Az orosz erők egy Zaporizzsja megyei várost bombáztak

Cikkünk frissül!

Brazil elnök: nincs katonai megoldása a konfliktusnak

A brazil vezetés úgy tartja, hogy a jelenlegi helyzetet Ukrajnában lehetetlen kizárólag katonai eszközökkel megoldani, ezért diplomáciai megoldást sürget – jelentette ki hétfőn Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján.

– hangoztatta Lula da Silva.

„Több diplomáciára és kevesebb katonai beavatkozásra volna szükség Ukrajnában, de ugyanúgy Palesztinában és Jemenben is” – emelte ki a brazil államfő. „A nemzetközi jog alapelvei mindenkit köteleznek” – tette hozzá.

Von der Leyen arról beszélt, hogy az Európai Unió kész 10 milliárd eurót befektetni Latin-Amerika országaiba mindenekelőtt a klímavédelmi, a környezetkímélő energiák fejlesztésével kapcsolatos és a digitális technológiákkal kapcsolatos projektekbe, cserébe a „zöld” átmenethez szükséges ritkaföldfémek bányászatában folytatott együttműködésért.

Hangsúlyozta, hogy az EU kétmilliárd eurót fektetett be Brazíliában zöld hidrogén előállításába és további 430 millió eurót a trópusi őserdők védelmére. Mindemellett kereskedelmi együttműködést ígért, amely „Brazília újraiparosítását” hivatott szolgálni.

Von der Leyen azzal kapcsolatban is kifejezte reményét, hogy még az idén véglegesítik a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodást, amellyel kapcsolatban 2019 óta nem történt előrelépés, lényegében az amazonasi erdőirtás körüli uniós aggályok miatt.

Lula da Silva ugyanakkor kifogásolta az EU-nak a megállapodáshoz fűzött egyik függelékét. Ez olyan kötelezettségeket tartalmaz, amelyek a brazil elnök szerint szankciókhoz vezethetnek a megállapodás rendelkezéseinek megsértése esetén.

„Partnerek között kölcsönös bizalomnak, nem pedig bizalmatlanságnak kell lennie” – tette hozzá.

Amerika szerint még korai megmondani, hova vezet az ellentámadás

Amerika bízik abban, hogy Ukrajna sikerrel veszi vissza az Oroszország által elfoglalt területeket, azonban még túl korai lenne megmondani, hogy pontosan hová vezet az ellentámadás – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Az USA eltökélt abban, hogy maximalizálja az Ukrajnának nyújtott támogatást, hogy sikerrel járhasson a harctéren – tette hozzá. Blinken a NATO közelgő vilniusi csúcstalálkozóján „erőteljes” politikai és gyakorlati támogatási csomagot ígért Kijevnek. Ukrajna régóta várt ellentámadása hónapok óta tartó találgatások után megkezdődött – írta a Sky News.

Ukrajna elveszítette amerikai Bradley harcjárműveinek 15%-át

Ukrajna tizenhat, az Egyesült Államok által szállított páncélozott járművet veszített el az ellentámadás első napjaiban. A harcjárművek nagyobb része megsérült, ezeket elhagyták, a többi megsemmisült – írta a Sky News.

10 halott, 42 eltűnt személy a kahovkai gátrobbantás után

A Kahovka gát felrobbantását követő árvíz miatt tíz ember meghalt, 42 embert pedig eltűntként tartanak nyilván, köztük hét gyermeket – jelentette ma Ihor Klimenko belügyminiszter.

Ukrán kormányzó: az orosz erők egy Zaporizzsja megyei várost bombáztak, áldozatok

Az orosz erők három irányított légibombát dobtak hétfőn a Zaporizzsja megyei, front menti Orihiv városra, egy helyi lakos életét vesztette, egy másik megsebesült – közölte Jurij Malasko, a régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Olekszandr Pavljuk altábornagy, az ukrán védelmi miniszter első helyettese hétfőn egy tévéműsorban kijelentette, hogy a kijevi vízerőművet szinte lehetetlen rakétával eltalálni, mert a védelmére megfelelő erőket és eszközöket összpontosítottak.

