Ukrán válság

2022.12.05. 06:17

Az orosz erők megint rakétákat lőttek ki, légiriadó van egész Ukrajnában

285. napja tart a háború a szomszédban.

Az éjszakai orosz tüzérségi támadásban megsérült épület romjai a kelet-ukrajnai Harkivi területen fekvő Csuhuiv közelében lévő Kluhino-Baskirivka 2022. december 2-án

Forrás: MTI/EPA

Fotós: SERGIY KOZLOV

Putyin gépkocsival áthajtott a korábban megrongált Krími hídon

Megnyitották a forgalmat hétfőn a Kercsi-szoroson átívelő Krími híd egy kijavított szakaszán, ráengedve a járműveket a híd közúti részének jobb oldalára, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök is áthajtott gépkocsival.

A létesítményt, amely még további helyreállítást igényel, október 8-án egy felrobbantott teherautó rongálta meg. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a támadást az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége szervezte.

Az eseményen – utólag kiadott beszámolók szerint – Vlagyimir Putyin orosz elnök is megjelent, aki gépkocsival át is hajtott a hídon. Putyin a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő – az Ukrajna elleni háború során elfoglalt – szárazföldi folyosó fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott, hogy ukrán hivatalos személyek még most is fenyegetik a hidat és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát.

Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes azt ígérte, hogy a közúti rész korlátozott áteresztő képességű bal oldalát márciusra teljesen helyreállítják.

HUSZNULLIN, Marat; PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök (b2) Marat Husznullin miniszterelnök-helyettes (b) társaságában megnézi az Ukrajnától elcsatolt Krímet és Oroszországot a Fekete- és az Azovi-tenger között összekötő hidat 2022. december 5-én, miután befejeződött a létesítmény helyreállítása. A hídon október 8-án felrobbant egy teherautó, az útpálya érintett szakasza beomlott és a vasúti híd szerkezete is megsérült
Fotós: Mihail Metzel / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

UNICEF-támogatás Debrecennek az ukrán menekültek ellátására

Az orosz–ukrán háború miatt Debrecenbe menekülők ellátását 480 millió forinttal támogatja az UNICEF Regionális Ukrán Menekültprogram magyarországi irodája; az erről szóló megállapodást hétfőn írta alá Pilar Gonzalez Rams, az UNICEF-program koordinátora és Papp László (Fidesz–KDNP) polgármester a helyi család- és gyermekjóléti központban.

Zurabisvili: harminchárom georgiai önkéntes halt meg Ukrajnában

Harminchárom, az ukrán erőket támogató georgiai önkéntes halt meg Ukrajnában – közölte Szalome Zurabisvili georgiai elnök hétfőn Varsóban, a lengyel  hivatali partnerével, Andrzej Dudával közösen tartott sajtóértekezleten.

A két államfő egyeztetésének egyik fő témája az ukrajnai helyzet volt.

Zurabisvili Ukrajna függetlensége és területi egysége elleni „jogtalan és kegyetlen” háborúnak nevezte az orosz inváziót. Utalva az országát 2008-ban ért orosz támadásra, Zurabisvili aláhúzta: az ukránok nemcsak a saját szabadságukért, hanem Georgia szabadságáért is harcolnak.

Georgia „nem teheti meg, hogy saját lehetőségeihez  mérten ne támogassa Ukrajnát” – fogalmazott. Hozzátette: országának nincs olyan ereje, hogy  bekapcsolódjon a háborúba, és az „nem is lenne helyes”.

Az Ukrajna iránti szolidaritásáról beszélve az elnök tiszteletét fejezte ki „azon georgiai katonák iránt, akik önként harcoltak Ukrajnában, és életüket vesztették”.  Szavai szerint 33 önkéntesről van szó.

A háború után fontos lesz, hogy „ne engedjük meg ennek megismétlődését”, a nemzetközi közösségnek nem szabad újból elkövetnie azokat a hibákat, amelyek a Krím 2014-es megszállása után történtek – mondta Zurabisvili.

Megerősítette: országa továbbra is az Európai Unió tagjelölti státuszára vár. Ezzel arra utalt, hogy az Európai Bizottság nyáron elfogadta Ukrajna és Moldova tagjelöltségét, megtagadta viszont Georgiáét. hangsúlyozta, hogy a georgiaiak 80 százaléka támogatja országuk európai perspektíváját.

