Titokzatos és gyönyörű - Művészlélek szovjet katonának köszönheti fennmaradását a kolostor

Mindig érdemes egy olyan titokzatos, de szép helyre kirándulást tenni, mint a Kamalduli Szerzetesrend erdőktől és tavaktól övezett egykori remetesége a Komárom-Esztergom megyei Majkpusztán (Oroszlány közelében). Az enyhén emelkedő dombra épült 18. századi kolostorhoz parkerdei út vezet, amely a régi vízimalom és a Celli Szűz Mária-kápolna előtt halad el. A cellaházakat, a rendházat, valamint az épen maradt templomtornyot magas kőfal határolja, bizonyára nagyobb elszigeteltséget biztosított a fehércsuhás barátoknak a külvilágtól, mint manapság.

Majk legfőbb különlegessége, hogy ránk maradt puritán remetelakjaiban némasági fogadalmat követő szerzetesek éltek, akik napjaikat elmélkedéssel, imádsággal és kézműves munkával, például gyertyaöntéssel, gyógynövények termesztésével töltötték.

ÍA kolostor ma is ép állapotát egy parancsot megtagadó katonának köszönheti

A 17 cellaház a rendház barokk épületegyüttesével és templomával együtt az 1730-as évek elejétől csaknem négy évtizedig épült a nálunk letelepedett lombardiai eredetű kamalduli szerzetesrend tagjai részére. Tervezője az osztrák Franz Anton Pilgram volt a birtokadományozó és támogató gróf Esterházy József megbízásából. A hosszúra nyúlt építkezést követően már csak rövid ideig élhettek az erdei kolostorban a néma barátok, mivel II. József 1782-ben feloszlatta rendjüket. A kolostor az ezt követő időkben posztógyárként működött, majd visszakerülve az Esterházy-család birtokába főúri lakhellyé és vadászkastéllyá alakították át. Később tábori kórházként, munkásszállóként és lakóépületként is funkcionált, pár évig alkotóház volt, s falai között nyaranta úttörők is táboroztak.

A sokféle gazdát és embert látott majki kamalduli remeteség a kastéllyá átalakított rendházzal és a hozzátartozó parkkal együtt az utóbbi évtizedekben kezdte visszanyerni eredeti jellegét. A folyamatos felújítási és restaurálási munkák nyomán mára feltárulni látszik mindazon építészeti harmónia, illetve művészeti érték, amelyet sikerült megóvni. Az épületek külső és belső műemléki rekonstrukciója és kiállító tereinek berendezése szerepel a Nemzeti Kastély- és Várprogramban, a kiemelt fejlesztések közé tartozik. Mint ilyen, első ütemben 874 millió forintos európai uniós támogatásban részesült, ami a helyszínen szerzett ismeretek, élmények alapján jelen esetben látványosan visszaigazolódik.

A 17 remeteházban némasági fogadalmat tett szerzetesek éltek, napjaikat imával, elmélkedéssel és fizikai munkával töltötték

Az egyik cellaház korhű berendezése a szerzetesek aszkétaéletét idézi fel, akik imáik mellett kedvüket lelték kis kertjükben a gyógy- és fűszernövények ápolásában. A remeteség területe fölé magasodó harangtoronyból nemcsak csodálatos kilátás nyílik, de harangjátékán gyakran felcsendülnek Esterházy Pál zeneművének, a Harmonia caelestis-nek a dallamai. Rögtön eszünkbe juttatva a nemrég elhunyt nagy utód, Esterházy Péter író ugyanezen a címen jegyzett regényét, családtörténetét is. Úgy látszik hatottak ránk e hely számon tartott mágikus energiavonalai, a Szent György vonalak, amelyek viszont nem védték meg a harangtoronyhoz tartozó Nepomuki Szent János templomot, ugyanis 1811-ben olyan kárt szenvedett egy villámcsapástól, hogy le kellett bontani.

A kolostorudvar reneszánsz díszkútja még ma is további feltárásra váró rejtélyt fed: földalatti folyosórendszert találtak alatta, amelynek elágazásai összeköttetésben állnak a cellaházakkal, kijárata pedig a kolostoron kívülre vezet. A rendeltetése egyelőre tisztázatlan, teljes feltárása a beomlások miatt még nem történt meg. Az ugyancsak korhűen berendezett rendház, majd kastélyépület legszebb és művészetileg is legértékesebb része a refektórium (a kolostor ebédlője), amelynek freskói felidézik a rendalapító, a világi életet maga mögött hagyó lombardiai herceg, Szent Romuald alakját és életének legjelentősebb mozzanatait. A refektórium és a kolostor állítólag olyan hatást gyakorolt a II. világháború alatt a területen állomásozó szovjet hadsereg főtisztjére, Nyevszkij alezredesre, hogy a megsemmisítésre kapott parancs helyett az erdőt lövette. Talán egy katonaruhát viselő művészléleknek köszönhető, hogy fennmaradt a néma barátok kolostora.

MAJKPUSZTA

A Vértes-hegység északi részén fekvő Majk területét az Árpád-korban a Csák nemzetség kapta meg királyi adománybirtokként. Első okleveles említése 1235-ből való, amikor is a veszprémi esperességhez tartozó fiókegyházként említik. Okleveles adatok igazolják azt is, hogy már 1252 előtt fenn állt a majki premontrei prépostság, patrónája a Nagyboldogasszony volt.