Nincs még egy ilyen nemzeti ereklye a Földön, mint a miénk

Selmeczi Géza evangélikus lelkész áldásával kezdődött a Szent Korona Napja szombaton délelőtt tíz órakor az evangélikus templomban. A lelkész rövid bevezetőjében emlékeztetett arra a különleges misztériumra, amit a magyaroknak a Szent Korona jelent. Mint mondta, ez az egész magyar nemzet legértékesebb és legjelentősebb kincse, tárgya, eszköze. Megjegyezte: úgy tűnik, mintha a koronán álló kereszt ingadozna, s ebben mintha a mai kereszténység sorsára emlékeztetne – de a kereszt nem dőlhet el, nem szakadhat el attól az alaptól!

Ezután behozták a templom fő termébe a Szent Korona, a jogar és az országalma hű másolatát, amelyeket Hummel Gizella ötvösművész készített. Az egybegyűltek Vesztergám Miklós tárogatóművész kíséretével énekelték el a Himnuszt, majd Selmeczi Géza olvasta fel a rendezvény fővédnökének, dr. Dorkota Lajosnak a Szent Korona Napra írott üdvözletét. A korona, írta Dorkota Lajos, amit a titkok koronájának is neveznek, s ami minket, magyarokat összeköt, állami, jogi és szakrális jelkép, nemzeti ereklye, amiről sokáig nem tanítottak az iskolákban, tehát ma beszélnünk kell róla, hiszen ez a világ keresztényeinek legfőbb jelképe!

Cserna Gábor polgármester köszöntő beszédét Lőrinczi Konrád önkormányzati képviselő olvasta fel. Tolmácsolta a városvezetés köszönetét a szervezőknek, majd hangsúlyozta: nincs még egy olyan nemzet a Földön, amely egyetlen nemzeti ereklyéjének akkora jelentőséget tulajdonítana és olyannyira tisztelné, mint mi, magyarok a Szent Koronát. A Szent Korona a szuverén, keresztény magyar állam jelképe, a magyar történelem legbecsesebb emléktárgya, a legrégebben használt, mind a mai napig épségben maradt királyi fejék Európában, amely csaknem ezer esztendeje tartozik hozzá történelmünkhöz, s amellyel ötvenöt királyunkat koronázták meg. Ez a jelkép fogja össze egy nagy egységgé a magyar államot és a magyar nemzetet.

Farkas Lajos, az Intercisa Múzeum igazgatója bevezetőjében hangsúlyozta: a korona több, mint királyi fejék, állami, keresztény jelkép, amely életünk minden szintjét áthatja, és elválaszthatatlanul kötődik a magyar földhöz. Nem véletlen, említette meg, hogy például mind a mai napig aranykoronában számoljuk a termőföld értékét.

A rendezvényen előadás hangzott el Vesztergám Miklóstól Első lépcsőfok a Szent Koronához címmel. Komlóssy Zsuzsanna a magyar szakrális ereklyékről (a koronáról, az ország­almáról, kardról, palásról, jogarról, sarukról és kesztyűkről) beszélt. Schmidt Irén a koronázás szertartásrendjéről tartott előadást. Dr. Fehér András a Szent Korona kutatásának új eredményeit ismertette, mérnöki szemmel. Dr. Tóth Judit Modernitás és Szent Korona Tan címmel tartott előadást. Az összegző beszédet dr. Fehér András mondta el.