Andrzej Duda megköszönte georgiai partnerének „az ukrajnai orosz agresszió ügyében tanúsított egyértelmű kiállást”. Mindkét elnök tudatában vannak annak, hogy határozottan fel kell lépni Ukrajna védelmében, újabb háborúk megelőzése érdekében a nemzetközi közösségnek le kell állítania az orosz agressziót – húzta alá Duda.

Kijev: két infrastrukturális létesítményt ért találat Odessza megyében

Az orosz erők újabb nagyszabású rakétatámadása során hétfőn két infrastrukturális létesítményt ért találat a dél-ukrajnai Odessza megyében – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő hozzátette, hogy egy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. Arra nem tért ki, konkrétan mit találtak el az orosz rakéták.

Az odesszai városi tanács arról adott hírt, hogy a megyeközpont egy részében megszakadt az áramellátás, emiatt leállították az elektromos árammal működő közösségi közlekedési eszközöket a városban. Úgyszintén leállították a távhőt biztosító összes városi kazánházat is, valamint a helyi vízművek közlése szerint teljesen megszűnt a vezetékes vízellátás Odesszában.

Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság sajtószolgálata több helyütt vészleállás történt az elektromos infrastruktúra károsodása miatt. Részleteket későbbre ígértek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetet intézett a lakossághoz, amelyben kijelentette, hogy az ukrán légvédelem az orosz rakéták többségét lelőtte, és megkezdődött az áramellátás helyreállítása.

Denisz Smihal miniszterelnök a Telegramon arról tájékoztatott, hogy három régióban, Odessza mellett Kijev és Vinnicja megyében ért találat villamosenergia-létesítményt. „Egyes régiókban a rendszer kiegyensúlyozása és a balesetek elkerülése érdekében vészleállításokat kellett alkalmazni. A mentést végzők már dolgoznak a támadás utóhatásainak felszámolásán, hogy minden otthonba visszatérhessen a fény” – tette hozzá a kormányfő.

A DTEK áramszolgáltató vállalat közlése szerint az orosz támadás miatt a kijevi, a dnyipropetrovszki és a donyecki régiókban kritikus a helyzet, ezért kényszerültek rendkívüli leállásokra.

Az ukrán légierő arról tájékoztatott, hogy az orosz erők több mint hetven rakétát lőtt ki Ukrajnára, ebből a légvédelem több mint hatvanat megsemmisített.

Speciális tankelhárító akadályok Kijevben 2022. december 1-jén, az ukrajnai háború idején
Fotós: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP

Csecsen katonai egység vezetője: halad az orosz előrenyomulás

A harci kezdeményezés a luhanszki és a donyecki régióban teljes mértékben az orosz erők kezében van, halad az előrenyomulás Artemivszk (Bahmut) és Szoledar irányában, de „jó a haladás” a Kreminna-Szvatove-Cservonopopivka irányban is – közölte Apti Alaudinov, az Ahmat nevű csecsen különleges egység parancsnoka a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva hétfőn.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve kijelentette, hogy

az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán Kupjanszk irányában hatvanöt katonát, két gyalogsági harcjárművet és két kisteherautót, Liman irányában több mint hatvan halottat és sebesültet, három gyalogsági harcjárművet, egy páncélozott járművet és négy kisteherautót, Donyeck térségében több mint hetven katonát, két harckocsit, négy páncélozott harcjárművet és négy kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig mintegy harminc katonát, két gyalogsági harcjárművet és három kisteherautót veszítettek.

Konasenkov szerint az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők hét ukrán vezetésipontra, 72 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 193 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, eltalálták egyebek között külföldi „zsoldosok” ideiglenes állomáshelyét a donyecki régióban lévő Kramatorszk és Dibrova település közelében, és megsemmisítettek egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-37-es lövegelhárító radarállomást, egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer radarállomását és egy lőszerraktárt. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-ös és egy MiG-29-es repülőgépet, a légvédelem pedig két Mi-8-as helikoptert, tíz drónt és két HIMARS-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 339 repülőgépet, 180 helikoptert, 2628 drónt és 391 légvédelmi rakétarendszert, 6 996 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 910 sorozatvetőt, 3657 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7477 speciális katonai járművet veszítettek.

Az Oroszország által elcsatolt területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán nehéztüzérségi támadást. Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” sajtótisztje szerint Alcsevszkben legkevesebb kilenc civil vesztette életét HIMARS-támadás következtében.