– fogalmazott.

Az ukrán vezérkar azt közölte, hogy a védelmi erők megsemmisítettek hétfőn egy orosz K-52-es orosz harci helikoptert. Esti harctéri helyzetjelentésében a vezérkar közölte, hogy az orosz erők a nap folyamán sikertelen támadó hadműveleteket hajtottak végre a hétvégén ukrán ellenőrzés alá visszakerült, Donyeck megyei Blahodatne térségében, a déli frontszakaszon pedig védekezésre rendezkedtek be. A vezérkar értesülései szerint Herszon megyében, az áradás sújtotta Hola Prisztany településről az oroszok ukránokat csak kenőpénzért menekítenek ki.

– írta a kijevi katonai vezetés. Hozzátette, hogy a helyi lakosokat az Oroszország által még 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigetre és az oroszországi Krasznodarba telepítik át.

Olekszandr Prokugyin, Herszon megye kormányzója arról adott hírt, hogy egy nőt és egy férfit vízbe fulladva találtak Herszon egyik kerületében, így velük együtt tízre nőtt a kahovkai vízerőmű felrobbantása következtében elhunytak száma. Hozzáfűzte, hogy eddigi információik szerint húszan sérültek meg, köztük öt rendőr és ketten a mentést végző szakemberek közül. Jelenleg még 35 embert tartanak nyilván eltűntként, köztük hét gyermeket.

Az ukrán tartalékokra mért csapásról számolt be az orosz katonai szóvivő

Az ukrán tartalékok állomáshelyére mért csapást éjjel az orosz hadsereg tengeri indítású, nagyhatótávolságú, precíziós fegyverekkel - jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve. 

Konasenkov elmondta továbbá, hogy az elmúlt nap folyamán az orosz erők a donyecki régió déli részén három ukrán támadást vertek vissza, több mint 120 fős veszteséget okozva, és megsemmisítve két harckocsit és három páncélozott harcjárművet. Zaporizzsjában az ukránok vesztesége elérte a 250 főt, emellett pedig egyebek mellett öt harckocsijuk és két páncélozott járművük is megsemmisült. 

A beszámoló szerint más frontszakaszokon több mint száz ukrán katona esett el. 

Vlagyimir Rogov, a több mint 70 százalékban elcsatolt Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a Komszomolszkaja Pravda rádiónak nyilatkozva hétfő délután jelentette be, hogy az orosz 127. hadosztály légi és tüzérségi támogatással ellentámadásba ment át Neszkucsne irányában, és Makarivkából kiszorítja az ukrán erőket. 

Szergej Kirijenko, az orosz elnöki adminisztráció vezetőjének első helyettese, aki a helyszínen koordinálja a kahovkai vízerőmű zsiliprendszerének felrobbantása utáni mentést, újságíróknak mondta el, hogy

 Azt állította, hogy amint többen összegyűlnek, azonnal tüzet nyitnak rájuk. 

Az orosz védelmi minisztérium pénteken szerződést kötött az Ahmat csecsen önkéntes különítménnyel, amelyet az orosz Különleges Erők Egyeteme készített fel. 

Szergej Sojgu védelmi miniszter szombaton parancsba adta, hogy az "önkéntes alakulatok" - Moszkvában több mint 40 ilyenről tudnak -, július 1-jéig kössenek szerződést az általa vezetett tárcával. Közülük ezt elsőként az Ahmat teljesítette.

Csapást mértek Avdijivkára

Donyeck kormányzója arról számolt be, hogy Avdijivkára ma reggel csapást mértek. Telegramon ezt tette közzé:

Újabb települést foglaltak vissza az ukránok Donyeck megyében

Az ukrán hadsereg visszafoglalta a negyedik települést is az orosz erőktől a Donyeck megyében indított ellentámadásban - közölte az ukrán védelmi miniszter helyettese hétfőn.

