Fiatal voksok: a hiányzó ikszek

A tavaly nyilvánosságra hozott ifjúsági gyorsjelentésben közzétett felmérések szerint a megkérdezett harminc év alatti fiatalok mindössze harmincnégy százaléka gondolta úgy, részt kíván venni a soron következő országos és önkormányzati választásokon. Ezzel párhuzamosan közel kilencven százalékukat a mindennapok során nem foglalkoztatják politikai és társadalmi kérdések, ha tehetik, társaságban leginkább kerülik ezeket a témákat. A ifjú szavazók politikai passzivitásának okairól a főiskola rádiójában dolgozó - még hallgatói jogviszonnyal bíró - fiatal munkavállalókat kérdeztük.

- Kicsit sarkosan úgy szoktunk fogalmazni: a Parlament a világ egyik legdrágább állatkertje. Ha valaki csak egy kicsit is képben van a jelenlegi magyar aktuálpolitikát illetően, az annyit mond: köszönöm, én nem kérek belőle. Egyrészt van egy össztársadalmi közöny, amit a fiatalok is éreznek, átvesznek. Másrészt a többség úgy érzi: érdemben nincs beleszólása a történésekbe - ad tömör országértékelőt Hársfai István, épp az államvizsga előtt álló rádiós.

- A meghatározó politikai erők lemondtak az ifjúságról, hiszen elég képlékeny, öntörvényű része a társadalomnak, így a négyévenkénti választásokkor nem számítanak a biztos szavazók közé. Az idősebbek, a nyugdíjasok rendre elmennek voksolni, így értük érdemes harcolni. Az utóbbi napokban kialakult nyugdíj-harc szépen bemutatja, meddig és mennyire is fontosak a választók igazán: a leadott szavazatig - teszi hozzá Erki Tamás.

Kérdésünk, hogy miként lehetne értelmes, sorsukat érintő kérdésekkel aktivizálni a legfiatalabb választókat, számos választ kapunk:

- Azt látni kell, hogy amíg valaki nem önmagáért felelős, azaz még önfeledt diákéveit éli, esetleg otthonról kap támogatást, addig nem érzi a saját bőrén, mi is történik ebben az országban. Nem tudja összekötni az eseményeket, számára a politika egy jelképes, másik világ. A hallgatótársadalmat a tandíj, a támogatások mértéke, és a sör ára érdekli leginkább - véli István.

- Ha kinyitnák az egyetemek kapuit a pártok előtt, az sem lenne megoldás: nem hinném, hogy tíznél többen összejönnének egy politikai gyűlésre - fogalmaz Tamás.

- Amíg ez a politikai garnitúra van és működik a közjó érdekében én nem látok megoldást. A fiataloknál, legyenek azok már pályakezdők, vagy még hallgatók, nem az utolsó pár hónapban kell kaparni. Összefogott, jól szervezett, több éves programmal - aminek láthatóak az eredményei - lehetne kampányolni, ám ennek nyoma sincs - teszi hozzá a fentiekhez Vida Tímea, a Rádió24 munkatársa.

A fiatalok aktivizálását tűzte ki célul a Média Hungária által indított Legyél te Magyarország netMiniszterelnöke! címre keresztelt pályázata. A 18-24-éves korosztályból érkező elnökjelöltekről országértékelőt, jövőbe mutató javaslatokat és az országnak szánt közös cselekvési javaslatokat vártak.

A legjobb tíz elnökaspiráns közé a helyi campus médiatechnológus diákja is bejutott. Horváth Dávid leendő prezidente a február 1-jével induló országos kampánya előtt csak a Hírlapnak nyilatkozott:

- A felhívásban foglaltak értelmében reálisabb, élhetőbb Magyarország felvázolása volt a célom. Egy olyan országé, ahol a világháló napi rendszerességgel (is) segíti az ügyintézést, a boldogulást. Saját kampányomban próbáltam olyan társadalmi ügyeket kidomborítani, bemutatni, amelyek megoldásra várnak. Természetesen mellőzve az aktuálipolitikai felhangokat. Mivel ez a kiírás is főként a fiatalokat szólítja meg, rájuk épít, őket akarja bevonni egyfajta együttgondolkodásba, leginkább a közösségépítő oldalakat szeretném használni. Kampánycsapatomat a napokban állítom össze, így aki csatlakozni szeretne, esetleg használható ötlete van, ne kíméljen. A lehetőség mindenki számára adott, a david123c gmail.com e-mail címen várom a leveleket, javaslatokat - tette közé toborzóját lapunkban András.

A kampány tehát már elkezdődött: a fiatal szavazókat is bizonyára megkörnyékezik a pártok (is).Horváth Dávid, a helyi campus diákjaés netminiszterelnök-jelölt