A Rigában szerkesztett orosz ellenzéki Meduza hírportál a Baza és az Astra Telegram-csatornára hivatkozva azt írta, drón csapódott be az oroszországi Szaratov megyei Engels város katonai repterén, megrongálva két Tu-95-ös hadászati rakétahordozót. Az incidensben a híradás szerint két katona megsebesült.

Roman Buszargin, Szaratov megye kormányzója Telegram-bejegyzésében közölte, hogy az ukrán határtól félezer kilométerre lévő Engels lakónegyedeiben nem történt rendkívül esemény, az illetékes szervek pedig ellenőrzik a katonai létesítményekben történtekről szóló híreket.

Orosz állami hírügynökségek szerint robbanás történt az oroszországi Rjazany megye egyik repülőterén, aminek következtében három ember életét vesztette. A TASZSZ ezen felül öt, a RIA Novosztyi hat sérültről számolt be. A történtek okát nem közölték. A Meduza azt írta, hogy Rjazany megyében csak Gyagilevóban van katonai reptér, ahol szintén Tu-95-ösök állomásoznak.

Hétfőn egyébként megnyitották a forgalmat a Kercsi-szoroson átívelő Krími híd egy kijavított szakaszán, ráengedve a járműveket a híd közúti részének jobb oldalára. A létesítményt, amely még további helyreállítást igényel, október 8-án egy felrobbantott teherautó rongálta meg. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a támadást az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége szervezte.

LAVROV, Szergej
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter
Fotós: Mihail Mecel / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool

Lavrov: katasztrófához vezethet Washington és a NATO konfrontatív irányvonala

Katasztrofális következményekkel járhat az Egyesült Államok és a NATO Oroszországgal szembeni konfrontatív katonai irányvonala – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy hétfőn közzétett videoüzenetben, amelyet a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával foglalkozó moszkvai konferencia részvevőihez intézett.

„A Nyugat Oroszország megfékezésére irányuló erőfeszítései közepette komoly fenyegetést jelent az Egyesült Államok és a NATO irányvonala, amelynek célja egészében véve a velünk való de facto katonai konfrontáció. Világos, hogy ez a nukleáris hatalmak közvetlen összecsapásával jár, aminek katasztrofális következményei lehetnek. Kénytelenek vagyunk rendszeresen figyelmeztető jeleket küldeni ezzel kapcsolatban”

– hangoztatta Lavrov. „De ahelyett, hogy komolyan vennék, Nyugaton rosszindulatúan elferdítik ezeket, és fenyegető retorika használatával vádolnak bennünket” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy az öt hatalomnak a nukleáris háború elfogadhatatlanságáról szóló nyilatkozatával összhangban meg kell akadályoznia minden fegyveres konfliktust a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok között.

Készül a kilencedik szankciócsomag Oroszország ellen

Az Európai Bizottság és az EU országai tárgyalnak az Oroszországgal szembeni kilencedik szankciócsomag előkészítéséről.

A korlátozó lista 180 tételt tartalmazhat, többek között a technológia, a pénzügyek és a média területén – írja a Politico.

Kormányzók: az orosz erők megint rakétákat lőttek ki, légiriadó van egész Ukrajnában

Az orosz erők hétfőn ismét rakétatámadásokat indítottak, Ukrajna teljes területén légiriadó van érvényben – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzókra hivatkozva.

A légiriadót előbb az ország középső, déli és keleti részeiben rendelték el, majd délután egy óra tájban kiterjesztették az ország nyugati régióira is, így az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félsziget kivételével Ukrajna teljes területére kiterjedt.

Makszim Marcsenko, Odessza megye kormányzója a Telegram üzenetküldő csatornán azt írta, hogy az ellenséges orosz erők rakétákat lőttek ki. Arra kérte ezért a lakosságot, hogy sürgősen menjenek óvóhelyre.

Vitalij Kim, a mikolajivi régió kormányzója arról számolt be, hogy ellenséges robotrepülőgépeket észleltek a megye fölött.

Vitalij Maleckij, a Poltava megyei Kremencsuk polgármestere arra figyelmeztetett, hogy infrastrukturális létesítmények elleni csapás várható. Felhívta a lakosokat, hogy zárják be az ablakokat, és a lehető legnagyobb mértékben tartsák bent a hőt a helyiségekben. Dmitro Lunyin Poltava megyei kormányzó tájékoztatása szerint a légvédelem „dolgozik” a régióban.