 A jelenetről rövid videófelvétel is megjelent a közösségi médiában. A politikus szerint végül "az egész ukrán területet" fel fogják szabadítani.

Vasárnap ukrán tisztségviselők három falu visszafoglalását jelentették be Velika Novoszilka várostól délre. Az ukrán támadóműveletek első sikere Blahodatne község felszabadítása volt.

Az orosz védelmi minisztérium nem erősítette meg ezeknek a falvaknak az ukrán ellenőrzés alá kerülését. Egyes katonai bloggerek ugyan elismerték, hogy az orosz erők elveszítették ezeket a falvakat, de az orosz hatóságok azt közölték, hogy csapataik nagyrészt tartják magukat a több mint ezer kilométer hosszan húzódó frontvonalon Dél- és Kelet-Ukrajnában.

Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán haderő szóvivője arról számolt be, hogy folytatják az ellentámadást Bahmutnál, ahol helyenként 700 méterrel sikerült visszaszorítani az orosz erőket.

A NAÜ aggódik a zaporizzsjai erőmű tározójának vízszintje miatt

Mihamarabbi hozzáférést sürgetett vasárnap a Nemzetközi Atomenegia-ügynökség (NAÜ) a zaporizzsjai atomerőműhöz és környékéhez, amit a szervezet főigazgatója azzal indokolt, hogy a Nova Kahovka-i gát felrobbantása után az erőmű víztározójában eltérő vízszintadatokat mértek.

Rafael Grossi azt mondta, hogy bár az erőmű belsejéből kapott mérési adatok azt mutatják, a vízszint a hét végén több mint egy napig állandó maradt, a víztározó más részén a vízszint tovább csökken, és már mintegy kétméternyi vízszintkülönbségről tudni.

Grossi kiemelte: elképzelhető, hogy a szintbeli eltéréseket csupán a víztározó egyik elkülönített részén felduzzadt vízmennyiség okozza, ám ahhoz, hogy ebben bizonyosak lehessenek, engedélyt kell kapniuk, hogy az atomerőműtől néhány kilométerre lévő hőerőműbe is beléphessenek.

A Dnyeper folyón található Nova Kahovka-i gát múlt heti felrobbantása és összeomlása miatt ezrek kényszerültek elhagyni otthonukat, az áradásokban többen meghaltak, és jelentősen csökkent a víz szintje abban a víztározóban, amelyet az atomerőmű hűtéséhez is használtak.

A hat reaktor közül ötben már korábban leállították a maghasadást, és ezzel a hőtermelést. Mivel minden nukleáris reakciót leállítottak, a reaktorokban fokozatosan csökken a hőmérséklet és a nyomás, ennek következtében pedig egyre kevesebb vízre van szükség a radioaktív fűtőelemek hűtéséhez.

A létesítmény a háború 2022-es februári kitörése után nem sokkal orosz ellenőrzés alá került.

Kijev még több Leopard harckocsit kér Berlintől

Még több Leopard 2 típusú harckocsira van szüksége Ukrajnának Németországtól az orosz támadás elleni védekezéshez - mondta Andrej Melnyik ukrán külügyminiszter-helyettes a Der Tagesspiegel című német lap hétfői számában.

Németország védelmi képessége akkor sem kerülne veszélybe, ha megháromszoroznák az Ukrajnának átengedett Leopard 2-esek számát - emelte ki Ukrajna korábbi berlini nagykövete.

A többi között arról is szólt, hogy hazája továbbra is kéri a német kormánytól, hogy biztosítson a védekezéshez Taurus manőverező robotrepülőgépeket, mint a brit kormány, amelytől Storm Shadow típusú nagy hatótávolságú rakétákat kaptak.

