Merre terjeszkedjen a magyar? Az e-kereskedők már a külföldi piacok iránt érdeklődnek

Szakértők szerint a hazai webáruházak fele tervez külföldi piacnyitást a következő ötéves ciklusban, a gyakorlati megvalósításig azonban rengeteg munka vár a szektor szereplőire. Ma még kevesen rendelkeznek kidolgozott exporttervvel, sokaknál inkább csak szándék áll rendelkezésre.

A piac szereplőit jelenleg az foglalkoztatja leginkább, mely piacokat tartogatják számukra a legjobb lehetőségeket. Ki lehet jelenteni, hogy egy ország piacának nominális bevétele kevés támpontot ad a lehetőségekről; Kína esetében 700 milliárd dollárt meghaladó online szektorról beszélhetünk, ennek ellenére aligha nyújtana ideális lehetőséget a magyar szereplők számára. Szakértők szerint a hazai e-kereskedőknek inkább abban a kérdésben kell döntést hozniuk, hogy a fejlett szektorral rendelkező nyugat-európai piacok felé fordulnak vagy inkább a feltörekvő közép- és kelet-európai régióban rejlő lehetőségeket igyekeznek kiaknázni.

A döntés nem könnyű, hiszen a kontinens mindkét oldala jelentős előnyökkel és hátrányokkal bír a másikkal szemben. A kontinens nyugati felén hármat találunk a világ top10-ből; az Egyesült Királyság a harmadik, Németország az ötödik, Franciaország pedig a hatodik legnagyobb bevétellel rendelkező piac. Hozzájuk képest a CEE régió piacai eltörpülnek.

Ezt többek között azt idézi elő, hogy a nagy népességszámmal rendelkező országokat a világ vezető piacterei és platformjai is kiemelt figyelemmel tüntetik ki; az Amazon, az Alibaba, az eBay számára ezek az országok értékes piacot jelentenek, míg a CEE régió piacai nem érik el az ingerküszöbüket. A kontinens keleti felében a regionális szereplők képesek dominálni. Nincs ez másként Magyarország esetében sem, hiszen hazai tulajdonú piacvezető Extreme Digital webpláza versenytársai is jellemzően regionális szereplők: az eMAG román, a Mall és az Alza pedig cseh alapítású vállalat.

A kereskedőknek természetesen figyelembe kell venniük a logisztikai lehetőségeket, illetve ezek költségét. A vásárlási preferenciák jelentős változáson mentek keresztül, ma már nem szívesen várunk napokat a kézbesítésre. Részben ez a magyarázata annak, hogy az e-kereskedők elsősorban a CEE régió országaira, illetve a szomszédos országokra fókuszálnak.

Továbbra is Románia és Szlovákia a legnépszerűbb célpiac, azonban egyre nagyobb figyelem övezi az EU tagsággal rendelkező jugoszláv utódállamokat, Horvátországot és Szlovéniát is. Románia esetében a relatív magas népességszám kétségkívül jelentős fegyvertény, ráadásul Európa egyik leggyorsabban bővülő online piacáról beszélünk. Szlovákia népszerűsége főként annak köszönhető, hogy Budapesthez mért távolságának köszönhetően sokak számára alacsony logisztikai költségekkel kecsegtet.

Horvátország és Szlovénia alacsony lélekszámuk ellenére is vonzók a regionális kereskedők számára, ráadásul mindkét piac jelentős éves növekedést mondhat magáénak.

Szakértők szerint a szomszédos országokban a hazai e-kereskedők sikeresek lehetnek, ehhez megfelelő exporttervre, erős logisztikai támogatásra és ügyes marketingre van szükségük. A fejlett hazai szektor egyre erősebb támogatást biztosít az exporttevékenységet tervezők számára, így jelentős mértékben nőhet a külpiacokon megszerzett bevétel.