Az Ukrajinszka Pravda helyi beszámolók alapján később azt írta, hogy robbanások hallatszottak több régióban, köztük Kijev megyében is. Olekszij Kuleba, Kijev megye kormányzója közölte, hogy az ukrán légvédelem „dolgozik” a régió fölött, de vannak még rakéták, amelyek a megye felé tartanak.

Hétfőre virradó éjjel a Dnyipropetrovszk megyében lévő Krivij Rih városban mértek az orosz erők rakétacsapást az ArszelorMittal helyi acélipari vállalat telepére – közölte az üzem vezetése. A közlemény szerint vannak sérültek is, de számokat és további információkat későbbre ígértek.  

Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő közben a Facebookon arról adott hírt, hogy újabb három, állatszemeket tartalmazó borítékot adtak fel Ukrajna spanyolországi külképviseleteinek. A spanyol rendőrség a postahivatalokban lefoglalta a küldeményeket. Nyikolenko közölte, hogy a mostanival együtt már 21 fenyegetést kaptak ukrán nagykövetségek és konzulátusok 12 országban.

Dmitro Kuleba hétfőn a Twitteren felszólította az országa győzelmében kételkedő külföldi politikusokat, elemzőket és újságírókat, hogy jobban teszik, ha felkészülnek Oroszország Ukrajnával szembeni háborús vereségére.

„Tudom, hogy néhányuknak nehéz elképzelni az ukrán győzelmet, de mi már jó úton vagyunk efelé. Jobb, ha felkészülnek Oroszország vereségére, és ne próbálják megmagyarázni, hogy Ukrajna miért nem képes, vagy neki miért nem szabad győznie” – fogalmazott a külügyminiszter.

Helyi lakosok humanitárius segélyt kapnak önkéntesektől a dél-ukrajnai Herszonban 2022. november 26-án
Fotós: Roman Pilipej / Forrás: MTI/EPA

Finnország csatlakozik a NATO-hoz

Finnország kormánya törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek a NATO-hoz való csatlakozásról.

Valaki állatszemeket küldött az ukrán konzulátusnak

Az ukrán külügyminisztérium jelentése szerint a spanyol rendőrség lefoglalt három ukrán konzulátusainak címzett borítékot, Madridban, Barcelonában és Malagában, amelyekben állatszemek voltak.

Az orosz légierő lényegesen kevesebb támadást hajt végre Ukrajnában

Az orosz taktikai harci repülőgépek jelenleg naponta kevesebb mint száz bevetést hajtanak végre Ukrajna felett, szemben a márciusi napi háromszázzal – jelentette a brit védelmi minisztérium december 5-én.

Zelenszkijt választotta az év emberévé a Financial Times

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt választotta az év emberévé a Financial Times – jelentette be a lap szerkesztősége hétfőn.

A londoni üzleti napilap online kiadásában megjelent indoklás szerint Zelenszkij az ukrán nép által az orosz agresszió elleni harcban tanúsított bátorság és ellenállás megtestesítőjévé, az önkényuralom elleni szélesebb, globális küzdelemben – amely meghatározhatja az egész XXI. század irányvonalát – a liberális demokrácia zászlóvivőjévé vált.

A Financial Times szerint az ukrán hadsereg és a nép ellenállásra buzdításának szempontjából a háború egyik legfontosabb döntése volt, hogy Zelenszkij az orosz offenzíva kezdetén elutasította a kimenekítésére szóló amerikai ajánlatot, és Kijevben maradt.

Ez meglepte az ukránokat és a nyugati szövetségeseket is, akiknek nem voltak vérmes várakozásaik az ukrán politikai vezetőkkel szemben – írja a brit lap.

A Financial Times hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy a 2018-ban földcsuszamlásszerű többséggel, 73 százalékos szavazataránnyal elnökké választott Zelenszkij első két és fél hivatali évének mérlege „a legjobb esetben is vegyes”. Jóllehet sikerült fontos reformtörvényeket elfogadtatnia, az oligarchák befolyása vagy a korrupció elleni fellépésben ugyanakkor csekély eredményeket ért el.

Zelenszkij megbízható, ám gyakran nem megfelelő felkészültségű munkatársak szűk körén keresztül gyakorolta az elnöki hatalmat; közülük sokan régi barátai közül kerültek ki, vagy még szórakoztatóipari karrierje során szegődtek mellé – áll a cikkben.