Várják továbbá a berlini vezetés stratégiai döntését arról, hogy Németország csatlakozik az úgynevezett harcigép-koalícióhoz. Ez azt jelentené, hogy Berlin haladéktalanul megkezdi ukrán pilóták kiképzését az Eurofighter típusú vadászgépek használatára, és átadja az ukrán légierőnek a 130 darabból álló flotta egy részét - fejtette ki az urkán külügyminiszter-helyettes.

A német védelmi minisztérium egyelőre nem reagált a diplomata nyilatkozatára. Több tekintélyes politikus viszont támogatja az ukrán kéréseket. Ukrajna támogatóinak "haladéktalanul pótolniuk kell az összes megsemmisített felszerelést, köztük a Leopard harckocsikat és a gyalogsági harcjárműveket is, és további felszerelést kell szállítaniuk" - mondta a Der Tagesspiegelnek Roderich Kiesewetter, a szövetségi parlament (Bundestag-) legnagyobb ellenzéki pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető külügyi szakpolitikusa.

A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint Németország eddig mintegy 7,4 milliárd euró értékű fegyverrel és egyéb hadi felszereléssel támogatta Ukrajnát az orosz támadással szembeni védekezésben.

Az ukrajnai háború közepette a világban ismét növekszik a nukleáris arzenálok mértéke

Az ukrajnai háború és a világ biztonsági helyzetének általános romlása miatt az atomfegyverrel rendelkező államok növelik nukleáris arzenáljaikat - tudatta hétfőn közzétett jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).

A SIPRI éves jelentésében azt írta, hogy nukleáris robbanófejek globális készlete 2022 eleje és 2023 eleje között csaknem 200-zal, becslések szerint 12 512-re csökkent. Ezzel szemben a működőképes nukleáris fegyverek száma 86-tal, becslések szerint 9576-ra emelkedett.

"Úgy tűnik, hogy a működőképes robbanófejek globális csökkenése megtorpant, és számuk ismét emelkedik" - írták a SIPRI kutatói.

"Ugyanakkor mind az Egyesült Államokban, mind Oroszországban kiterjedt és költséges programok vannak folyamatban nukleáris robbanófejeik, rakéta-, repülőgép- és tengeralattjáró hordozórendszereik, valamint nukleáris fegyvergyártó létesítményeik cseréjére és modernizálására" - állapította meg a SIPRI.

A nukleáris fegyverek globális száma évtizedek óta folyamatosan csökken. A csökkenés azonban elsősorban annak köszönhető, hogy a kiselejtezett robbanófejeket Oroszország és az Egyesült Államok fokozatosan leszereli.

Ez azt jelenti, hogy a kutató központ nemcsak a becsült teljes készleteket, hanem a bevethető arzenálokat is vizsgálja. A SIPRI szerint kilenc államnak van nukleáris fegyvere: Oroszország és az Egyesült Államok mellett Kínának, Franciaországnak és Nagy-Britanniának, valamint Pakisztánnak, Indiának, Izraelnek és Észak-Koreának. Izrael sosem ismerte el nyilvánosan, hogy rendelkezik atomfegyverrel.

 - mondta Matt Korda, a SIPRI munkatársa. 

 - tette hozzá.

A nukleáris diplomácia jelentősen visszaszorult azóta, hogy 2022 februárjában megkezdődött Oroszország támadása Ukrajna ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2023 februárjában felfüggesztette az Új START leszerelési szerződést - az egyetlen jelentős nukleáris fegyverzetellenőrzési szerződést, amely még érvényben volt az Egyesült Államok és Oroszország között.

Emellett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás felélesztéséről szóló tárgyalásokat beárnyékolja az utóbbi által az ukrajnai orosz erőknek nyújtott katonai támogatás és az országban kialakult politikai helyzet. A megállapodás felélesztése jelenleg egyre valószínűtlenebbnek tűnik - értékelte a SIPRI.

