A Holdfény szonáta című monodráma az MMK-ban

Ezúttal nem egy nagynevű előadót hívtak meg, csak a szomszédos Székesfehérvárra kacsintottak ki. Hosszú kihagyás után, az elmúlt esztendőben élesztette fel a Klubszínházi Esték sorozatot a Munkásművelődési Központ, és a közönség nagy örömére az új vezetés is folytatja a hagyományt, bár kicsit másként.

Az évindító rendezvényen Törsök Márta, a székesfehérvári Szabad Színház társulatának tagja állt a közönség elé a földszinti színházteremben. A szépkorú színésznő fiatalkori kedvence, Jannisz Ritszosz görög író, költő Holdfényszonáta című monodrámáját hozta el a közönségnek, melyet Vas István fordításában állított színpadra eredeti terve, egy a szereteten és a költészeten alapuló verses est helyett.

Az évindító rendezvényen Törsök Márta, a székesfehérvári Szabad Színház társulatának tagja állt a közönség elé a földszinti színházteremben. Fotó: mmk

A monodráma annyiban már első látásra eltért az MMK Klubszínházi esték sorozatában eddig látottaktól, hogy ha csak minimális mennyiségben is, de jelen voltak a kiegészítők, a bútorok, kellékek. A darabban - melyet a székesfehérvári Vörösmarty Színház is repertoárjára tűzött - egy öreg ház megkopott bútorokkal teli szobájába tekinthetünk be, ahol egy talpig feketébe öltözött asszony vívódását kísérhetjük figyelemmel a holdfény világította falak között.

A téma nem vidám, vágy, boldogság, boldogtalanság. Az emlékekkel teli szobában tétován topog a fekete ruhás idős asszony, akinek, miközben az emlékei között kutat, lepereg a zsarnoki szeretet oltárán feláldozott élete. Vágyai, boldogsága, boldogtalansága, elbukása. Feltörnek az elmulasztott lehetőségek emlékképei, bánat, önmarcangolás és düh egymást váltják a színpadon. Belefeledkezik a visszaemlékezésbe, szenvedélyesen mesél a fiatal férfiak acélos testéről, de a nézőre zúdul a magány hidege is, amikor az özvegy szórakozottságában két csésze kávét készít. Törsök Márta kemény dologra vállalkozott, hogy mindezt egy századelős színházi eszközkészlettel adta át.