A lap szerint azonban az orosz támadás nyomán elenyésztek az ukrán elnök háborús vezetői képességeivel kapcsolatos kételyek. Julija Mendel, Zelenszkij volt sajtótitkára úgy fogalmazott a Financial Timesnak, hogy az államfő „a káosz embere, a háborúban pedig káosz van, így (Zelenszkij) most otthonosan érzi magát”.

ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (k) ukrán katonai vezetőkkel tárgyal az ukrán fennhatóság alá visszakerült dél-ukrajnai Herszonban 2022. november 14-én
Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóiroda

A Financial Times szerint amikor majd elhallgatnak a fegyverek, Zelenszkij kemény kérdésekkel szembesül azzal kapcsolatban, hogy miért nem sikerült elégséges mértékben felkészíteni Ukrajnát a támadásra. A biztonsági szolgálatok nem létesítettek aknamezőket és nem robbantottak fel hidakat az orosz támadás északi és déli csapásirányaiban, így lehetővé vált, hogy az orosz erők gyorsan és könnyen nagy területeket foglalhassanak el.

Zelenszkij azonban a brit lapnak elmondta: Kijev soha nem kapott olyan hírszerzési értesüléseket, amelyek alapján felkészülhetett volna a küszöbönálló orosz támadásra.

„Senki nem mutatott nekünk olyan konkrét anyagokat, amelyekből kiderült volna, hogy (a támadás) ebből vagy abból az irányból várható” – mondta a Financial Timesnak az ukrán elnök.

Zelenszkij elmondta: a támadás előtt többször próbálta hívni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy kifejtse neki, mekkora hiba, mekkora tragédia lenne a háború, de Putyin nem fogadta a telefonhívásokat.

„Elmebetegek ellen harcolunk” – fogalmazott az ukrán elnök az orosz vezetésre utalva.

Kreml: Moszkva válaszolni fog az olajárplafon bevezetésére

Moszkva válaszolni fog arra, hogy a Nyugat „plafont” szabott az orosz olaj árának – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.

„A döntések előkészítése folyamatban van, de természetesen egy dolog nyilvánvaló: nem fogunk semmilyen plafont elismerni” – mondta Peszkov újságíróknak.

A nyugati olajszankciók hétfőn léptek életbe: a csomag megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az EU-ba, de átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolajra azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel. Az Európai Unió, a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport és Ausztrália pedig megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, amely lehetővé teszi az európai szolgáltatók számára, hogy orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára a felső határ alatt marad.

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a döntést kommentálva vasárnap kijelentette, hogy Oroszország nem fogadja el az olajárak plafonját, még akkor sem, ha a kitermelés csökkentésére kényszerül. Hozzátette, hogy az ilyen korlátozások nem piaci eszközök, és hogy Oroszország csak azokkal a fogyasztókkal hajlandó együttműködni, amelyek a piaci feltételek mellett kereskednek.

Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök a hétfőn online megtartott 27. rendes orosz–kínai kormányfői tanácskozáson azt hangoztatta, hogy kudarcra vannak ítélve a Nyugat arra irányuló kísérletei, hogy illegitim szankciókkal és politikai nyomással a saját szabályait kényszerítse rá más országokra. Kifejezte meggyőződését, hogy az új geopolitikai realitások között még inkább kibontakozik a két ország átfogó és politikai partnerségében rejlő alkotó potenciál.

„Az energetikai partnerség stratégiai jelleget öltött. A földgáz-, kőolaj- és szénszállítások növekednek. Kínában orosz részvétellel folytatódik az atomerőművek építése. Készek vagyunk teljesíteni minden hatályos szerződéses kötelezettséget és új, nagyszabású kezdeményezéseken dolgozni ezen a területen” – hangoztatta egyebek között Misusztyin.

Az orosz pénzügyminisztérium hétfőn közleményben ismerte el, hogy a szövetségi költségvetés novemberi olaj- és gázipari többletbevételeinek tényleges volumene 90,2 milliárd rubellel alacsonyabb volt a vártnál. A tárca novemberre 282,8 milliárd rubeles olaj és gáz többletbevételt prognosztizált (a rubel jelenleg mintegy 6,28 forintot ér).

Decemberben a pénzügyminisztérium szerint az orosz költségvetés olaj és gáz többletbevételei 176,1 milliárd rubelt tehetnek ki, a tényleges olajárnak a bázist meghaladó szintje miatt.

