A darab szinte kiáltott a kiváló színrevitelért. S lőn belőle csoda!

Igazi nagy, merész vállalás volt Csadi Zoltántól, a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza igazgatóhelyettesétől, hogy belevágott Charles Dickens regénye nyomán, Bálint György 1934-ben A Twist-gyerek kalandjai címen megjelent fordítását felhasználva megírni a Twist Olivér című musical szövegkönyvét Balassa Eszter dramaturg segítségével, majd meg is rendezze az előadást. Hogy miért?

Nos, először is Csadi eddig csak kamaratermi, rendszerint gyermekeknek szóló előadásokat rendezett, ez volt az első alkalom, hogy nagyszínpadi produkcióra adta a fejét, és azt is mindjárt egy negyven főt megmozgató, zenés darabbal, amely ráadásul rögtön ősbemutató is. Ugyanis az eredeti terv az volt, hogy biztosra mennek, és a Broadway-változatot állítják színpadra, amely világszerte már számtalanszor bizonyított. Azonban porszem került a gépezetbe, nem sikerült a teátrumnak megegyeznie a jog tulajdonosával. Két út maradt, vagy lemondanak a bemutatóról, vagy pedig létrehoznak egy saját verziót. Csadi Zoltán ez utóbbit választotta. Nem kell mondanunk, hogy egy ősbemutató létrehozása elképesztően sok munkával, és messze nem kevesebb kockázattal jár.

Csak a szövegkönyv létrehozása két hónapi megfeszített munkába került (a dalszövegeket Galambos Attila írta), és ugye – zenés darabról lévén szó –, a hangjegyeket is megfelelő sorrendbe kellett terelni. Erre mindjárt három (!) fiatal zeneszerzőt is felkért, és a Dobri Dániel, Farkas Bence, Sulyok Benedek hármas ki is tett magáért, olyan zenei alapot rittyentett, hogy Tótin Katalin korrepetitor és Kurucz Gergely karvezető igencsak megizzadt, mire betanította a negyvenfős társulatnak, köztük a húsz dunaújvárosi gyermekszereplőnek (Toponáry Sára, Toth Anna Sára, Koncz Kitti Linett, Makai Anita, Molnár Eszter, Czuppon Zsóka, Csókás Marcella, Pataki Zsófia, Kocsis Rebeka, Csuppon Péter, Jámbor Benedek, Peterdi Botond, Nagy Ádám, Szabó Noel, Turóczi Balázs, Gebei Gellért, Moravecz Márton) a sokszor embert próbáló többszólamú dalokat. A látványért Palánki Hedvig és Rákay Tamás felelt, létrehozva a gázlámpák árnyékában sürgölődő londoni alvilág hangulatát.

Az ősbemutató zenéje kiemelkedő énektudású szereplőket kívánt, de ezzel sincs hiba, Siménfalvy Ágota (Nancy), Jegercsik Csaba (Fagin), Ágoston Péter (Bill Sykes), Polgár Lilla (Mrs. Bedwin), Gasparik Gábor (Mr. Sowerberry), Jókai Ági (Charlotte), Pataki Ferenc (Mr. Brownlow) és Bágyi Márton (Noah) kiválóan megbirkóznak az énekbetétekkel, többen átlagon felül is. Ezen a ponton kell kiemelni Kecskés Tímea (Mrs. Mann) énekteljesítményét, amely az egészen mély lágétól a kétvonalas C-ig terjedő spektrumban mindenhol pontos és átütő. Komoly munkát végzett Molnár Éva koreográfus, aki a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház művészeinek adott látványos feladatokat. Ne feledkezzünk meg Mudi Bese Botondról, Twist Olivér gyermekien tiszta hangú és játékú megformálójáról sem! Nélküle nem lenne hiteles a történet.

Összességében dunaújvárosi színpadon ritkán látható professzionalista produkció jött létre Csadi Zoltán szigorú irányítása alatt, amely amellett, hogy betekintést enged az emberi kegyetlenség bugyraiba, szemnek és fülnek is kedves estével ajándékozza meg az egész családot.

Twist Olivér: regény az árvákról, a bűnözőkről és erkölcstelen életükről

A Twist Olivér (eredeti címén Oliver Twist, vagy The Parish Boy’s Progress) Charles Dickens angol író második regénye, amely 1838-ban jelent meg. A Twist Olivérben Dickens a bűnözőkről és erkölcstelen életükről egyáltalán nem festett romantikus képet. Épp ellenkezőleg: azáltal, hogy lerántotta a leplet a korabeli London árva gyermekeinek nagyon is sanyarú sorsáról és a velük való kegyetlen bánásmódról, műve nemzetközi viszonylatban is súlyos aggodalmakat váltott ki, amelyeket olykor a nagy londoni árvakrízis néven is említenek. A mű korai példája a társadalmi regény típusának; felhívja olvasói figyelmét a korabeli súlyos problémákra: a szegénytörvényre, a gyermekmunkára, a gyermekek bűnöző életmódra kényszerítésére és az utcagyermek fogalmára. A regény sajátos fekete humorral és szarkazmussal átszőtt története a kor képmutatásait gúnyolja ki. Mivel Di­ckens gyermekként maga is dolgozott, innen is kaphatott ihletet a Twist Olivér papírra vetéséhez. A regénynek számos feldolgozása létezik, a musical filmes adaptációja 1969-ben hat Oscar-díjat nyert.