Líbia - Összeült az ENSZ BT, a Nemzetközi Büntetőbíróság bevonásáról szól a vita (frissítve)

Összeült az ENSZ BT, a Nemzetközi Büntetőbíróság bevonásáról szól a vita

 Összeült szombaton az ENSZ Biztonsági Tanácsa New Yorkban, hogy egyetértésre jusson a Moammer el-Kadhafi líbiai vezetőt és környezetét sújtó büntető intézkedésekről, s ezzel megpróbálja megállítani az észak-afrikai országban tomboló erőszakot.  Diplomáciai források szerint a tagállamok között széleskörű egyetértés jött létre a szankciókról (a határozati javaslat többek között fegyvereladási embargóról, Kadhafira vonatkozó utazási tilalomról és vagyonának befagyasztásáról szól), s immár arról folyik a vita, hogy a tiltakozók elleni véres fellépésért felelősek ügyét valóban az ENSZ Nemzetközi Büntetőbírósága (ICC) elé terjesszék-e? Párizs és London pénteken ugyanis közös határozattervezetben kérte, hogy az ICC emeljen vádat a líbiai vezetők ellen. "A helyzet nagyon súlyos. Mindenképpen a Nemzetközi Büntetőbírósághoz kell fordulni, ez egy nagyon erős üzenet" - hangsúlyozta egy rádióinterjúban Michele Alliot-Marie francia külügyminiszter.
 A líbiai vezetőknek a hágai testület elé állításáról az arab országban elkövetett esetleges bűntettek ügyében kizárólag az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönthet. A 15 tagállam azonban megosztott ebben a kérdésben. A BT eddig mindössze egyetlen ügyet utalt az ICC elé: a szudáni - dárfúri - konfliktust. A bíróság azután vádat is emelt Omar Haszan el-Besir szudáni elnök ellen népirtás és más, emberiesség elleni bűncselekmények miatt - más kérdés, hogy a szudáni politikus azóta is a posztján van.
A BT vétójoggal rendelkező öt állandó tagja közül három (az Egyesült Államok, Oroszország és Kína) nem tagja az ICC-nek, s a bíróság munkáját némi gyanakvással figyeli. Ráadásul Portugália, Brazília és India (három nem állandó BT-tag) nyíltan ellenzi, hogy az ügyet már most az ICC elé utalják.

Zsoldosok lőnek az emberekre Líbia harmadik legnagyobb városában

A Kadhafi-rezsim helikopterekkel érkezett zsoldosai lőtték a társaik temetésén részt vevő tüntetőket Miszrátában, Líbia harmadik legnagyobb városában - közölte az AFP francia hírügynökség egy szemtanúra hivatkozva szombaton.  Az illető szerint két helikopter vitte a zsoldosokat a Tripolitól mintegy 150 kilométerre keletre lévő városba. A szemtanú telefonon tájékoztatott a helyzetről, s a beszélgetés során a háttérből lövések zaját lehetett hallani. 
 Az elmúlt napokban heves harcok voltak Miszrátában a tüntetők és a Kadhafi-rendszer hívei között, akiket több szemtanú szerint "afrikai zsoldosok is támogatnak". Pénteken egy helyi lakos közölte, hogy a várost elhagyták a Kadhafihoz hű erők, ugyanakkor összecsapások voltak a közeli légitámaszpontnál, ahol harminc felkelő életét vesztette. Egy másik hírügynökségi jelentés szerint a Kadhafi-párti csapatok harckocsikkal támadták a lázadók által ellenőrzött stratégiai területet, s egy részét sikerült is visszafoglalniuk. A harcokban a felkelők elfogtak egy dandártábornokot, de a Kadhafi-párti erők is ejtettek foglyokat, s most egy esetleges fogolycseréről zajlanak a tárgyalások.Merkel és Cameron kemény szankciókat követel, a török kormányfő viszont ellenzi azokat