Ferenc pápa: béke nélkül mindannyian vereséget szenvedünk

A háborúval mindenki veszít, még azok is, akik győztesnek képzelik magukat, vagy közömbösen ki akarnak belőle maradni Ferenc pápa szerint, akinek békefelhívását, melyet az ukrajnai háborúnak szentelt könyv előszavaként írt, a Corriere della Sera olasz napilap közölte hétfőn.

FERENC pápa
Ferenc pápa heti általános audienciát tart a vatikáni Szent Péter téren 2022. november 30-án
Fotós: Ettore Ferrari / Forrás: MTI/EPA-ANSA

Még hány tragédiával kell szembesülnünk mielőtt mindazok, akik részt vesznek a háborúkban, megértik, hogy „ez az út kizárólag a halálba vezet, még ha néhányakat azzal is ámít, hogy győztesek?” – teszi fel a kérdést a pápa.

„Váljék világossá: a háborúval mindannyian vereséget szenvedünk. Azok is, akik nem vettek részt benne, és gyáva közönnyel tekintettek erre a borzalomra anélkül, hogy tettek volna a békéért. Mindannyiunk kötelessége, akármilyen szerepben, hogy a béke emberei legyünk. Senki sem kivétel. Senkinek nincs felhatalmazása, hogy félrefordítsa tekintetét” – írta Ferenc pápa.

Ferenc pápa írásában hangsúlyozta, hogy szünet nélküli imára van szükség az ukrajnai béke érdekében

Robbanások történtek két orosz katonai repülőtéren

Robbanások történtek hétfőn két oroszországi katonai repülőtéren, a Telegram üzenetküldőn működő, Baza nevű hírportál jelentése szerint legkevesebb három ember meghalt, és többen megsebesültek a detonációk következtében.

Moszkvától délre, a Rjazanyi területen egy benzintartály robbant fel egy repülőtér futópályáján. Az egyelőre ismeretlen hátterű detonációban hárman meghaltak, és öten megsebesültek, valamint egy repülőgépben is károk keletkeztek.

Ezzel az esettel nagyjából egy időben egy azonosítatlan drón a Szaratovi területen hajtott végre támadást egy repülőtér ellen. Itt két embert sebesülésekkel kórházba szállítottak, és két repülőgép megrongálódott.

A szaratovi repülőtéren Tu-95-ös stratégiai bombázó repülőgépek állomásoznak. Ezeket a gépeket használja az orosz légierő az ukrajnai célpontok elleni rakétatámadásokhoz.

Litvánia tüzérségi lövedékeket küld Ukrajnába

Arvidasz Anuszauszkasz litván védelmi miniszter bejelentette, hogy országa 155 milliméteres tüzérségi lövedékeket szállít Ukrajnának.

Robbanásokat jelentettek Krivij Rihben

Olekszandr Vilkul, Krivij Rih katonai adminisztrációjának vezetője arról számolt be, hogy december 5-én éjszaka erőteljes robbanások hallatszottak a városban. Vilkul nem közölt további részleteket.

Az éjszakai orosz tüzérségi támadásban megsérült épület romjainál dolgoznak mentők a kelet-ukrajnai Harkivi területen fekvő Csuhuiv közelében lévő Kluhino-Baskirivka 2022. december 2-án
Fotós: Szerhij Kozlov / Forrás: MTI/EPA

Orosz támadás érte Zaporizzsját

Oroszország december 5-én éjjel megtámadja Zaporizzsját. A városi tanácsának titkára, Anatolij Kurtijev azt mondta, hogy a város ipari és energetikai infrastruktúráját érte csapás.

A támadás következtében az egyik magánvállalkozás épülete megsérült. Áldozatokról egyelőre nincs információ. A mentőszolgálatok a helyszínen dolgoznak.

Kilenc teherhajó indult útnak

Az ukrán Infrastrukturális Minisztérium azt közölte, hogy a hétvégén kilenc, gabonával megrakott teherhajó hagyta el Odesszát, hogy afrikai országokba szállítson élelmiszert a „Gabona Ukrajnából” program keretében.

Újjáépítés 600 milliárd euróból

Anna Bjerde, a Világbank Európáért és Közép-Ázsiáért felelős alelnöke a Die Press című osztrák lapnak azt mondta, hogy az Oroszország által február 24. óta megrongált vagy teljesen lerombolt ukrajnai infrastruktúra újjáépítésének költségei 500-600 milliárd euróba fognak kerülni.

