Zrínyi Ilona tettei örök időkre példaértékű mintát mutatnak

Zrínyi Ilona 1643-ban született a horvátországi Ozaly várában, a kor egyik leggazdagabb és leghíresebb főnemesi családjában. Apja Zrínyi Péter horvát bán, a híres költő és hadvezér Zrínyi Miklós unokatestvére, anyja Frangepán Katalin grófnő volt.

A horvát arisztokrácia két vezető családjának volt a gyermeke és utóda. A hithű katolikus Ilona kiváló neveltetésben részesült, több nyelven beszélt és olvasott. 1666. március elsején politikai érdekek miatt férjhez ment felsővadászi I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemhez, aki ekkor még élvezte I. Lipót császár bizalmát annyira, hogy megkapta Sáros vármegye örökös főispáni tisztségét is. A Zrínyi- és Frangepán-féle összeesküvésbe bonyolódva csak anyja és a jezsuiták hathatós közbenjárására, valamint nagy váltságdíj árán menekülhetett meg a büntetéstől. Rákóczi váltságdíj és birtokai egy részének az átengedése fejében büntetlen marad. Ettől kezdve egészen haláláig semleges próbált maradni a császári csapatok és az ellenállók között zajló harcokban.

Zrínyi Ilonával létrejött házassága nem volt boldog, mivel nem szerelemből kötődött, de két gyermek született belőle. 1672-ben Julianna, majd 1676-ban Ferenc, az ő születése után nem sokkal I. Rákóczi Ferenc meghalt. A főúri párnak még 1667-ben született egy György nevű fiuk, azonban ő még csecsemőkorában meghalt. I. Rákóczi Ferenc halála után a fiatal özvegy két árvával maradt, azonban sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson gyermekei gyámja. Ez azt jelentette, hogy Zrínyi Ilona kezelésében maradhatott a hatalmas Rákóczi-vagyon és a várak többsége, beleértve Munkács várát is.

Nemsokára megismerkedett a nála tizennégy évvel fiatalabb Thököly Imre késmárki gróffal, akivel hamar egymásba szerettek. A legendásan szép Thököly a bujdosó kurucok élén, török támogatással harcolt a Habsburgok ellen. 1682-ben a szultán királyi címet is adományozott neki, ő mégis csak Felső-Magyarország fejedelmének titulusát használta. Ifjúkora óta ellenséges érzelmeket táplált a Habsburg-házzal szemben, elsősorban a protestáns vallásgyakorlás és a rendi szabadságok megsértése miatt. Mindössze 23 éves volt, amikor a kuruc hadak főgenerálisává választották.

Zrínyi Ilona és Thököly Imre 1682-ben kötöttek házasságot, s ezzel az óriási Rákóczi-birtokok a függetlenségi harc bázisává váltak.

A Thököly Imre vezette szabadságharc vesztett erejéből, így a kuruc vezérnek a bécsi bosszú elől Törökországba kellett bujdosnia, míg a magára maradt Zrínyi Ilona 1685-ben Munkács várába vette be magát, amelyet három évig védett hősiesen. A hős asszony páncélba öltözött, és folyamatosan lelkesítette a védőket, katonái tűzön-vízen át követték. Zrínyi Ilona számára nem volt egy pillanatig sem kétséges, hogy védeni fogja a mintegy 4000 főnyi sereg élén tulajdonát, gyermekei örökségét és Thököly államának egyetlenként megmaradt erődítményét. A kapitulációra felszólító levelére a következő választ adta 1685 decemberében:

„Én az Istennek és az egész keresztény világnak ítéletére hagyom, hogy az árvák várai hatalommal és a fegyver erejével elfoglalhatók-e. Inkább a nyugodalmat választanám magamnak. Szívesebben élnék békességben jószágaimon. A harc vakmerősége az én nememhez is igen illetlen és a bevett rend nélkül való volna, de én gyermekeimnek, kiknek anyja és természet szerént való gondviselője vagyok, anyai ösztöntől viseltetvén, javokra és hasznokra egész tehetségemmel iparkodom. A fegyveres erőszaktól meg nem rettenek. Őfelségének kegyelmessége és Excellenciád vitézi nagy híre reménységet ad, hogy nem fognak erőszakkal rájuk törni.”