Továbbra is Oroszországnak és az Egyesült Államoknak van messze a legnagyobb fegyverarzenálja: az összes robbanófej közel 90 százalékát ez a két ország birtokolja. Kína már régóta a harmadik helyre lépett előre.

"Kína megkezdte nukleáris arzenáljának jelentős bővítését" - magyarázta a SIPRI egy másik munkatársa, Hans M. Kristensen. Úgy vélekedett, "ezt egyre nehezebb összeegyeztetni Kínának azzal a deklarált céljával, miszerint csak a nemzetbiztonság fenntartásához szükséges minimális nukleáris ereje van".

Vasútvonalat robbantottak fel a Krímen

A Baza nevű orosz Telegram-csatorna arról ír, hogy a Krím félszigeten vasárnap fontos vasútvonalnál robbantottak.

Az oldal szerint közvetlenül egy vonat előtt történt a robbanás, ám a mozdonyvezetőnek sikerült fékeznie. A mozdony ablakai ugyan betörtek a robbanás ereje miatt, de a vezető nem sérült meg.

A teljes cikket a Mandineren olvashatja el.

Matteo Zuppi bíboros, pápai megbízott szerint van lehetőség a békére Ukrajnában

Ferenc pápa nem nyugszik bele a háborúba, az általa indított misszió béketervvé változott - mondta el Matteo Zuppi bíboros, a Ferenc pápa indította békekezdeményezés megbízottja egy nyilvános sajtóbeszélgetésen Bolognában vasárnap este.

A bíboros szerint hinnünk kell a békében Ukrajnában, és akarnunk kell az elérését.

Matteo Zuppi úgy vélte, a kulcskérdés az igazságos béke elérése.

 - mondta a bíboros.

Matteo Zuppi első alkalommal beszélt a nyilvánosság előtt a pápai békemisszióról. A bíboros a La Repubblica napilap bolognai közönségtalálkozóján vett részt egy beszélgetésen.

A pápai küldött első állomása június 5-én Kijev volt, ahol megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij elnökkel, valamint Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztossal. Ellátogatott a Kijev melletti Bucsába, ahol az ukrán hatóságok szerint az orosz csapatok tavaly áprilisban mintegy 400 civilt gyilkoltak meg. A bíboros felkereste azt a bucsai templomot, ahol az ukránok által háborús bűntettnek minősített gyilkosságokat dokumentálták.

A bíboros most Bolognában hangsúlyozta: a misszió, amelyet a pápa rábízott, "valódi közvetítéssé, béketervvé változott". Hozzátette, Ferenc pápa nem nyugszik bele a háborúba, nem fogadja el a háborús logikát. Kifejtette, a katolikus egyházfő "fel akarja mérni, van-e lehetőség minden (feltétel) teljesítésére annak érdekében, hogy ne haljanak meg többen, a vitás kérdéseket békés úton oldják meg, és ne fegyverekkel".

Zuppi bíboros őrültségnek nevezte az atomfegyverek esetleges bevetését.

 - fejtette ki Matteo Zuppi.

Megjegyezte, a nemzetközi közösség munkájával párhuzamosan az egyház humanitárius téren vállalhat feladatot.

Ami a békemisszió második állomását, Moszkvát illeti, Zuppi bíboros kijelentette, hogy az első kapcsolatfelvétel az orosz ortodox egyházzal lesz, és az orosz kormány is érdeklődést mutat a pápai kezdeményezés iránt.

Kim Dzsong Un "teljes támogatásáról" biztosította Vlagyimir Putyint

"Teljes támogatásáról" biztosította Kim Dzsong Un észak-koreai vezető hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnököt Oroszország nemzeti ünnepe alkalmából, a két ország között egyre szorosabbra fűződő kapcsolatot jelezve.

 - idézte a KCNA észak-koreai hírügynökség Kim Dzsong Un közleményét.

Kim Dzsong Un 2019-ben találkozott először Putyinnal. 