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a lehető legrövidebb időn belül kemény szankciókat kell hoznia a líbiai rendszer ellen - ebben állapodott meg szombaton egy telefonbeszélgetés során Angela Merkel német kancellár és David Cameron brit miniszterelnök. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő ugyanakkor az esetleges ENSZ-szankciók ellen foglalt állást, arra figyelmeztetve, hogy azok jobban sújtanák a líbiai népet, mint Moammer el-Kadhafi líbiai vezető rendszerét. S arra is célzást tett, hogy szerinte a nemzetközi közösséget nem annyira a líbiaiak, mint inkább az észak-afrikai ország olajtartalékai miatti aggodalom vezérli. 
 Silvio Berlusconi olasz kormányfő szombaton azt mondta: úgy tűnik, Kadhafi kezéből kicsúszott a líbiai helyzet irányítása. "Ha mindannyian egyetértünk, véget vethetünk a vérontásnak és támogathatjuk a líbiai népet" - vélte. Berlusconi - aki egészen a közelmúltig Kadhafi egyik legfőbb európai szövetségesének számított - most arra figyelmeztetett, hogy az észak-afrikai fejlemények jövője nagyon bizonytalan. Az ottani lakosság szerinte megkezdheti a demokrácia létrehozásának folyamatát, de az is lehet, hogy a külvilágnak az iszlám radikalizmus veszélyes központjaival kell majd itt szembenéznie. Ráadásul fennáll egy humanitárius A római vezetés attól tart, hogy Kadhafi bukása nyomán 200-300 ezer illegális bevándorló érkezhet Olaszországba.

Tripoli helyzetkép: civileket fegyvereznek fel

 Kadhafi előző nap bejelentette: szükség esetén minden fegyverraktárt megnyitnak, hogy felfegyverezzék a lakosságot. Híveit pedig felszólította, álljanak készen arra, hogy harcoljanak "Líbiáért, a méltóságért, az olajért". Egy szemtanú szombaton elmondta: látta, hogy Kadhafi hívei bementek a rendszer alapját jelentő "forradalmi bizottságok" egyikének épületébe, s onnan fegyverekkel jöttek ki. Hozzátette: a kormányzat kocsit és pénzt ajánl minden támogatónak, aki legalább három embert hoz magával, hogy azután a rendszert védelmezzék. Más helyi lakosok arról számoltak be, hogy teherautókon ülő, automata fegyverekkel felszerelt civilek járőröznek az utcákon. Sokan közülük fiatalok, sőt kamaszok. 
 Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint a legtöbb tripoli lakos szombaton otthonában maradt, rettegve a felfegyverzett csoportoktól, amelyek tagjai ellenőrző pontokat létesítettek, s járőrözni kezdtek. Sok üzlet zárva maradt - azoknál a kenyérboltoknál pedig, amelyek mégis kinyitottak, gyorsan hosszú sorok alakultak ki.
Egy cseh szemtanú a CTK prágai hírügynökség anyaga szerint arról számolt be, hogy a Kadhafihoz hű fegyveres erők már csak Tripoli mintegy egynegyedét ellenőrzik, a főváros központját, ahol egy megerősített tábor van. Az illető szerint Kadhafi is innen, ebből a táborból irányítja fegyveresei akcióit.