Zrínyi Ilona 1686. március 15-én szimbolikusan is választ adott a császári ostromlóknak. Munkács minden bástyáján és vártornyán vörös színű zászló lengett, tudatva az ellenséggel, hogy a vár úrnője a harcot választja, és a végsőkig ellenáll. Egész tavasszal nagy elszántsággal folyt az ostrom, mindhiába. Zrínyi Ilona halálra szántan kitartott. A sikertelen ostrom híre Európa-szerte terjedt, ami nagy presztízsveszteséget jelentett Bécsben Lipót császárnak.

Buda visszafoglalása azonban sorsforduló pont volt, így az Antonio Caraffa császári generális – a szentgotthárdi győző, Montecuccoli unokaöccse – vezette túlerő végül győzedelmeskedett, s Zrínyi Ilona 1688-ban kénytelen volt a várat feladni. Azonban elérte azt, hogy a vár védői amnesztiát kapjanak a császártól, valamint hogy a hatalmas Rákóczi-vagyon gyermekeinek nevén maradhasson. A bécsi udvarral történt megállapodás értelmében Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ott azonban elszakítják tőle gyermekeit, részben megsértve ezzel az említett megállapodást. 1691-ig az Orsolya-rend zárdájába internálták, oda, ahol lányát, Rákóczi Juliannát is nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferencet pedig a csehországi Neuhausba vitték egy jezsuita iskolába, így Zrínyi Ilona többé sohasem látta a fiát.

Közben Thököly Imre 1690-ben betört Erdélybe, ahol fejedelemmé is választották, de két hónap után alulmaradt Lajos badeni őrgróf csapataival szemben. A zernyesti csatában Heissler gróf, császári altábornagy azonban Thököly fogságába került, így 1692 januárjában Zrínyi Ilonát kicserélték a fogoly osztrák tábornokra. Ekkor levelet ír fiának, II. Rákóczi Ferencnek, de a későbbi fejedelem az édesanyja levelét állítólag sohasem kapta meg.

A karlócai béke megpecsételi Thököly sorsát, hivatalosan is száműzöttnek nyilvánítják, a szultán a kis-ázsiai Nikomédiát jelölte ki tartózkodási helyéül. Zrínyi Ilona elkísérte őt a száműzetésbe, és ott is halt meg hatvan­éves korában, 1703. február 18-án. Már nem érhette meg a fia vezette szabadságharc kitörését. Férje, Thököly Imre 1705-ben hunyt el, hamvaikat 1906-ban hozták haza Magyarországra. Zrínyi Ilonát a kassai dóm Rákóczi-sírboltjába, fia mellé temették el.

Zrínyi Ilona a hős nő, aki bebizonyította, hogy hölgyként is lehet vitézül harcolni hazáért, családért és nemzetért.

Áldott legyen az emléke!

Európa legbátrabb asszonya

Zrínyi Ilona: egy asszony, akit s túlerővel és balsorssal szembeni elszánt és heroikus küzdelmét egész Európa csodálattal figyeli, örök időkre példaértékű mintát szolgáltat hazaszeretetből, hűségből, kitartásból. A francia király Európa legbátrabb asszonyának nevezte, s IV. Mehmed török szultán oklevéllel – athnáme – tüntette ki. Törökország történelmében sem korábban, sem később, egyszer sem fordult elő, hogy a szultán egy nőt tüntetett volna ki. Élete, személyisége, anyasága, hősiessége példa a huszonegyedik századi magyar nők számára. „Nagy tettei által híresebb az egész világ előtt” – írták róla. II. Rákóczi Ferenchez címzett levele nemcsak anyai végrendelet, hanem erkölcsi intelem is: „A világon semmi sem dicséretesebb, mint a jó név és a tisztességes hír, az soha nem szűnik meg, örökkön megmarad. A javakat elveszteni semmit sem jelent, de aki becsületét veszti el, mindent elveszít. Tiszteld az embereket, érintkezz szívesen az idegenekkel, ...mert aki másokat tisztel, önmagát tiszteli…”

Felhasznált irodalom:

Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc (3. javított kiadás; Osiris Kiadó, 2004. Szentmihályiné Szabó Mária: Zrínyi Ilona (Kriterion Könyvkiadó, 1994). https://mult-kor.hu. Horváth Mihály: Zrínyi Ilona életrajza (Pest, 1869). https://hu.wikipedia.org.