Megszaporodtak a vadkárok, amik igazából nem is azok

Azért, hogy a címben szereplő ellentmondást feloldjuk, kezdjük a legelején: Hortobágyi Péter, a Dunaújvárosi Kohász Vadásztársaság hivatásos vadásza elmondta, a vad által a mezőgazdasági kultúrában okozott kárt nevezzük: vadkárnak. Amiről az alábbiakban szó lesz, az a vad és a gépjármű ütközése.

Vadvonulás

A szóban forgó esemény egyik felet sem érintheti kellemesen, hiszen az állat értéke több százezer forintra is emelkedhet; különösen, ha egy szép agancsú őzzel találkozik a motorháztetőnk vagy a szélvédőnk, amely így az autónkban is súlyos kárt okozhat; testi épségünkről nem is beszélve. De miért szaporodik meg az út mellett feltűnő vadak száma? Hogyan lehet elkerülni az esetleges ütközést? Mi a teendő akkor, ha bekövetkezik a legrosszabb? Ezen kérdések megválaszolásában Hortobágyi Péter, a Dunaújvárosi Kohász Vadásztársaság hivatásos vadásza volt segítségünkre.

Fontos tudni, hogy a 6-os út kiemelt élőhelynek számít a fás-bokros területek miatt, amelyek szegélyezik az úttestet, ez ugyanis kedvelt élőhelye az őzeknek. Továbbá az április-május kiemelt időszaka a vadvonulásnak.

„Az őz télen csapatokban él, tavasszal azonban a bakok elkezdenek territóriumot foglalni. A vonulás miatt gyakrabban találkozhatunk velük a forgalmas autóutak közelében. Az idősebb, erősebb egyedek ugyanis elűzik a fiatalabbakat, gyengébbeket.”

A szakember hozzátette: a női ivarú őzek, suták is vonulnak. Amikor ugyanis az őzgidák megszületnek, a suták keresik a nyugalmat, a többi őztől mentes területet, emiatt ők is mozgásba lendülnek.

Emellett a hímek a párzási időszak alatt – július közepétől, nagyjából augusztus közepéig – agresszívan hajtják a sutákat, ezt nevezik üzekedésnek.

A vad és a gépjármű ütközése

Hortobágyi Péter elmondta, a terület forgalmas útjai mind mind potenciális veszélyforrást jelentenek a vad és a gépjármű találkozásának szempontjából. Tavaly a vadásztársasághoz tartozó több ezer hektáros területen mintegy huszonöt gázolás volt. Ez éves viszonylatban tetemes kárt jelent.

„Aki volt már ilyen helyzetben, az tudja, aki még nem, annak elmondom, hogy gyakran az utolsó pillanatban lép elő az állat, és ritkán van egyedül. Amit tehet az autós, ha villanó szempárt lát, akkor álljon meg.”

A szakember szerint, ha sikeresen elkerültük a balesetet, akkor a vad néhány másodperc múlva minden bizonnyal továbbmegy. Az erős lámpafény, illetve a hanghatás is segíthet abban, hogy az állatot távozásra bírjuk.

Ha bekövetkezik az elkerülhetetlen

Ahogy cikkünk elején is írtuk, ez az eshetőség mind a vadásztársaságnak, mind pedig a sofőrnek jelentős veszteséget okozhat. Hortobágyi Péter szerint, alapesetben mindenki viseli a saját kárát, az autós az autóét, a vadásztársaság/erdészet a vadét.

Abban az esetben, ha nincs vadászat és hajtás, illetve etető sincs az ütközés közelében, akkor a társaság nem fizet az autósnak. Ellenkező esetben jogosult a vadásztársaság általi kártérítésre.

Fontos, hogy minden esetben rendőröket kell hívni, akik jegyzőkönyvbe veszik fel a történtekről, továbbá a vad a vadásztársaság tulajdona, tehát annak elvitele a helyszínről lopásnak minősül. Gyakran előfordul, hogy az állat még él az ütközés után, ilyenkor semmiképp se lépjünk oda az áldozathoz, hiszen egy sérült őz vagy vaddisznó megközelítése kockázatos lehet az ember számára.

A legtöbb, amit a sofőrök tehetnek, hogy a vadveszélyt jelző táblákra figyelnek. Akik pedig éjszaka és alkonyatkor ülnek a volán mögé, vezessenek éberen és óvatosan a vadveszélyes szakaszokon!