Elsősorban a városról kialakult régi sztereotípiával kell megmérkőzni

Másodszor is benevezett városunk a Virágos Magyarország versenybe, miután tavaly, első nevezésünkkor különdíjjal ismerték el Dunaújváros erényeit az immár huszonötödik alkalommal megrendezett pályázat szervezői. A bírálóbizottság szerdán járt a városban. Bíró Borbála és Zsuppan István a budapesti Főkert Nzrt. képviseletében, Györök Orsolya pedig a székesfehérvári polgármesteri hivataltól érkezett. A város részéről Szabó Imre főépítész, Petrovickijné dr. Angerer Ildikó, a városháza főépítészi és környezetvédelmi irodájának környezetvédelmi vezető főtanácsosa, Kiss András, a Tourinform iroda vezetője és Mészáros László, a DVG Zrt. erdészeti és parkfenntartási vezetője fogadta őket.

Párját ritkító dunai és alföldi kilátás nyílik a felső sétányról

A zsűri tagjai először a városházán hallgattak meg egy rövid tájékoztatót Dunaújváros környezetvédelmi helyzetéről, a polgármesteri hivatal környezetvédelmi minőségbiztosítási rendszeréről, az éves környezetvédelmi jelentésekről, amelyek könyv alakban is megjelennek, a szelektív hulladékgyűjtésről, a zöldfelületek helyzetéről, a virágosítási és faültetési munkálatokról, a most zajló Zöld város programról, a e-mobilitásról, a rendszeresen megtartott autómentes napról, az egyetem és a város együttműködéséről.

Ahogyan az a látogatás során többször is elhangzott, Dunaújvárosnak egyáltalán nincs szégyellnivalója a zöldterületekkel kapcsolatban. Az egész országban itt van a legnagyobb, belterületi zöldfelület, egészen pontosan 2 681 502! Ez annyit jelent, hogy egy lakosra átlagosan 103 négyzetméternyi zöldterület jut. Ezen belül a bokrok és az évelő növények, vagyis virágok 188 600 négyzetmétert foglalnak el!

S ezek az értékek hamarosan tovább növekednek majd, minőségben is gazdagodva, hiszen a most zajló Zöld város program keretében a két Vasmű út közötti parkot és a felső Duna-parti sétány nagy részét megújítják a szakemberek, amihez hozzátartozik új fák, cserjék és virágok ültetése is a jövő őszi befejezési határidőig.

Mindezek, és például annak ellenére, hogy működik nálunk szelektív hulladékgyűjtés, és folyamatban van egy komposztáló építése is, Dunaújvárosnak a Virágos Magyarországért versenyben elsősorban azzal a régóta élő képpel kell megbirkóznia, hogy ez egy füstös, koszos, élhetetlen iparváros.

A vendégek a városháza tetejéről körbenézve is meg­győződhettek arról, hogy alig van olyan épület a városban, amelyből ne egy parkra vagy fasorra nyílna kilátás. Ezután a rendelőintézet előtti, újonnan elkészült parkot, majd a Kossuth utcai kilátót keresték fel, utóbbinál nem csak a párját ritkító dunai, alföldi kilátást szemlélhették meg, hanem a partvédő művekre telepített, arborétum értékű, változatos növényzetet is.

A Virágos Magyarország zsűrijének tagjai ezután az egyetem campusát, majd a Baracsi úti arborétumot és a Szalki-szigetet, a kempinget nézték meg. Vagyis a városnak azokat a főbb helyeit, amelyek turisztikai értékekkel bírnak.