Várlátogatás után dödölle

Mátyás trónra kerülésének 550. évfordulója tiszteletére a 2008-as év a reneszánsz éve. Már csak ezért sem haszontalan Egervárra látogatni, ahol nem mindennapi emlékek mesélnek az adott időszakról. A település központjában, a kis dombon magasodó gótikus templomnál is elidőzhetünk, de ha már a reneszánszról ejtettünk szót, érdemesebb előbb bekanyarodni az épület előtt. 

A falu közismert látványossága, összességét tekintve az ország területén található egyetlen négy saroktornyos reneszánsz várkastély, jegyezte meg dr. Vándor László, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője, aki végigkalauzolt bennünket a falu nevezetességei között. Ezen a helyen már a 13. században is volt erődítmény, vélhetőleg a Geregye nemzetségnek köszönhetően, ám az Árpád-ház kihalását követő belháborúk során az elpusztult. A 15. század elején aztán a feltörekvő Egervári család előbb a mai községtől három kilométerre található, egykori Fancsika nevű helyen építtetett kisebb várat, majd a família Egervári László nevű tagja az 1470-es években kért és kapott Mátyás királytól várépítési engedélyt az ősi központra. 

A reneszánsz uralkodó híve, az új arisztokrácia tipikus képviselője házassága és rokoni kapcsolata  Váradi István kalocsai érsek és bíboros volt a nagybácsi  révén gyors karriert tudhatott magáénak. Egyebek mellett Zala megye, Vas megye főispánja volt, illetve országos főméltóság, horvát-szlavón-dalmát bán, Szilézia és Lausitz kormányzója. Katonai szerepvállalása is jelentős, a királyi udvaroncok, mai kifejezéssel élve testőrök kapitányaként szoros kapcsolatban állt Mátyással.

Egervári László várkastélya  a mai őse  a kor egyik legszebb és legjelentősebb épülete volt, késő gótikus, kora reneszánsz elemekkel. Mivel e vidéken a kő nem túl gyakori, így téglából készült, az ajtó- és ablakkeretek, a boltozati elemek pedig agyagból, terrakottából: ezek a várkastély előterében ma is láthatóak. A falak között kiállításon andaloghat a látogató, a tárlat az építmény múltjába enged bepillantást. A vár egyébként meglehetősen átépített állapotban maradt ránk, előbb 1569-ben a Nádasdy családnak köszönhetően kapott divatos reneszánsz stílust, majd a 18. században a Széchényi család jóvoltából barokk jegyek jelentek meg rajta.

A templom azonban akárcsak a vár, ez is műemlék, kívülről gyakorlatilag ugyanabban az állapotban maradt, ahogyan annak idején Egervári László elgondolta. Merthogy ez is a nevéhez fűződik. Igaz, a barokkizálást ez az épület sem kerülhette el, ám 1970-ben visszakapta eredeti, gótikus jellegét.

Az arra járóknak érdemes megtekinteni az alapító tiszteletére készült emlékművet is, ezt  az épület előtt helyezték el. A templombelső természetesen barokk, a korszak ki-emelkedő alkotásai díszítik. Az oltár két szobrának eredetijét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Egervári László kolostort is építtetett, a ferenceseknek szánta, ám falai a török időkben elpusztultak, lenyomatai a templom északi falán láthatóak. A kolostor munkálatait befejező Egervári Bereck püspök kriptáját fedő, vörös márványból készült sírkő darabja itt, a várbeli kiállításon is látható.

A Pince-dombi borospince a Széchényi család építészeti tevékenységéhez fűződik, az uradalom elsősorban Gősfa messze földön híres borainak befogadását szolgálta. A nedű még a bécsi piacon is ismert volt. A műemlék jellegű épületet a község idegenforgalmi céllal hasznosítja, ha a tervek valóra válnak, előbb-utóbb bormúzeumnak ad helyet.
A hegytetőn álló kápolna a 18. században épült pihenőhelynek, mellőle igazán csodás a kilátás.

A madárfütty jelenti errefelé a vonzerőt, fogalmazott Béresné Dormán Ibolya, a Falusi Vengéglátók Zala Megyei Egyesületének vezetőségi tagja. Tapasztalatai szerint tulajdonképpen az ország minden tájáról érkeznek vendégek Egervárra, nyugalmat, csendet keresnek és találnak. Általában nyáron a legnépszerűbb a falu, de az utóbbi időben már télen is jönnek, a szilvesztert is sokan töltik Zala megye e vidékén. Amellett, hogy kiadós túrákon ismerkedhetnek a nevezetes épületekkel és a csodálatos tájjal, kulturális programokon is kikapcsolódhatnak. 

A templom komolyzenei koncertek helyszínéül is szolgál, a várkastély udvara pedig színházi előadásoknak ad otthont nyaranta, de számos egyéb helyi rendezvényen mulathatnak a turisták. Jellegzetes zalai ételeket kóstolhatnak azok, akik megéheznek a kirándulások során, a dödölle, a krumpli-prósza és a tejfölös répaleves is közkedvelt étek errefelé, de csalogató lehet az illata a szabadtéri kemencében sült kenyérnek és langalinak is.
Vonzó természetesen Zalaegerszeg közelsége: az AquaCity, a termálfürdő mindössze nyolc kilométerre van Egervártól, annak sem kell tehát sokat utaznia, aki lubickolással fűszerezné falusi nyaralását.