Herszon nagy részén ismét van áram és víz

Herszon megye kormányzója, Jaroszlav Janusevics arról számolt be, hogy a háztartások 85 százalékában – csaknem 113 ezer fogyasztónál – már helyreállították az elektromos áramot.

Arra számít, hogy a szivattyútelep működésének újraindulása után a lakosság 70 százalékának hamarosan helyreáll a vízellátása is.

Helyi lakosok tartálykocsiból jutnak ivóvízhez egy újabb áramszünet idején a dél-ukrajnai Herszonban 2022. november 25-én
Fotós: Roman Pilipej / Forrás: MTI/EPA

Orosz útlevél kell a nyugdíjhoz

Az ukrán vezérkar úgy tudja, hogy Oroszország a megszállt Herszon megyében arra kényszeríti az idős embereket, hogy orosz útlevelet igényeljenek. Ez ugyanis az alapfeltétele a nyugdíj kiutalásának.

Elhalasztják a civilek műtéteit Donyeckben

Az ukrán vezérkar állítása szerint Oroszország határozatlan időre elhalasztja a civil polgárok tervezett műtéteit a megszállt Donyeckben a sebesültek orosz katonák számának növekedése miatt. Ukrán értesülések szerint mintegy 300 sebesült orosz katonát szállítottak át a megszállt Luhanszk megyei Novopskovba.

Papok elleni szankciók

Ukrajna szankciókat szab ki egy Moszkva-barát egyházhoz köthető 10 magas rangú papra, azzal az indokkal, hogy megegyeztek az orosz megszálló hatóságokkal való együttműködésben, vagy igazolták Moszkva invázióját – közölte a biztonsági szolgálat.

Önerősítő ördögi körök

Irán vezetése „ördögi körbe” zárta magát a tüntetések és Oroszország felfegyverzése miatt – mondta az Egyesült Államok különmegbízottja. „Minél többeket elnyom Irán, annál több szankció lesz; Minél több a szankció, Irán annál inkább elszigeteltnek érzi magát” – mondta Rob Malley, az Egyesült Államok iráni különmegbízottja egy római konferencián.

„Minél elszigeteltebbnek érzik magukat, annál inkább Oroszország felé fordulnak; minél inkább Oroszországhoz fordulnak, annál több szankció lesz, minél jobban romlik a klíma, annál kisebb az atomdiplomácia valószínűsége. Tehát most igaz, hogy az ördögi körök mind önerősítőek.” Avril Haines amerikai hírszerzési főnök szerint aggasztó bizonyítékok vannak arról, hogy Oroszország el kívánja mélyíteni Iránnal a katonai együttműködést.

Felelősségre vonás

Az Egyesült Nemzetek Szervezetében kering egy határozattervezet egy nürnbergi típusú törvényszék létrehozásáról, amely Oroszországot felelősségre vonná az ukrajnai agressziós bűncselekményekért. A jelek arra is utalnak, hogy a javaslattal szembeni amerikai ellenállás enyhülhet az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij lobbitevékenységének hatására.

Beth Van Schaack, az Egyesült Államok globális büntető igazságszolgáltatásért felelős nagykövete a héten ezt mondta: 

Eddig az ENSZ közgyűlésének Ukrajnával kapcsolatos összes határozata érvényesült. A számok elég erősek voltak.

A nemzetközi büntetőbíróság már megkezdte az ukrajnai háborús bűnök kivizsgálását, de nem indíthat eljárást a Kreml vezetése ellen a szélesebb körű agressziós bűncselekmény miatt, mivel Oroszország nem írta alá a vonatkozó statútumot.

Ukrán katonák egy BM21 Grad típusú rakéta-sorozatvetővel lőnek orosz állásokat a frontvonalon, a Donyecki területen levő Bahmut közelében 2022. november 24-én
Forrás: MTI/AP/Libkos

Folytatódnak a harcok Bahmut körül

Folytatódnak a heves harcok a donbászi Bahmut városa körül, ahol az orosz erők hat hónapja küzdenek a minimális előrelépésért. A közösségi médiában megjelent jelentések azt sugallják, hogy az ukrán erők előrehaladást értek el a Dnyeper folyó keleti partján, a közelmúltban felszabadult Herszon városával szembeni hadműveletekben, miután a múlt hónapban kétéltű partraszállást jelentettek a Kinburn földnyelven.

