Várpalota: Hatszáz évnyi történelem

Várpalota keletkezésének megbízható írásos bizonyítékai IV. Béla király idejéből származnak, a város történelme összefonódik Pusztapalota történetével, keletkezésével. A Bakonyban található fellegvár építése a XIV. század elejére tehető, feltételezhetően 1326 utánra, ugyanis az ősbirtokos Szalók nemzetség ekkor adta át Nagy Lajos királynak a területet. Nem sokkal később, 1350-ben Pusztapalotát Konth Miklós (az ország egyik legnagyobb birtokosa, Nagy Lajos diplomatája, az ország nádora) megkapta ajándékba a királytól a környék birtokaival együtt. Ez a vár minden bizonnyal azonos a korábban kutatott Bátorkő várával, habár vannak kutatók, akik kétségbe vonják ezt.

Konth Miklós Nagy Lajos királytól az Újlaky-birtokkal együtt megkapta az Újlaky előnév viselésének jogát is. Fia, Újlaky Konth László apja halálakor nemcsak nagy vagyonát örökölte, de minden fontos tisztségét is továbbvitte. Mivel a vár a terepadottságok miatt nem igazán volt bővíthető, az Újlaky család a XIV. század második felében Bátorkőnél tágasabb, kényelmesebb lakóépületet emelt magának. Az építés helyéül a Thuri-vár jelenlegi helyét, a Bakony és Sárrét találkozásánál fekvő területet választotta a fehérvárveszprémi római út mellett. Az építés lefolytatásáról csak annyit tudunk bizonyosan, hogy 1397-ben már készen állt a palota, azaz több mint 600 éve állnak a falak a település központjában. Később a folyamatos végvárrá építési munkák mellett az állandó török támadásokat is ki kellett védenie. A nagy építések idején, körülbelül 1554-ben tűnt fel Palotán a kor leghíresebb törökverője, Thuri György, aki később várkapitányi rangot kapott, 1566-ban pedig Araszlán pasa hatalmas seregétől védte meg a várat.

A település jelképének számító épületegyüttes az ezt követő évszázadokban magán- és állami tulajdonban egyaránt volt, több átépítést is megélt, ám az ezredfordulóra leromlott az állaga, szükségessé vált egy komplex felújítás, amelyet 20102011-ben valósítottak meg 730 millió forintból. Megszépült a főbejárat és a keleti szárny, amely állandó kiállításoknak ad helyet, az első emeleten pedig kiállító- és konferenciateret alakítottak ki.

A kivitelezési munkálatok során egy régi kolostor romjait is feltárták, az építészeti emlékek is látogathatóak.

Az épület fejlesztése azonban nem áll meg, a Thuri-várat kezelő kft. a napokban nyújtott be pályázatot az épület további turisztikai fejlesztésére. A 130 millió forintos projekt során a tervek szerint megújulna a várudvar, valamint új színpadot és a hozzá kapcsolódó technikát is megvásárolná az önkormányzati tulajdonban lévő cég.

A délnyugati torony aljában található sötét helyiségekben horrorszobákat hozna létre a fenntartó, míg a déli szárny második emeletén reneszánsz festőműhely kapna helyet.

Bár nem a várban található, ha Várpalotán járunk, érdemes felkeresni az egykori Zichy-kastélyban működő Trianon Múzeumot, amely Magyarország egyetlen olyan múzeuma, amely az I. világháborút követő békeszerződéssel és következményeivel foglalkozik. A múzeum fenntartója a Trianon Múzeum Alapítvány, a gyűjtemény 2004. június 26-án nyitotta meg kapuit.

Horváthné dr. Csomó Orsolya elmondta, a több ezer embert vonzó Reneszánsz napon, illetve a Várpalotai napok után szeptember 8-án Krúdy-vacsorát tartanak a várudvaron, szeptember 15-én pedig a kulturális örökségvédelmi napokhoz kapcsolódva nyílnak meg a várkapuk. Október 14-én komolyzenei koncertnek ad helyet az épület. Marco Sollini és Salvatore Barbatano olasz zongoristák lépnek a közönség elé a Gizella Női Kar és a Várpalotai Bányász Kórus társaságában.