, rávette Corvin János ellenfelét, II. Ulászlót, hogy támogatásáért cserébe, vegye el őt feleségül.

Bakócz Tamás bíboros, győri és egri püspök, későbbi esztergomi érsek az esküvőt viszont úgy celebrálta, hogy azt később érvényteleníttetni lehessen, Beatrix hamar rájött, hogy kijátszották, így nem maradt más választása, mint visszatérni szülőföldjére. Aragóniai Beatrix, 1508. szeptember 23-án hunyt el, halála után a nápolyi San Pietro Martire templomban temették el.

Felhasznált irodalom

Dümmert Dezső: A két Hunyadi. Bp., 1985.

Pajorin Klára: Mátyás és Beatrix. Hatalom és házasság.

https://www.gyoriszalon.hu.

Grandpierre K. Endre: Királygyilkosságok: Hogyan haltak meg a magyar királyok?

Berzeviczy Albert: Beatrix magyar királyné (1457–1508).

Garamvölgyi László: Hunyadi Mátyás – Meggyilkolták a királyt.