Phenjan az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankciói ellenére tovább fejleszti ballisztikus rakéta- és nukleáris fegyverarzenálját - emlékeztetett rá a The Guardian brit napilap.

Az Egyesült Államok nyomására kezdhette meg az ellentámadást Ukrajna

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton megerősítette, hogy megkezdődött az ukrán ellentámadás. A bejelentés a kínai szakértők szerint részben válasznak tekinthető a nyugati országok nyomására, amelyek az ellentámadás sikerességével állítanák maguk mellé a hazai közvéleményt.

– mondta Zelenszkij a Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón.

Az ukrán hadsereg közlése szerint az elmúlt 24 órában az ukrán erők rakétákkal és tüzérségi lövedékekkel támadtak,  négy orosz parancsnoki központot, hat személyzeti, fegyver- és katonai felszereléseket raktározó létesítményt, három lőszerraktárat és öt ellenséges tüzérségi egységet találtak el.

Orosz részről Igor Konaszenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szombati sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az elmúlt 24 órában az ukrán fegyveres erők sikertelen kísérleteket folytattak támadó műveletek végrehajtására a déli donyecki és zaporozsjei területeken, valamint Artyomovszk város közelében

A Global Times által megkérdezett kínai szakértők megjegyezték, hogy az ukrán ellentámadás bejelentése egy olyan időszakban történt, amikor a nyugati országokban, különösen az Egyesült Államokban nő az aggodalom, mivel a csatatéren az ukrán oldalon a győzelem kevés jele látszik.

– mondta Shen Yi, a Fudan Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Közügyek Iskolájának professzora.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Nemzetközi vizsgálat indult a kahovkai gátrobbantás ügyében

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság már vizsgálatot indított a Herszon megyei Kahovka-gát június 6-i lerombolása után. Az elnök szerint a bírósági képviselők már jártak Herszon megyében, és saját szemükkel látták a pusztítás következményeit.

Ukrajna és Oroszország egymást vádolja a gát felrobbantásával. Számos magas rangú politikus kijelentette, hogy Oroszország lehetett az elkövető.

Kockázatos műveletbe kezdtek az ukránok

A Háborúkutató Intézet (Institute For The Study Of War - ISW) szerint az ukrán erők "rendkívül nehéz taktikai műveletet kísérelnek meg". Ez egy frontális támadás a felkészült orosz védelmi pozíciók ellen, amit tovább bonyolít Ukrajna légi fölényének hiánya – írja az ISW elemzése. Hangsúlyozzák, hogy ezeket a kezdeti támadásokat nem szabad annak jelzéseként használni, hogy Ukrajna egyéb ellentámadásait hogyan hajtják végre.

Az ISW hozzáteszi: "Az orosz hadsereg továbbra is veszélyes, és az ukrán erőkre minden bizonnyal kemény harc vár, de Ukrajna még nem kötötte le ellentámadási erőinek túlnyomó részét, és az orosz védelem sem egységesen erős a frontvonal minden szektorában."

Evakuálást végző csónakokat lőttek az oroszok

Három ember meghalt és 10 megsebesült, amikor az orosz erők csónakokra lőttek, amelyek idős embereket vittek biztonságba a pusztító dél-ukrajnai áradások után. A három csónakban összesen 21-en voltak. Két rendfenntartó is van az áldozatok között.

Fogolycsere

A mai napon újabb 95 emberünket sikerült visszahozni az orosz hadifogságból, közülük 31-en Mariupol védelmezői. Legtöbbjük közlegény és őrmester, de két tiszt is van köztük. A fegyveres erők, a nemzetőrség, a határőrség kötelékében vannak. Minden ukrán férfit és nőt ki kell juttatnunk az orosz fogságból! - közölte éjszakai videójában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Több mint 14 ezren érkeztek vasárnap Magyarországra

Magyarország területére 2023. június 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6821 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7807 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 100 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. június 11-én nem érkeztek Budapestre vonattal.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

A tegnapi eseményekről itt olvashat: