Levonul az árhullám, folyamatban az utómunkálatok Fejérben

Már több mint egy méternyit apadt Fejér megyei szakaszán a Duna a legmagasabb szinthez képest. Minden árvíztől sújtott településen figyelőszolgálat ellenőrzi a védműveket, megkezdődött az ideiglenes gátak visszabontása. A megyei védelmi bizottság közleménye szerint az árvíz utáni helyreállítás is megkezdődött csütörtökön reggel. Egyben hazaindultak tőlünk a Heves, Nógrád, Borsod- Abaúj-Zemplén és Vas megyei hivatásos katasztrófavédelmi mentőcsoportok.

A Hild középiskola önkéntes diákjai, közöttük a képünk előterében látható Schmidt Mihály és Varga Gergely is részt vettek a Halászcsárda körüli gát homokzsákjainak elbontásában csütörtök délelőtt (Fotó: Vohlmann György)

A Fejér megyei mentőcsoport tagjai ugyancsak csütörtöktől a kisapostagi ideiglenes gátak visszabontásában és a helyreállításban vesznek részt. Mi a dunaújvárosi Szalki-szigeten jártunk, a Halászcsárdánál vettük szemügyre a provizórikus védművek, a homokzsák- torlaszok elbontását. Nincs már rájuk szükség: a Duna szintje óránként 2-3 centiméterrel, folyamatosan csökken. A szigetre vezető út már majdnem végig száraz, a turistaszálló és a vízirendőrség, valamint a kemping és a szabadstrandi öltözők, a volt pizzéria körül áll még a víz.

Ahogyan Darnai Tamástól, a csárda tulajdonosától megtudtuk, múlt pénteken, június 7-én kapcsolta ki a szolgáltató náluk az áram-, illetve a csatornaszolgáltatást: ez volt az áradás közeledtének első konkrét jele. A Halászcsárdát négy-ötezer homokzsákkal vették körül, a munkában a személyzet fiatal férfitagjain kívül a helyi Hit Gyülekezet önkéntesei, főiskolások, a városi jégkorongcsapat tagjai, közmunkások segítettek. Éjjel- nappal három aggregátorral működtették a csárda hűtőit és fagyasztóit. A konyha és a raktárak szerencsére az árszint fölött vannak, a homokzsákokon átszivárgó szűrt talajvíz „csak” a vendégteret érte.

A takarítás még tart, Darnai szerint szombaton tizenegykor kinyit a Halászcsárda: addigra a folyó is visszahúzódik a medrébe, és megkapják az egészségügyi engedélyeket is. A homokzsákfal elbontásánál a Hild középiskola diákjai is nagy segítséget nyújtottak, mint láttuk. Nekik, s minden önkéntesnek, valamint a hivatásosoknak: Lóki Richárd polgári védelmi felügyelőnek és Kiss Jenő megyei vízügyi szakaszmérnöknek is segítségünkkel próbál szívből köszönetet mondani az egyik leginkább érintett árvízi kárvallott.

Hosszan folytathatnánk a köszönetnyilvánításokat: a városi önkormányzat is köszöni minden résztvevő segítségét: hosszú a sor. De jó ez így.

Az árvízi védekezés utómunkái zajlanak a kisapostagi gáton

Fejér megyében az árvíz által leginkább veszélyeztetett hely a falu Panoráma útja.
Már a védekezésben is részt vettek Kisapostagnál a Fejér megyei közgyűlés tagjai: amint megírtuk, sok homokzsákot megtöltöttek a velencei, bicskei, móri, fehérvári képviselők s a testület munkatársai. Mondhatni, most saját munkájukat fejezték be azzal, hogy csütörtökön délután, a katasztrófavédelem munkatársainak irányításával elkezdték kiüríteni az ideiglenes védelemként szolgáló homokzsákokat a kisapostagi Panoráma úton.

A homokzsák- ürítő különítményt Törő Gábor, a közgyűlés elnöke vezette, és sok más mellett tagja volt a megyei főjegyző, Molnár Krisztián is. Itt több, állandóan lakott nyaraló (harminchat ház, kilencvenkét ember) miatt volt szükség az árvízi védekezésre. Mivel a terület messze az árszint alatt fekszik, itt mindig kockázatos helyzet alakul ki a Duna áradásakor. A legutóbbi, 2006-os árvíz után a község önkormányzatának kezdeményezésére és szervezésére építettek ugyan egy állandó gátat – de a mostanihoz fogható áradásra nem lehettek felkészülve. Időnként hatszáz ember dolgozott a kisapostagi gátakon – de sikerült megvédeni a házakat, tudtuk meg Schreiner Bélától, a település polgármesterétől. Az utómunkálatok még napokig tartanak.

Most azt az időt írjuk, hogy köszönjük!

Mit is mondhatnánk ilyenkor? Nyilván lenne rengeteg kritikai megjegyzés – de hát minden próbatétel nagyon sok tanulsággal jár. Ezekből tanulhatunk. Eljön annak is az ideje, amikor megfogalmazzuk a kritikákat. Most még nem ezt az időt írjuk. Most még köszönetet kell mondanunk mindenkinek, aki ott dolgozott a gátakon, vagy a gátakon dolgozók ellátásában segített, vagy együtt érzett az ár miatt veszélyeztetettekkel. Köszönjük!