Dárdai a rekorder

- Ha csak a saját karrieremet nézem, azt mondhatnám, kiváló szezonom van, hiszen a német bajnokságban és a klubomban is csúcsokat döntöttem. Ám mivel csapatjátékot űzök, nem egyénit, ezért az idei pontvadászatról túl sok jót nem tudok mondani. Van ugyan még néhány forduló a Bundesligából, de tulajdonképpen már csak matematikai esélyünk van a bennmaradásra.

- Tavaly végül a negyedik helyen zártak, harcban voltak az aranyéremért. A nyáron három kulcsember távozott. Pótolhatatlanok?

- A vezetők későn kapcsoltak. A télen kezdtek erősíteni, jött a rutinos Gekas, Kobiasvili és Hubnik, ha ők a nyáron itt vannak, nem állnánk kieső helyen. Voronin és Pantelic távozásával huszonöt gól elment, de lehet, hogy harminc, továbbá a védelemből távozott Simunic, akit nehéz átjátszani, minden beívelést kifejel. Most az ellenfél beadásainak zöme góllal végződik. A két támadó helyére tavaly nyáron érkezett Wichniarek, aki a Bielefeld-ben évente 14-15 gólt szerzett, itt egyet sem. Pár éve már volt nálunk, akkor is képtelen volt betalálni, Berlinben nem megy neki a góllövés. A tavaszra talpra állt a gárda, a legkevesebb gólt kaptuk, a támadó szekció is termel, mégis nagyon nehéz a helyzetünk. Érthetetlen a rettenetes ősz, tavaly négy fordulóval a zárás előtt még vezettük a tabellát, aztán háromszor kikaptunk zsinórban, előbb elúszott az arany, majd a dobogó és a BL-indulás, maradt az Európa Liga.

- Tehát minden jel arra mutat, jövőre a másodosztályban vitézkednek.

- Én nem adtam fel a harcot, bízom a bennmaradásban, de azt is elfogadom, ha kiesünk. A másodosztályú Herthába szerződtem 1996 decemberében, még abban a szezonban feljutottunk a legjobbak közé, s bár voltak nehéz pillanatok, mindig megőriztük tagságunkat az elitben. Persze, remek idényeket is átéltem, a sikerek domináltak, voltunk dobogósok, BL-szereplők, az UEFA-kupának szinte állandó résztvevői. Hogy nyártól mi lesz, nem tudom. A jobb bokám nem az igazi, az orvosok csadálkoznak, hogy tudok vele egyáltalán futballozni. Az 59 éves apámnak jobb állapotban van ezen testrésze. Az edzéseket végigcsinálom, a meccseken hajtok, de estére általában bedagad, néha komoly fájdalmaim vannak. A három fiammal már a kerti futballozásokat sem erőltetem úgy, mint korábban, a srácok hármasban rúgják a labdát. Abban bízom, hogy a nyári, két hónapos pihenő alatt sokat javul, s el tudom kezdeni az alapo-zást. A klubom vezetőivel abban állapodtam meg, ha jó a lábam, s igényt tartanak rám, futballozom az első vagy a jelenleg a negyedosztályban érdekelt második csapatban, valamint bekapcsolódom a szakmai munkába az utánpótlásnál.