Nem támogatott napelem

Külön termékdíj sújtja idén január elsejétől Magyarországon a napelemeket. A napfényből elektromos áramot előállító berendezések után kilogrammonként 114 forintot kell fizetni.

Szakemberek meglehetősen távolinak, s ezért jobbára értelmezhetetlennek tartják némely kormánytisztviselőnek azt az álláspontját, hogy a napelemeket sújtó termékdíj bevezetése azért indokolt, mert a napelemek újrahasznosítása bonyolult és veszélyes folyamat. A napelemek ugyanis teljes egészében újrahasznosíthatók, és szinte kizárólag alumíniumból, szilíciumból és üvegből állnak.

A környezetszennyezés megelőzésére, illetve csökkentésére használt termékdíj-rendszer ezen kitétele azért is érthetetlen sokak szerint, mivel az akkumulátorok termékdíja csak 57 forint kilogrammonként holott azok súlyosan környezetszennyező savakat és mérgező nehézfémeket is tartalmaznak, vagyis a napelemeknél sokkal, mintegy kétszer veszélyesebbek.

Fotó: Ady Géza

Tassó Zoltán, a Pentele Solar Kft. vezetője kérdésünkre elmondta: egy jó minőségű napelem átlagos élettartama 60-70 esztendő: ez az az idő, amíg a napelem teljesítménye biztosan nem csökken az eredeti érték fele alá. A termék újrahasznosításával kapcsolatos esetleges problémák tehát egyelőre beláthatatlanul hosszú idő múlva jelentkeznek majd - ha jelentkezni fognak egyáltalán, hiszen a napelem alkotóanyagai igen jól hasznosíthatók.

Ma Magyarországon egy napelemtábla ára 50-60 ezer forint. A kilogrammonkénti 114 forintos termékdíj nagyjából 2500 forinttal, 5 százalékkal növeli majd a napelemek árát. Ez önmagában valószínűleg kevéssé befolyásolja a piacot bár az iparág nemzetközi versenyképességét mindenképpen rontja, hiszen ezután az osztrák vagy szlovák napelemet akár 10 százalékkal olcsóbban is hozhatja be a magánfelhasználó.

Tassó szerint a termékdíjat az importőrök fogják megfizetni, a felszereléssel foglalkozó cégek pedig nem fogják továbbhárítani a vevőkre, hiszen azzal saját pozícióikat rontják. Így a termékdíjat burkolt áfaemelésnek fogják fel.

A napelemek világpiaci ára egyébként csökken ezért a termékdíj bevezetésével gyakorlatilag annyi történik, hogy az áruk idehaza nem változik.

Sokkal rosszabb hatást gyakorol a piacra az, hogy rosszul kommunikálják a döntést, és sok vevő azt hiszi, hogy ez a kilogrammonkénti 114 forint afféle éves adó, amit esztendőről esztendőre ki kell fizetni. Amiről természetesen szó sincs. Az is visszatartó hatással lehet a megrendelésekre, hogy ebből a termékdíjból nehéz lenne a napelemek, tágabban a megújuló energia bevezetésének támogatását kiolvasni. Ami annál is szomorúbb, mert Magyarország az európai átlaghoz képest kimondottan napsütötte ország: itt sokkal nagyobb hatásfokkal lehetne ezeket működtetni.

Tassó Zoltán szerint egy családi ház napelemekkel való felszerelésének költsége ma mintegy 50 ezer forint: ez 5-7 év alatt megtérül.

Nemzetközi összehasonlító

Az Európai Unióban az utolsók közé tartozunk a megújuló energiák hasznosításában.

Németországban 2013. július 7-én tesztüzemmódban rekordot értek el: az egész ország teljes energiaigényének 40 százalékát, azaz 23,9 Gigawattot napelemekből biztosították! Ez a paksi atomerőmű teljesítményének tizenkétszeresének megfelelő energiamennyiség volt, írta a HVG. Romániában épül a világ hetedik (!) legnagyobb naperőmű parkja, Sárközújlak határában. Románia az Európai Uniában a második (!) legnagyobb napenergia-termelő.

