A hajléktalanellátó rendszer biztonságot ad a rászorulóknak

Az elmúlt két hónapban egyre több hajléktalan tartózkodik a közterületeken életvitelszerűen vagy látszólag életvitelszerűen.

Várkonyi Zsolt

A hajléktalanellátó rendszer biztonságot nyújthat a rászorulóknak, amelynek igénybevétele gyakorlatilag ingyenes, de egyben önkéntes is, tehát nem lehet rákényszeríteni erre az érintetteket. Mi lehet a megoldás, mi a hajléktalanellátás folyamata? Oláh Jánost, a Magyar Mentőszolgálat Alapítvány általános igazgatóját kérdeztük erről.

A Magyar Mentőszolgálat Alapítvány általános igazgatója, Oláh János
Fotó: Laczkó Izabella/Dunaújvárosi Hírlap

– Mindjárt az elején fontos tisztázni, hogy a rendőrség és közterület-felügyelet közös szolgálatában az alapítvány munkatársai – a jogszabályok előírásai szerint – közvetlenül nem vehetnek részt. Megtudtuk, hogy a közös szolgálat keretében már a jövő héten fokozott ellenőrzések lesznek a közterületeken a Magyar Mentőszolgálat Alapítvány támogatása mellett. Az alapítvány munkatársai azok, akik „civilként” párbeszéddel könnyebben megtalálják a közös hangot a hajléktalanokkal annak érdekében, hogy a számukra biztosított ellátásokat igénybe vegyék.

Abban, hogy a bajba jutott embereken segíteni tudjanak, azok az ellátásokat igénybe vegyék, kulcsszerepe van az alapítványnak. Oláh János elmondta, hogy amikor hajléktalanokkal beszélget, egy részük úgy érzi, hogy a társadalom elfordult tőle. Ezért dacból vagy épp életfilozófiájából adódóan ők maguk is „elfordulnak” a társadalmi normáktól, szabályoktól. Ezért nagyon nehéz a hatóság munkája is, mert ezek az emberek adott esetben nem kérnek a segítségből, nem akarnak változtatni az életmódjukon. A hatóságnak hatósági eszközökkel, a hajléktalanellátó szervezeteknek pedig a pszichológia eszközeivel kell rájuk hatni, hogy e felfogásukon változtassanak. Mindkettő sok időbe telik, de el lehet jutni ide! Vagy azért, mert belátják ennek a szükségességét, vagy azért, mert el akarják kerülni az ebből adódó kellemetlenségeket.

– Melyek az ellátó rendszer intézményes eszközei?

– Ma Dunaújvárosban az összes olyan ellátási forma, ami a hajléktalanokat segíti, mindenki számára elérhető. Ez nagyrészt ingyenes, tehát térítésmentesen igénybe vehető, ehhez elegendő férőhellyel rendelkezünk. A dunaújvárosi önkormányzat évek óta kiemelten kezeli a rászorulók segítségét, támogatását. Ebben benne vannak a hajléktalanok is. Évek óta nagyon szoros az együttműködés, ellátási szerződést is kötöttünk az önkormányzattal.

Az intézményes ellátási formák, mint a nappali melegedők és az éjjeli menedékhelyek teljesen térítésmentesen elérhetőek, a nap 24 óráját lefedik. Ezek a város két pontján is rendelkezésre állnak az érintetteknek, a Papírgyári úton és a Kandó Kálmán téren is, ahol napi háromszori étkezést biztosítunk és tisztálkodási lehetőség is van. Itt pihenésre és szórakozásra is van mód, minden, ami az életükből a biztos lakhatással elveszett. Kollégáink segítséget nyújtanak a szociális munka lehetőségeivel, munkahelykereséssel, tanulmányi lehetőségekkel, iratpótlással, és a családi kapcsolatok újraépítésében is. Akik igénybe veszik a hajléktalanellátást, azoknak az előbb említett lehetőségeket tudjuk nyújtani. A probléma azonban abban áll, hogy ezeknek az ellátásoknak az igénybevétele nemcsak ingyenes, hanem önkéntes is. Abban az esetben, ha a rászoruló nem akarja igénybe venni, akkor azt megteheti.

– Gyakorlatilag ők kikerülnek a látókörükből?

– A látókörből nem kerülnek ki, mert Dunaújvárosban működik egy utcai szociális szolgálat, aminek az elsődleges feladata a kapcsolattartás ezekkel az emberekkel és az intézményes rendszerbe való integrálásuk. Folyamatosan tájékoztatjuk őket és kapcsolatot tartunk ezekkel az emberekkel, viszont kényszeríteni nem lehet senkit. A probléma lényege az, hogy ha már nem veszik igénybe az intézményes szolgáltatásokat, akkor olyan életmódot folytatnak, aminek célja elsősorban a túlélés. És ebbe nagyon sok minden beletartozik. Közterületen étkeznek, végzik el a dolgukat, sajnos azt lehet mondani, hogy sok esetben ott italoznak is. A társadalmi együttélés nagyon sok olyan szabályát szegik meg ezzel, ami igen irritáló a lakosság és minden állampolgár számára. A hatóságok minden esetben tájékoztatják és figyelmeztetik ezeket az embereket, hogy ezzel a magatartásukkal, életvitelükkel szabálysértést követnek el. Az elsődleges mód tehát itt Dunaújvárosban a segítségnyújtás a hatóság részéről is, nem pedig a büntetés. Évek óta nagyon jó az együttműködés mind a közterület-felügyelettel, mind a rendőrséggel. A Pannon Polgárőrség is nagy segítségünkre van ebben a tevékenységben.

– Milyen a kihasználtsága a hajléktalanoknak nyújtott szolgáltatásoknak?

– Ez szolgáltatásonként változó. Bizonyos szabályokhoz kell kötni az intézmények igénybevételét. Vannak azonban, akik úgy gondolják, hogy ha ez kötelező, akkor ők inkább a közterületen tartózkodnak. Az éjjeli menedékhely igénybevétele a nyári hónapokban 70-80 százalékos, tehát bőségesen lenne mindenkinek hely, hogy tisztálkodva, nyugodtan, biztonságban tölthesse az éjszakáját.

A hajléktalanellátás egy olyan sziszifuszi munka, amelyet csinálni kell akkor is, még ha nagyon kevés is a remény arra, hogy ezzel gyors eredményt érünk el, de mégsem hunyhatunk szemet mind a jelenség, mind a viselkedésük fölött. Vannak olyan esetek, amikor hónapokba telik, amíg egy bizalmi kapcsolatot kialakítunk velük. Fontos a segítő, bizalmi kapcsolat kiépítése, és ez az egész ellátó rendszerre igaz. Hogy elhiggyék azt, hogy azért vagyunk, hogy nekik segítséget nyújtsunk, hogy ebben a bajban ne maradjanak egyedül. Ha rövid távon sokszor nem is oldódik meg a helyzet, hosszú távon mindenképp van értelme és eredménye a munkánknak. Hiszen nagyon sokan igénybe veszik a szolgáltatásainkat, és nagyon elenyésző azoknak a száma, akik nem, de ők a szembetűnőek. Velük találkozik a lakosság. Akik igénybe veszik az ellátási formákat, azoknál nem válik nyilvánvalóvá az ő rászorultságuk. Hiszen tisztálkodnak, rendesen étkeznek, biztonságban töltik az éjszakáikat, a ruházatukat pótoljuk. A közmunkaprogramban is nagyon sokan részt vesznek közülük.

