A devizahiteles károsultak szemérmetlen vámszedői

Volt olyan károsult, aki már a hitelfelvétel kezdeténél „elesett”. Olyan jóakaratú ügyintézőt fogott ki ugyanis, aki azon kívül, hogy a hitelfelvevő által összegyűjtött iratokat egy mappába rendezte, semmi mást nem csinált, csak kapásból azt mondta, hogy forinthitelt nem kaphat, csak a devizában gondolkodjon. Az ügyfél bízott az ügyintézőben, így került a devizahitelesek mára már jól ismert csapdájába. Volt olyan eset is, amikor az egyik hazai bank a saját ingatlanirodájában dolgozó alkalmazottnak csak devizahitelt adott, forint alapút nem.

Aztán voltak olyan esetek is, amikor erre az „iparágra” szakosodott ügyvédek a károsultakből húztak hasznot. Tisztes ellenszolgáltatás fejében beígérték az ügyfeleknek, hogy ügyüket perre viszik, és azt biztosan meg is nyerik. Aztán a pereket nem nyerték meg, és még az ügyfeleknek kellett állniuk a perköltségeket is. Aztán voltak olyan esetek, amikor a devizakárosultakat nyomorukban felkeresték olyanok, akik „segítő jobbot” kínáltak nekik, de csak „ütöttek” még egyet a károsultakon.

Akinek van ilyen, vagy ehhez hasonló története, ossza meg velünk, közzétesszük hasábjainkon!

Erre szűkebb pátriánkban több eset is volt, amikor is a segítőnek hitt személy több százezer forint azonnali átadása után azt ígérte, hogy kihúzza az érintetteket a slamasztikából. Aztán persze nem történt semmi. A hitelcsapdába kerültek hiába várták, hogy „megmentőjük” beváltja az ígéretét. Ha nem írtak volna szerződést, az átadott pénzüket is bukták volna, de végül azt több hónapnyi noszogatás után a segítő visszaadta nekik. Egy idő után újra felbukkant ugyanez a segítő és ekkor már közel egymillióért ígérte ugyanezt másoknak. A bajban levők a pénzt odaadták neki, de ismét nem történt semmi a hitelükkel, és az átadott összeget is csak ügyvéd bevonásával, részletekben kapták vissza évek leforgása alatt.

Aztán akadtak olyanok is akik ezt a fajta „segítségnyújtást” nagyban űzték. Olyan kamu alapítványokat hoztak létre, amelyek azt hirdették, hogy elhozzák az igazság Kánaánját az ügyfeleknek. Ezen tevékenységükhöz pedig felvettek állami támogatást, és civil adományokat is. Ebből az alapítók szépen megéltek, az ügyfeleknek pedig csak morzsákat szórtak oda. És természetesen politikai pártok is alakultak – főleg kamu pártok –, amelyek nem létező erejüket fitogtatva kívánták becserkészni a devizakárosultakat a saját ügyeikbe, de leginkább ajánlásuk vagy szavazatuk megszerzése volt a cél.

Az éremnek van másik oldala is, amikor már a hitelfelvétel elején segítették az ügyfelet, amikor az ügyvéd tényleg megnyerte a pert, vagy az önkéntes jótevő valóban segíteni tudott a károsultakon, vagy egy alapítvány sikeresen kardoskodott a hozzá fordulók érdekeinek képviseletében. Annak, akinek van hasonló története és mások okulására felfedné azt, keressen meg bennünket!