Bulgária is a legjobbak között van, és a hazánkénál kedvezőtlenebb adottságú Szlovákiában, Csehországban is sokszor több napenergiát hasznosítanak, mint nálunk. Dániában 2013. óta nem engedélyezik azt, hogy új építésű ingatlanba olaj- vagy gázfűtést szereljenek. 2016-tól kezdve a már meglévő dán ingatlanokba sem lehet ilyet beszerelni.

Az Európai Unió célkitűzése az, hogy 2020-ig megújuló energiatermelése elérje a teljes energiaszükséglet 20 százalékát. Addigra az úgynevezett zöldenergia elterjedése miatt valószínűleg bezárják a gázerőművek 60 százalékát, mivel azok gazdaságtalanná válnak.

Németországban az állam anyagi támogatást ad naperőművek építéséhez. Magánszemélyeknek is. A napközben megtermelt energiamennyiségnek azt a részét, amit nem használnak fel a tulajdonos, értékesítik az energiaszolgáltatóknak – s mivel ez környezetkímélő módon termelt energia, a szolgáltatónak az átlagosnál magasabb áron kell átvennie. Este, amikor sok áramra van szüksége, a napenergia-termelő háztulajdonos visszavásárolhatja a zöldenergiát a szolgáltatótól – de beszállítóként már az átlagnál olcsóbban. Magyarországon ez fordítva működik.

Magyarország célja az, hogy 2020-ig mai, 10 Megawattos napenergiatermelő képességét 63 Megawattra növelje. Mivel Magyarországon intenzívebben és többet süt a nap, mint Németországban, előnyben lennénk a napenergia hasznosítása terén. Míg nálunk egy 1 kilowattos napelemmel 1200-1300 kilowattóra energiát lehet előállítani, Németországban ugyanezzel csak 700-800 kilowattórányit termelhetnek. Ez mintegy 40 százalékkal jobb kihasználást jelent. Jelentene...

Mi lesz sok év múlva?

A helyi kereskedelmi kamara elnöke elsősorban elvi, szervezési kérdéseket vget föl az ügyben.

Králik Gyula, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lapunk kérdésére azt válaszolta: ő a fő kérdést abban látja, hogy egy bizonyos termék újrahasznosítása mennyire megoldott, mennyire van megszervezve, a használt termék összegyűjtésében és újrahasznosításában közreműködők mennyire tudják érvényesíteni munkájukat az adott piacon?

– A napelemek terén még nincsenek megfelelő tapasztalatok – tette hozzá a kamara elnöke, aki megjegyezte: – Még nem tudhatjuk, mi lesz néhány évtized múlva, amikor napirendre kerül ez az ügy. Králik elmondta: még nem nagyon tud állást foglalni a kérdésben, de mindenképpen érez egy etikai problémát abban, hogy most vetjük ki a termékdíjat, miközben a napelemek újrahasznosítására csak sokkal később kerülhet sor. Annyi biztos, mondta, hogy alumíniumra a jövőben is lesz kereslet, és az üveg, a szilícium is hasznosítható.

Sokak szerint az állami költségvetés bevételi éhsége miatt vetették ki a napelemekre a környezetvédelmi termékdíjat. Mások szerint az atomlobbi képviselői, vagy a fosszilis energiahordozókat használó erőművek pártfogói járták ezt ki a kormánynál. Ismét mások az Európai Uniótól való újabb függetlenedési kísérlet nyomát látják ebben az intézkedésben. Akárhogyan is, nehéz pozitív tartalmat felfedezni ebben a lépésben akkor, amikor világszerte támogatják, kedvezményekkel segítik a megújuló energiák elterjedését. Európában az egyetlen kivétel: Magyarország.