– A nappali ellátás és az éjjeli menedékhelyek mellett a Papírgyári úton és a Kandó Kálmán téren is működik átmeneti szálló…

– Így igaz, mindkét helyen van. Itt már életvitelszerűen élhetnek. Két, három és négyszemélyesek a lakószobák, ahol már a nap 24 órájában ott tartózkodhatnak. Minimális személyi térítési díjat kell fizetni, ennek a fenntartásáért, aminek az összege havi 12.600 forint. Az ott lakó emberek ezt ki tudják fizetni, mert dolgozni járnak, és van keresetük. A másik két ellátási forma, a nappali ellátás és éjjeli menedékhely térítésmentes, ez elég ahhoz, hogy ne az utcán kelljen életvitelszerűen élniük.

– Ehhez az egész hajléktalanellátó rendszerhez hogyan kapcsolódnak a Béke városrészi új szociális lakások?

– A szolgáltatások lépcsőzetesen épülnek fel. Ha valaki szociális, lakhatási krízishelyzetbe kerül, illetve nemcsak lakhatási, hanem más problémái is vannak, akkor összetett ez a helyzet. A társadalmi vagy az emberi kapcsolatai leépülnek, elveszíti a munkahelyét, alkohol- vagy párkapcsolati problémái vannak, mint például egy válás, az első és a legfontosabb, hogy megismerkedjen azokkal a segítségnyújtási formákkal, amikkel az adott élethelyzetében nem érzi magát egyedül. Nincs magára hagyva, hanem segítő kezet tudunk neki nyújtani. Itt az első és legfontosabb az utcai segítő szolgálat, tagjai „észreveszik” ezt az embert, odamennek hozzá, tájékoztatják, mentálisan segítik, bemutatják az intézményes rendszert, az elérhető szolgáltatásokat. Majd bekerülnek az intézményi ellátási rendszerbe. Nem kell mindenkinek minden lépcsőt végigjárni, de megvan rá a lehetőség, ez is biztosított. Bárki, bármely lépcsőfokban azonnal beléphet az állapotától függően.

– Hogyan lehet oda bekerülni, s mi ennek a feltétele? Az a folyamat, hogy a hajléktalansorsot elkerülve tesz ő is azért, hogy bekerülhessen ide, vagy megelőző jelleggel, hogy ne kerüljön az utcára?

– A bekerülést az alapítvány kuratóriuma dönti el. A cél az, hogy maximum két év alatt, ellenőrzött keretek között rendeződjenek a dolgaik. Lehet preventív jelleggel is, de mindenképpen jövedelemmel kell rendelkezniük, ami egy rendszerességet visz az életükbe. Nagyon szoros, rendszeres az együttműködés az alapítványi kapcsolattartóval. Mentálisan is minden segítséget megkapnak tőlünk, nehogy lejjebb csússzanak. Aztán vannak olyanok is, akik az ellátórendszerből kerülnek oda, velük akár több éve is kapcsolatban vagyunk, nappali melegedő, éjjeli menedékhely, majd az átmeneti szállón is éltek, és ez már az utolsó lépcsőfok, amikor készen állnak arra, hogy nagyon pici kontroll alatt teljesen önálló életet tudjanak élni, saját önálló háztartást vezessenek. Ennek a következő lépcsőfoka, amikor mindenkitől függetlenül, minden támasz nélkül ki vagy vissza tudnak lépni a nagybetűs életbe. A dunaújvárosi önkormányzattal az ellátási szerződésünknek lett a része ez is. Jelenleg 19 lakásról van szó, az első körben 11 lakást kaptunk, most a másodikban 8-at.

Mindez a Béke városrész rehabilitációs programjával is összefügg. Ezek a lakások, olyan lakások, amelyek teljes felújítást igényelnek. Folyamatosan haladnak a felújítások, eddig 11 lakást sikerült az alapítványnak felújítani. A megállapodás úgy szól az önkormányzattal, hogy a felújítás minden költségét az alapítvány vállalja, szakaszosan mindig egy-két lakást újítunk fel, az elkészülést követően költözhetnek be azok az emberek, akik az ellátási rendszerben erre jogosultak.