Líbia - Obama líbiai kormány elleni szankciókat írt alá

Barack Obama amerikai elnök pénteken aláírta azokat a líbiai kormány elleni szankciókat, amelyeket a Fehér Ház helyezett kilátásba a nap folyamán.
Az egyoldalú pénzügyi szankciók alapvetően Kadhafi ezredesre és családjának néhány tagjára (az elnök három fiára és a lányára), valamint a kormányzati vezetőkre terjednek ki, az egyszerű líbiai állampolgárok kintlévőségeit nem érintik. Az amerikai pénzügyminisztérium még csütörtökön felszólította az amerikai bankokat, hogy kövessék megkülönböztetett figyelemmel azokat a pénzmozgásokat, amelyek összefüggésbe hozhatók az észak-afrikai országban zajló zavargásokkal és az ottani elit esetleges vagyonmentésével.
Az elnök azután hagyta jóvá a büntetőintézkedéseket, hogy pénteken több száz amerikai állampolgárt sikerült kimenekíteni Líbiából. A Fehér Ház indoklása szerint a szankciókat azért vezették be, mert a tripoli kormányzat továbbra sem hagyott fel az erőszakcselekményekkel.
 A Fehér Ház a nap folyamán korábban bejelentette, hogy bezárja a tripoli amerikai nagykövetséget - de facto és megszakítja az országgal a diplomáciai kapcsolatokat - és további lépéseket fontolgat, nem kizárva a katonai fellépést sem.
Washington támogatja Líbia ENSZ-tagságának felfüggesztését valamint a Kadhafi-rendszer kizárását a világszervezet Emberi Jogok Tanácsából.
Washington hangsúlyozta, hogy a büntetőintézkedések nem a líbiai nép, hanem az észak-afrikai ország vezetője, Moammer Kadhafi ezredes és klánja ellen irányulnak.
New York-i értesülések szerint a Biztonsági Tanács 15 tagjának sikerült megállapodást elérnie a Líbia ellen bevezetendő első ENSZ-szankciók sorozatáról, amelyről legkésőbb helyi idő szerint szombaton tesznek hivatalos bejelentést.

Hátat fordított a kormánynak Líbia ENSZ-nagykövete

Több kollégájának példáját követve pénteken megtagadta a Kadhafi-rendszert Líbia ENSZ-nagykövete, Abdurrahman Salgam is. A diplomata a Biztonsági Tanács tagjaihoz szólva úgy vélte: Moammer Kadhafi túlkapásai már Pol Pot és Hitler módszereire emlékeztetnek, utalva arra, hogy a vörös khmer vezér Kambodzsa lakosságának egyharmadát kiirtotta.
Salgam szerint a helyzet Líbiában rendkívül veszélyes. A tüntetők még egy követ sem hajítottak el, amikor már halomra ölték őket - mondta a diplomata. Kadhafi fiaival azt mondja az embereknek: vagy vezetlek, vagy megöllek benneteket - érzékeltette a hazájában kialakult helyzetet a lemondott nagykövet, akinek helyettese, Ibrahim Dabbasi már hétfőn távozott tisztségéből. Dabbasi kérésére ült össze a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa milyen intézkedéseket hozzon a Líbiában zajló erőszakcselekmények beszüntetése érdekében.
Salgam pénteki beszédében ugyancsak kérte a BT-t, hogy vesse latba tekintélyét a rendezés előmozdításáért. Szenvedélyes hangvételű  nyilatkozata éles ellentétben állt néhány nappal korábbi önmagával. A héten Salgam még azt hangoztatta újságírók előtt, hogy Kadhafival gyerekkoruk óta jó barátok, és sohasem tudná elárulni őt.

 Szaif al-Iszlam Kadhafi: tárgyalások a felkelőkkel

Moamer Kadhafi líbiai vezető második legidősebb fia, Szaif al-Iszlam pénteken kijelentette, hogy reményei szerint szombaton a kormány és a felkelők tárgyalásokat kezdenek a fegyverszünetről.
Az ifjabbik Kadhafi Tripoliban külföldi újságírókkal angol nyelven beszélgetve elismerte, hogy a fővárostól alig 50 kilométerre nyugatra lévő az-Závíja városával "problémák vannak".  Valójában a várost, mint ahogy a Tripolitól 150 kilométerre keletre lévő Miszrátát is, a felkelők már elfoglalták.
Szaif al-Iszlam kijelentette: "megegyezünk a terroristákkal, a hadsereg nem fog a terroristákra támadni, és esélyt ad nekik a tárgyalásokra. Remélhetőleg békés úton zajlanak holnaptól az egyezkedések".