Az orosz erők a Dnyeper nyugati partjáról való kivonulás óta a Herszon régió elleni tüzérségi támadásokat is fokozták.

A nagy hideg már megint alkalmas a harcra

A Háborúkutató Intézet (Institute for the Study of War – ISW) elemzői az amerikai hírszerzéssel szemben arra számítanak, hogy a nagyobb hideg ismét a harcok fokozódását hozhatja. Az intézet Szerhij Haidai, Ukrajna luhanszki regionális kormányzójának megjegyzéseire hivatkozott, aki azt figyelte meg, hogy a kelet-donbászi régió időjárása megváltozott a téli körülmények beálltával.

A sáros, mély talajon nehezen mozgó gépesített egységek a fagyos talajon ismét magukra találhatnak és új lendületet vehetnek

– véli az ISW.

Magyarország segít

Magyarország területére 2022. december 4-én az ukrán–magyar határszakaszon 5206 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3538 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 181 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 4-én 150 ember, köztük 32 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a rendőrség.

Mit tudhat Putyin?

Avril Haines amerikai hírszerzési igazgató szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek jelenleg nincs teljes képe arról, hogy milyen kihívásokkal áll szemben a hadserege, ugyanakkor abban is biztos, hogy már nincs annyira elszigetelve az invázióval kapcsolatos rossz hírektől, mint korábban. „Mi magunk lőszerhiányt látunk az orosz oldalon, emellett logisztikai problémákat és a harci morál csökkenését. Ezekkel biztosan Putyin is tisztában van” – mondta Avril Haines.

Amerikai hírszerzés: lelassulnak a harcok

Az ukrajnai harcok lelassultak, és ez a lassulás valószínűleg folytatódni fog a következő téli hónapokban is – vélik az amerikai titkosszolgálatok. Avril Haines amerikai hírszerzési igazgató szerint azonban nincs bizonyíték az ukrán erők ellenállásának elhalványulására. Azt mondta, hogy mindkét oldal megpróbálja rendezni a sorait és felszerelni egységeit egy tavaszi ellentámadáshoz.

A mocsaras talaj segíti az oroszokat Bahmutnál

Mivel az időjárás nedvesre és hidegre fordul Ukrajnában, a körülmények jelentősen kihatnak a frontvonal helyzetére is. A csapadékos időjárás segít Oroszországnak megvédeni magát az ukrán erőfeszítésekkel szemben a föld visszafoglalására, és megnehezíti a támadó erők dolgát a kelet-ukrajnai Bahmutban.

A Bahmut környéki terület nagyon mocsaras. A nyílt, száraz terepen magabiztosan mozgó lánctalpas páncélozott járművek a sáros, nehéz földön csak szenvednek, alig képesek mozogni. Ez sebezhetőbbé teszi a támadó ukrán alakulatokat és a részben védekezésre kényszerített oroszokat segíti.  Szakértő szerint az időjárás fogja megszabni, hogy mikor történnek meg a következő nagy manőverek a térségben.

Egység és összefogás

„Ahhoz, hogy átvészeljük a telet, még kitartóbbnak és még egységesebbnek kell lennünk, mint valaha. Nem lehetnek belső konfliktusok és viszályok, amelyek mindannyiunkat meggyengíthetnek. Egész Ukrajnának a legyőzhetetlenség egységes pontjává kell válnia, és minden nap, minden este eze kell dolgoznia az államnak, a cégeknek, az embereknek – ukránoknak, mind együtt” – mondta Volodimir Zelenszkij.

Rakéták vs. motiváció

Az ukrán elnök számítása szerint a tél negyedik napján vannak túl, de legalább 86 még hátra van, amelyek egyre nehezebbek lesznek. Volodimir Zelenszkij éjszakai videóüzenetében azt mondta, hogy a telet ne próbaként fogják fel az emberek, hanem olyan időként, amely közelebb visz a fő célhoz, a győzelemhez.

„Oroszországnak még mindig vannak rakétái és előnye a tüzérség terén. Igen ám, de van valami, ami a megszállónak nincs és nem is lesz. Megvédjük otthonunkat, és ez a lehető legerősebb motivációt adja. A szabadságért harcolunk, és ez mindig megsokszorozza az erőt. Megvédjük az igazságot, és ez egyesíti az egész világot Ukrajna körül” – mondta az ukrán elnök.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában