2012.10.27. 11:53
Olimpiai bajnokok Fehérváron - Nem estek le a magas lóról
Székesfehérvár - Egy hete a megyeszékhelyen volt a legnagyobb az egy négyzetméterre jutó olimpiai bajnokok száma. Kárpáti György vízilabdázó, Magyar Zoltán és Berki Krisztián tornász személyében 6 olimpiai arany tulajdonosa járt Fehérváron...
Magyar Zoltán a Magyar Tornaszövetség jelenlegi elnöke. Korábban Montreálban (1976), és Moszkvában (1980) volt lovas, míg Berki Krisztián a lólengés aktuális olimpiai bajnoka lett a nyáron Londonban. Kettőjükkel beszélgettünk Székesfehérváron. Ugyanazon dolgokról, a sportágról, a sportról és az életről. Hiszen számukra az utóbbi kettő ugyanazt jelenti.
AZ IRÁNYÍTÓ
Magyar Zoltán a tornasport egyik legnagyobb alakja az olimpiai játékokon, világ- és Európa-bajnokságokon szerzett aranyérmeivel. Jelenleg a szövetség elnöke. Adott volt a kérdés: helyére kerültek a dolgok azzal, hogy személyében tornász került a szervezet élére, és irányítja az irányítókat?
- Így adódott, de nem vagyok biztos benne, hogy optimális, ha a sportágat gyakorló ember áll a szövetség élén. Vannak testületek, amelyek kiemelkedő sikereket érnek el, pedig nem korábbi sportoló a vezető, hanem gazdasági szakember, vagy politikus az irányító. Szerencsére össze tudtunk hozni egy olyan csapatot, amely támogatja a szövetséget, és ebben az esetben talán mégis jó, ha szakember irányítja ezt a társulatot - mondta az elnök.
MAGYAR VÁNDOROK
A magyar vándor nevű gyakorlat hosszú, és sikeres utat járt be. A névadó Magyar Zoltán, később Borkai Zsolt (1988), Berki Krisztián (2012) olimpiai elsőként, Guczoghy György kétszeres Európa-bajnokként halmozott sikert sikerre, és teremtett hegemóniát.
- Jó érzés tudni, hogy én is részese lehettem annak a szakmai munkának, amit Vígh László edző indított el, és azóta is világelsők vagyunk ebben. Ha lenne lólengés csapatverseny, aligha szorítaná meg bárki is a magyarokat! Meg tudnám-e gyógyítani állatorvosként a magyar sport állatorvosi lovát? Meg, de ahhoz sok pénz kellene. Mert nem csupán a háborúhoz szükséges a fizető eszközök sokasága, hanem a sporthoz is. Meg mindenhez. Bizakodóak vagyunk, tudomásom szerint van olyan elképzelés, hogy az utánpótlásra nagy összegeket fordítanak, és ez megalapozhatja a sikeres jövőt. Várjuk a döntést!
- Londonban, az olimpiai verseny helyszínén fejben dőlt el minden. Készülnöm kellett arra, hol lesz a viadal - jártam, tornásztam már ott. Edzettem a pszichémet arra, hogy kik lesznek az ellenfeleim. Meg a pokoli környezetre. Köszönet a magyar szurkolóknak, hogy hazai pályát teremtettek. Bármilyen furcsán hangzik, de fel voltam dobva, amikor a döntőben odamentem a szerhez, és nekikezdtem a gyakorlatomnak - kapcsolódott a beszélgetésbe az utód, Berki Krisztán, majd folytatta. - Elmondható az elmondhatatlan, az érzés, amit a dobogó tetején éreztem? Ez azért elmondhatatlan, mert nincsenek rá szavak. Lehet, hogy furcsa, de a gyakorlat előtt jobban meg voltam hatódva, mint amikor felálltam a dobogó tetejére és megkaptam az aranyérmet. Érdekes helyzet volt, talán az könnyítette meg a dolgomat, hogy két angolt győztem le Londonban.
- Elképedtem, amikor láttam Krisztián hihetetlen nyugalmát. Amikor Montreálban a selejtezőben nem a legjobb formámat hoztam, a döntő előtt egyetlen kupacban "kucorgott" a gyomrom, a gyakorlat ideje pedig azonos volt a nagy halállal - szólt Magyar Zoltán álláspontja a hasonló helyzetről. Hiába, az olimpiai bajnokok sem egyformák.
PÉNZ, PÉNZ
Berki Krisztián és Magyar Zoltán egzisztenciálisan olimpiai bajnokként rendben van, ráadásul a bajnok-elnök állatorvosként is megteremtette a maga hírnevét. De amikor az ifjú Krisztián még "csak" világbajnok volt, bántotta a lelkét, hogy vannak sportágak, amelynek gyakorlói kevesebbet tesznek a sikerért, de mégis jobban megfizetik őket...?
- A világ a pénzről szól, tudomásul kell venni, ez az élet rendje. Vannak olyan jelenségek e téren, amelyekről nehéz pozitív gondolatokat megfogalmaznom. Ismerek sportágakat, amelyeket jobban megbecsülnek, jobban előtérben vannak, bár az eredményeik nem mondhatók túl jónak. De remélem, a következő időszakban a magyar torna is jobb helyzetbe, az őt megillető figyelem központjába kerülhet Londonnak köszönhetően - így az ifjabb bajnok.
PÉLDAKÉPEK
Jellemző, hogy sportágak korábbi nagy egyéniségeire - tisztelet a kivételnek - nemigen számítanak a vezetésben, szakvezetésben. Pedig bajnokként követendő példaképek, életútjuk irányt mutató lehet mindenkinek.
- Minden korosztálynak megvannak a példaképei, a '80-as évek elején én voltam, ma pedig Krisztián. De nem biztos, hogy aki jó sportoló, az jó edző, vagy sportvezető lesz, elképzelhető, hogy inkább az élet más területén alkot kiemelkedőt. A megbecsülés és a sportolók felszínen tartása fontos, de az is elképzelhető, hogy a mai generáció tagjainak fogalma sincs arról, ki voltam én... - vélte Zoltán.
- Sportolóként szeretnek az emberek, tárt karokkal fogadnak, ami nagyon jó érzés. Ez a hirtelen jött népszerűség egyáltalán nem zavaró, legalábbis gond nélkül elviselem, nem száll a fejembe a dicsőség. Persze figyelni kell arra miként viselkedek, mert a gyerekeknek tényleg példát kell mutatni, ezzel a hatalommal jól kell bánnni - jelentete ki Krisztián
ÉLETÚT
Kíváncsi voltam. Magyar Zoltán úgy él, ahogy elképzelte az olimpiai aranyai tükrében, illetve Berki Krisztián mi lesz, ha nagy lesz?
- Igen, így terveztem az életemet. Állatorvosként is kiegyensúlyozott ember voltam, most, hogy ismét visszatértem a sportba, boldognak mondhatom magam. Köszönöm, jól vagyok! - zárta a beszélgetést a tapasztaltabb Zoltán.
- Még nem gondoltam arra, mi leszek, ha nagy leszek, ha majd abbahagyom a sportot. Az olimpia miatt a tanulmányaimat is félbe kellett szakítanom, a következő négy évben a diploma megszerzése lesz a fontos a riói felkészülés mellett. Utána is szeretnék a sport közelében maradni, mert ez jelentette eddig az életemet, és remélem a jövőben is ez fogja kiteljesíteni a mindennapjaimat - summázta az elképzelt jövőjét Krisztián.